Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az utóbbi tíz évben ötszörösére nőtt a tíz új EU-tagországba érkező külföldi befektetések értéke - olvasható az ENSZ nemrégiben kiadott jelentésében. Magyarország a jelentés szerint 1995 óta 60 milliárd dollárnyi tőkét vonzott, ezzel Lengyelország után második a régióban.
Növekvő magyar bérek |
Magyarországon tavaly a bérek átlagszintje a 15 régi EU-tagországénak csak 31 százaléka volt, amely jelentős előnyt biztosított a közvetlen külföldi tőkebefektetések elnyerésekor - írja az ENSZ jelentése. Ám a beszámoló szerint 2020-ra a hazai bérek valamelyest felzárkóznak a régi tagállamok átlagához: akkor már a régiek átlagos bérszintjének már 38 százalékára rúgnak majd a magyar fizetések. Igaz, 15 év múlva csak Szlovákiában és a három balti állam lesz alacsonyabb a bérek szintje (a 15 tagú EU átlagának 33-36 százaléka). |
Romániában és Bulgáriában a 2007-re tervezett EU-csatlakozás előkészületei felgyorsítják az az uniós joganyag (acquis communitaire) elfogadását, javulnak az üzleti feltételek – olvasható az ENSZ jelentésében, amely szerint a többi délkelet-európai ország kisebb-nagyobb mértékben követi Románia és Bulgária példáját.
Az adatok szerint a tavalyi 5,174 milliárd dolláros külföldi befektetéssel Románia meghaladta az Albániában, Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában és Montenegróban tett összes külföldi befektetés értékét.
Dél-Kelet-Európa hét országában – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia és Szerbia-Montenegró – a külföldi befektetések összege közel 11 milliárd dollárra emelkedett. Románia (5,174 milliárd dollár) és Bulgária (2,488 milliárd dollár) teljesítménye 71 százalékát teszi ki a térség összes befektetésének.
Horvátországban (1,076 milliárd dollár) és Szerbia-Montenegróban (966 millió dollár) abszolút értékben is csökkent a befektetések összege 2003-hoz képest, Bosznia-Hercegovinában 497 millió, Macedóniában 151 millió, Albániában 426 millió dolláros közvetlen külföldi befektetést jegyeztek.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája számára készült jelentés azonban rámutat: e hatalmas arányeltolódás kialakulásában nagy állami vállalatok (mint például a Petrom román kőolajfinomító) eladása is közrejátszott.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Egy drón segítségével sikerült megtalálni.
Egy helyi büfés szerint az oltásban többen segítettek, de sokan inkább csak fotózták a lángokat.
Hétfőn kettészakadhat az ország.