"Lassuló növekedés, erősödő feszültségek az államháztartásban" - így jellemezte a magyar gazdaság pillanatnyi és jövő évi várható helyzetét Gáspár Pál. Az ICEG Európai Központjának igazgatója szerint a belső kereslet és ezen belül is a lakossági fogyasztás lassuló növekedése áll a GDP 2005. évi tempójának fékeződésében, ezért az intézet a tavalyi 4,1 százalékos GDP-gyarapodás után az idén 3,6 százalékot vár.

"A növekedés jövőre ismét gyorsulhat, üteme 3,9 százalék lehet a külső konjunktúra javulása, és a belföldi kereslet választásokkal is összefüggő bővülése miatt" - fogalmazott Gáspár Pál. Az ICEG előrejelzése szerinti idei 3,6 százalékos éves infláció jövőre 2,1 százalékra mérséklődik, de a jövő év decemberi infláció kissé magasabb, 2,8 százalék lehet.

Ezév végére 6 százalékos alapkamatot és 255 forintos euró árfolyamot prognosztizál az ICEG, és 2006 végére az alapkamat további 1 százalékpontot csökken változatlan euró/forint árfolyam mellett.

"A 2005. évi - a nyugdíjreform hatásának kiszűrésével számított - Európai Uniós módszerrel készült GDP arányos államháztartási hiány 6 százalékos mértékében nemcsak az Eurostat által kifogásolt elszámolási tételek állnak, hanem a tervezettnél kevesebb áfa- és szja-bevétel, illetve az úgynevezett nyíltvégű kiadások - például az EU-s pályázatok társfinanszírozása - tervezettnél gyorsabb bővülése" - mondta az ICEG igazgatója.

Az ICEG jövő évi - a nyugdíjreform hatásának kiszűrésével számított - hiányprognózisa 6,6 százalék, azaz jóval több a kormányzati 4,7 százaléknál - jelezte Gáspár Pál, hozzátéve, hogy a hiány mértéke beállt a 6-7 százalékos sávba.

Ennek következtében az államadósság növekedése sem kerülhető el, a GDP-arányos mutató a 2004. évi 58 százalékról 2005-re előreláthatóan 60 százalékra emelkedik - hangsúlyozta az ICEG vezetője.

"Az államháztartási kiadások jelentős korrekciója, illetve szerkezetének megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen az euró 2010-es bevezetése Magyarországon, a szükséges reformok elmaradása akár 2-3 évvel is eltolhatja a dátumot" - felelte egy kérdésre Gáspár Pál, aki úgy vélte, hogy a befektetői kedvre, a foglalkozatásra és végső soron a gazdasági növekedésre is negatívan hatna az európai közös pénz 2010-es dátumának eltolása.