Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Horváth Csaba, a parlament lakásügyi albizottsága szocialista elnöke a Fészekrakó program sikerének tartja, hogy az elmúlt két hónapban 120 ezer érdeklődő élt a kalkulációs lehetőséggel, és a bankoknál 72 ezren érdeklődtek a lehetőségek után. A pénzintézetek összesen 2400 hitelkérelmet fogadtak be ez alatt az időszak alatt, és ezer esetben a hitelfolyósításra is sor került.
Az albizottsági ülésen részt vevő banki szakemberek közül Hegedűs Éva, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagy a verseny a bankok között a lakáshitelezés területén. Az alapkamat csökkenésével talán kiegyenlítettebbé válik a forint- és a devizahitelek iránti kereslet. Hegedűs szerint lendületet adhatna a piacnak és a hitelezésnek egyaránt, ha a használt lakások megvásárlásához nyújtott kedvezményes kölcsön maximális mértéke a jelenlegi ötmillió forintról legalább egy-két millió forinttal emelkedne.
Harmati László, a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese a programban való részvételt korlátozó tulajdonjog áttekintését és finomítását javasolta. A kamatokat firtató kérdésre elmondta, hogy valamennyi banknál egyre nagyobb számban jelennek meg a problémás kihelyezések, úgy, hogy a kockázatok költségének csökkentésére hiányoznak a megfelelő eszközök. Példaként a földhivatali bejegyzések időigényességét, illetve a pozitív adóslista hiányát említette.
Nagy Ernő, a Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarék-pénztár ügyvezető igazgatója az előtakarékosság jelentőségét méltatta. A hitelfedezeti és a forgalmi érték különbsége miatt gyakran problémás az önerő biztosítása, amin az előtakarékoskodás segíthet, ráadásul a fizetési hajlandóságról is tanúskodik.
"A Fészekrakó program eddigi működése azt bizonyítja, hogy a magyar családok és rászoruló polgárok töredékének nyújt csak igazi megoldást" - reagált az elhangzottakra Mádi László, a Fidesz otthonteremtési műhelyének elnöke. Szerinte a cél nyilvánvalóan az kell hogy legyen, hogy a programból nem részesülő 90-95 százalék is találhasson végre helyzetének jobbítására esélyt adó megoldást. Ehhez a program kibővítésére, a lakásfelújítások hatékonyabb ösztönzésére, a tönkretett bérlakás-program újraindítására és a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb kamattámogatásra lenne szükség - fűzte hozzá az ellenzéki honatya.
