Növekvő magyar bérek

Magyarországon tavaly a bérek átlagszintje a 15 régi EU-tagországénak csak 31 százaléka volt, amely jelentős előnyt biztosított a közvetlen külföldi tőkebefektetések elnyerésekor - írja az ENSZ jelentése. Ám a beszámoló szerint 2020-ra a hazai bérek valamelyest felzárkóznak a régi tagállamok átlagához: akkor már a régiek átlagos bérszintjének már 38 százalékára rúgnak majd a magyar fizetések. Igaz, 15 év múlva csak Szlovákiában és a három balti állam lesz alacsonyabb a bérek szintje (a 15 tagú EU átlagának 33-36 százaléka).

Az utóbbi évtizedben a tíz új EU-tagállamba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke ötszörösére, 230 milliárd dollárra nőtt, és ez kétszer akkora növekedés, mint a világátlag - írja az ENSZ World Investment Report című jelentése.

A legtöbb, 61 milliárd dollárnyi tőke Lengyelországba érkezett, amelyet 60 milliárd dollárral Magyarország, illetve 56 milliárd dollárral Csehország követ. Az egész régióba érkező összes tőkemennyiség több mint háromnegyede e három országba érkezett.

Magyarországra tavaly 4,167 milliárd dollárnyi külföldi tőkebefektetés érkezett, amely az ENSZ adatai szerint majdnem duplája a 2003-ban regisztrált 2,162 milliárdnak. A hazánkból az országhatáron túli cégfelvásárlások és zöldmezős beruházások során kiáramló tőke összértéke 2004-re elérte a 4,472 milliárd dollárt.

Az egy főre jutó közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke a tíz új tagállamban 2004 végén 3079 dollár volt, amely még mindig kevesebb, mint harmada az EU 15 régi tagállamában mért 9790 dollárnak.

Az ENSZ jelentése szerint két trend határozza meg az új EU-tagok tőkebeáramlási folyamatait: egyre több befektetés érkezik a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekbe (kutatás-fejlesztés, mérnöki tevékenységek, tervezés), illetve növekszik a nyugat-európai kis- és közepes méretű vállalatok befektetéseinek értéke is.

A befektetők szemében többek között az alacsony bérek jelentik a tíz új tagállam vonzerejét. A jelentés szerint az átlagos bérek 2000-ben a régi tagállamokénak egyötödére rúgott, és ez az arány 2020-ban sem lesz magasabb 60 százaléknál.

További előnyt jelent a kelet-közép-európai tagállamok alacsony adószintje: a régióban 20 százalékos az adókulcsok átlaga, míg az EU régi tagállamaiban ez 30 százalékos. Az ENSZ jelentése megjegyzi viszont, hogy az adózási környezet összehasonlításához nem elég az adókulcsok átlagának összevetése, sok más tényezőt is figyelembe kell venni.

Romániában és Bulgáriában a 2007-re tervezett EU-csatlakozás előkészületei felgyorsítják az az uniós joganyag (acquis communitaire) elfogadását, javulnak az üzleti feltételek – olvasható az ENSZ jelentésében, amely szerint a többi délkelet-európai ország kisebb-nagyobb mértékben követi Románia és Bulgária példáját.

Az adatok szerint a tavalyi 5,174 milliárd dolláros külföldi befektetéssel Románia meghaladta az Albániában, Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában és Montenegróban tett összes külföldi befektetés értékét.

Dél-Kelet-Európa hét országában – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia és Szerbia-Montenegró – a külföldi befektetések összege közel 11 milliárd dollárra emelkedett. Románia (5,174 milliárd dollár) és Bulgária (2,488 milliárd dollár) teljesítménye 71 százalékát teszi ki a térség összes befektetésének.

Horvátországban (1,076 milliárd dollár) és Szerbia-Montenegróban (966 millió dollár) abszolút értékben is csökkent a befektetések összege 2003-hoz képest, Bosznia-Hercegovinában 497 millió, Macedóniában 151 millió, Albániában 426 millió dolláros közvetlen külföldi befektetést jegyeztek.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája számára készült jelentés azonban rámutat: e hatalmas arányeltolódás kialakulásában nagy állami vállalatok (mint például a Petrom román kőolajfinomító) eladása is közrejátszott.