Bár a társaságok osztalékadója 2006-tól megszűnik Magyarországon, mégis költségvetési hatása lehet annak, ha a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti időszakban befizetett osztalékadót – egy sikeres bírósági eljárás nyomán – az államnak vissza kellene fizetnie. Az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga fényében ugyanis megkérdőjelezhető, hogy a magyar osztalékadó jelenlegi rendszere megfelel-e az előírásoknak.

A magyarországi bejegyzésű társaságok nem magánszemély tulajdonosait 20 százalékos osztalékadó terheli a részükre fizetett osztalék után. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény viszont mentesíti az osztalékadó-fizetési kötelezettség alól a belföldi illetőségű osztalékban részesülőket. Ennek következtében a 20 százalékos osztalékadó csak a külföldi osztalékban részesülőket sújtja; kivéve, ha megfelelnek a – Magyarország által is belső jogába emelt – anya-leányvállalati uniós irányelv előírásainak.

Az osztalékadó-mentesség irányelv által előírt legfontosabb feltétele az, hogy a külföldi osztalékban részesülő legalább két éven át folyamatosan legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezzen a magyar leányvállalat jegyzett tőkéjében.

Az osztalékadó ennek következtében jellemzően a magyar tőzsdei cégek és a befektetési alapok külföldi részvényeseit (portfolió-befektetőket) terheli, ugyanis ők azok, akik nem rendelkeznek a mentesség feltételeként előírt legkevesebb 20 százalékos részesedéssel. Természetesen az osztalékadókulcsot mérsékelik a Magyarország által a kettős adózás elkerüléséről kötött kétoldalú egyezmények is – európai viszonylatban jellemzően 5 vagy 15 százalékra.

A fenti szabályokat nézve, a magyar osztalékadó-szabályozás, tekintettel a belföldiek és a külföldiek közötti egyértelmű különbségtételre mindenképpen diszkriminációnak tekinthető.

A magyar osztalékadó megítélése szempontjából a Római Szerződésnek azok az általános elvei bírnak különös fontossággal, amelyek megkövetelik a tőke szabad áramlását, a letelepedés szabadságát, illetve előírják a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Európai Unión belüli gazdasági tevékenység esetében.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság számos alkalommal vizsgálta tagállami adójogszabályok és a fenti elvek összhangját. Gyakorlata abba az irányba mutat, hogy a belföldi és a külföldi (de EU-n belüli) osztalékban részesülők közötti különbségtétel olyan diszkriminációnak minősülhet, amely nem egyeztethető össze a Római Szerződéssel.

Holland precedens, magyar következmények (Oldaltörés)

A vonatkozó esetjog legfrissebb fejleménye a Denkavit International ügy. Ebben az egyik francia bíróság a közelmúltban kért a luxembourgi bíróságtól előzetes állásfoglalást. A kérelem tárgya annak eldöntése, hogy vajon a Franciaország által a külföldi osztalékban részesülőkre kivetett osztalékadó rendszere összhangban áll-e a Római Szerződés letelepedési szabadságról rendelkező cikkével.

A Denkavit International egy holland társaság, amely francia leányvállalataitól osztalékot kapott, amiből a francia leányvállalat osztalékadót vont le (a kettős adózási egyezmény által mérsékelt adókulccsal).

A Denkavit International a letelepedési szabadság elvéből kiindulva azzal érvel, hogy az EU tagállamai nem alkalmazhatnak különböző szabályokat olyan társaságokra, amelyek egyébként összehasonlítható helyzetben vannak. Ezért sérelmezte azt a különbségtételt, hogy míg ő adót fizetett a Franciaországból kapott osztalékon, addig a francia illetőségű anyavállalatoknak történő osztalékfizetést a francia adójogszabályok mentesítették az adó fizetése alól.

Az Európai Bíróság korábbi esetjogának vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a Denkavit Internationalnak jó esélye van arra, hogy ebből az eljárásból győztesen kerüljön ki. Míg a luxembourgi bíróság csak az adott nemzeti jogszabályhely (jelen esetben egy francia adórendelkezés) közösségi joggal való összhangjáról dönt, várható, hogy a Denkavit International győzelme esetén más tagállamok adófizetői is sérelmezik majd az osztalékadó francia esethez hasonló rendszerét. Így többek között a magyar osztalékadó alanyai is bírósági eljárást kezdeményezhetnének a Denkavit Internationaléhoz hasonló érvekkel.

Bár a magyar parlament már törvényt hozott arról, hogy 2006. január 1-ével megszűnik az osztalékadó, mint adónem, mégis költségvetési hatása lehet annak, ha a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti időszakban befizetett osztalékadót – egy sikeres bírósági eljárás nyomán – az államnak vissza kellene fizetnie.

A Denkavit International esetleges győzelme, és az azt várhatóan követő további perek minden bizonnyal osztalékadó-rendszereik átgondolására fogják késztetni az EU minden olyan tagállamát, ahol a belföldi és külföldi (de EU-n belüli) osztalékban részesülők közötti különbségtétel még fennáll. Mindezek mellett valószínűleg az Európai Bizottság is előbb-utóbb osztalékadó-rendszereik átalakítására szólítja majd fel a tagállamokat.




www.ey.com/hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Mégis levonható az áfa az állami támogatások után?

Kétséges, hogy az EU szabályai szerint lehet-e áfa-levonási tilalmat alkalmazni Magyarországon az állami támogatásokból megvalósított fejlesztésekre. A direktíva erre lehetőséget teremt, de egy folyamatban lévő spanyol bírósági ügy bebizonyíthatja, hogy erre csak akkor van lehetősége a tagállamoknak, ha az adóalanyok „vegyes”, azaz áfa-köteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végeznek - írja hvg.hu részére készített elemzésében az Ernst & Young.

Gazdaság

Lekerülhet Magyarország a holdingcégek térképéről?

Nem jöhet több holdingtársaság Magyarországra, illetve az itt lévők akár el is költözhetnek, ha egy, az adókonszolidáció témájában jelenleg is folyó brit ügyben az Európai Bíróság az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalatnak ad igazat. Az Ernst & Young tanácsadó cég a hvg.hu számára készült elemzése szerint az ügyben április 7-re kitűzött döntéshozatalt közel akkora várakozás övezi, mint Károly brit trónörökös egy nappal későbbi esküvőjét.

Gazdaság

Miért van szükség adóreformra?

Széles körben elfogadott tény, hogy a versenyképesség javítása érdekében adóreformra van szükség. De miben akarunk, miben kell versenyképesnek lennünk? Egyáltalán, milyen a kívánatos adórendszer ma? Az Ernst & Young a hvg.hu-nak készített elemzésében tárja fel a lehetséges válaszokat.

hvg.hu Gazdaság

Drágábban dolgozunk, mint a szomszédok

Régiós szinten is kimagaslóan sokba kerül az élőmunka Magyarországon – derül ki az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég szakértőinek a hvg.hu számára készített összeállításából. Hazánkban minden egyes forint, amelyet a munkaadó nettó jövedelemként alkalmazottjának kifizet, mindent összeadva 2 forint 20 fillérjébe kerül.

Gazdaság

Szigorítani kell az evát?

Az eva az adóelkerülés egyik legnépszerűbb eszközévé vált. Ami azonban egyes adózóknak kedvez, az a költségvetésnek jelentős bevételkiesést okoz, és ezt más adózóknak kell többletadóban – vagy elmaradt adócsökkentés formájában – megfizetni. Mindemellett továbbra sem tisztázottak az eva áfa-vonatkozásai, különösen a Brüsszellel történő elszámolás – vélekedik a hvg.hu számára készített elemzésében az Ernst & Young.

Gazdaság

Nem EU-konform a magyar iparűzési adó?

Az Európai Unió áfára vonatkozó irányelve kimondja, hogy néhány nevesített adón kívül a tagállamok nem vethetnek ki forgalmi típusú adót - írja elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég. A magyar iparűzési adó viszont inkább forgalmi adónak tekinthető, és erősen hasonlít az áfára, így 2004. május 1-től kérdéses, hogy ez az adóforma jogszerű-e Magyarországon.

Lejárt egy brit popsztár szavatossága a Madame Tussauds panoptikumban - ön kit távolítana el a múzeumból?

Lejárt egy brit popsztár szavatossága a Madame Tussauds panoptikumban - ön kit távolítana el a múzeumból?

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Beállt a teljes ellenzék Botka mögé

Beállt a teljes ellenzék Botka mögé

A budapesti lakásépítések több mint felét nem tudják határidőre befejezni

A budapesti lakásépítések több mint felét nem tudják határidőre befejezni

Egy órával a halálos balesete előtt még a motorjáról posztolt a volt NFL-sztár

Egy órával a halálos balesete előtt még a motorjáról posztolt a volt NFL-sztár

Öt autó ütközött az M5-ös autópályán

Öt autó ütközött az M5-ös autópályán