Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A lisszaboni gazdasági célkitűzések megítélését firtató felmérésben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek hogyan értékelik az európai gazdasági helyzetet, a foglalkoztatottsággal kapcsolatos kérdéseket, a nyugdíj-rendszer jövőjét, s azt, hogy a gazdaság versenyképességének fenntartásához milyen tennivalók szükségesek.
A felmérés szerint a polgárok 55 százaléka azt várja, hogy Európa gazdasági helyzete az elkövetkező öt évben javulni fog, 24 százalékuk véli azt, hogy a helyzet rosszabb lesz. A megkérdezettek optimisták voltak környezetük javulását illetően (50 százalék, szemben a pesszimista 30 százalékkal) és személyes életük minőségének javulását illetően is (48 százalék 26 százalékkal szemben).
Az emberek kevésbé derűlátóak, ha munkahelyükről kérdezik őket: 43 százalékuk szerint javuló a tendencia, 40 százalékuk viszont az ellenkezőjét állítja. A jóléti állammal kapcsolatosan a megkérdezettek többsége a helyzetet „inkább rossznak” ítélte, és az volt az általános vélekedés, hogy az elkövetkező öt évben a helyzet nem javul.
Az EU-ban az az általános álláspont, hogy az életminőség a térségben jobb, mint bárhol máshol a világon (az USA-val, Japánnal, Kínával és Indiával lehetett összehasonlítani a helyzetet). Ez a vélekedés nem jellemző az újonnan csatlakozott tagországokra, ahol a megkérdezetteknek csupán egy negyede érzi úgy, hogy élete jobb, mint a felsorolt államokban élőké.
A felmérés szerint EU gazdasági versenyképességét úgy lehet növelni, ha javult az oktatás, nő a kutatás-fejlesztésbe fordított összeg és a szabályozók kedveznek az új vállalkozások létrehozásának.
A 25 tagállamból 24-ben úgy tatja a többség, hogy a környezetvédelem előnyt élvez a versenyképesség növeléséhez képest, csupán a litvánok gondolják ezt fordítva.
A felmérés szerint a bevándorlás nem oldja meg az öregedő európai társadalom gondjait és a hiányt egyes szakmákban (54 százalék vs. 43 százalék). Az európaiak bíznak abban, hogy képesek megőrizni munkahelyüket: a legbizakodóbban a luxemburgiak (97 százalékkal), a legkevésbé optimisták a szlovákok (51 százalék).
