Ekho

Az adótörvények módosítása nyomán az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint tehetnek majd eleget a jövő év január 1-jétől az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek bizonyos szakmákban dolgozó magánszemélyek és a tevékenységük ellenértékét kifizető cégek a hétfőn elfogadott törvény szerint.

E szakmák képviselői az ekho alapján elszámolt jövedelmük után 15 százaléknyi, a kifizetők 20 százaléknyi adót, járulékot fizetnek. Az ekhót azok választhatják, akik évenként 25 millió forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. 

A 15 százalékból 11 százalék a személyi jövedelemadó, 4 százalék a nyugdíjalapé. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, akkor ezt a 4 százalékos részt nem kell megfizetnie. A magánnyugdíj pénztári tagok esetében a 4 százalékból 0,1 százalék kerül a nyugdíjalapba és 3,9 százalék jelenti a magánnyugdíj pénztári tagdíjat.

A kifizető által teljesítendő 20 százalékból 11 százalék kerül az egészségbiztosítási alapba, 9 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék. 

Az ekho szerint adózó jövedelemnél csak annak 50 százaléka alapján jár majd nyugdíj ezekre az évekre, ennek magyarázata, hogy a nyugdíj járulék is alacsonyabb. Az alacsonyabb egészségügyi hozzájárulás miatt csak természetbeni egészségügyi ellátást lehet igénybe venni, táppénzt nem. 

Az ekho feltétele az is, hogy az azt választó adózó olyan jövedelemmel is rendelkezzen, amely után az általános közteherviselési kötelezettségeket teljesíti.

Amennyiben az ekho szerint adózó ki szeretné használni a 25 millió forintos értékhatárt, akkor az általános adó és járulék fizetést vállaló jövedelemrésznek el kell érnie az adott évben kötelező minimálbért. Ha ez a jövedelemrész a minimálbérnél kisebb, akkor arányosan a 25 millió forintnál is kisebb rész vehető figyelembe az ekhónál.

Az ekho a következő szakmákban választható:
Könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; egyéb alkotóművész (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg); színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs; könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs; segédszínész; segédrendező; népzenész; cirkuszművész; egyéb művészeti foglalkozások; fényképész, fotó- és mozgófilm laboráns; világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású; egyéb kulturális, sport, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyenek különösen a fotóriporter, korrektor, designer, képszerkesztő, művészeti vezető, hangmérnök.

Az Országgyűlés elfogadta hétfőn a luxusadóról szóló törvényt, amely alapján a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak, vagyis a törvény alapján egy új helyi adót alkotott a T. Ház.

Ugyanakkor a pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzat közül mintegy 2800-zat nem érint, mivel a legtöbb településen nem található 100 millió forintnál értékesebb ingatlan.

A luxusadó értékalapon működő ingatlanadó. Az adó az önkormányzatok bevétele, a fővárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illeti meg a bevétel a kerületi és a fővárosi önkormányzatot. 

A törvénytervezet általános indoklása szerint a társadalmi igazságosság, valamint a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatása követeli meg, hogy az átlagos életvitelű állampolgárokhoz képest lényegesen jobb életkörülmények között élők nagyobb mértékben járuljanak a társadalmi közös feladatok ellátásának költségeihez.

A törvénybe foglalt adóztatási célú értékelési módszertan szerint egyes lakóingatlan-fajtákhoz eltérő a négyzetméter árat adnak meg. A legmagasabb értékhatárt a főváros I. kerületére adja meg a táblázat, ahol az egy lakásos lakóépületben lévő lakásoknál 350-800 ezer forintos négyzetméter árat, míg a többlakásos épületekben található lakásoknál 300-700 ezer forintos négyzetméter árat jelöltek meg a törvényben. A legalacsonyabb árakat a XXI., a XX., a XV., a X. és a IX. kerületben adja meg a táblázat.

Vidéken a megyei jogú városokra, a városokra és a községekre bontva ad meg négyzetméter árakat külön a lakóházakra, illetve a többlakásos házakra, valamint az üdülőkre. A legalacsonyabb árak megyei jogú városokra vonatkozóan Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban vannak, a legmagasabbak Zalában, Veszprémben és Győr-Moson-Sopron megyében. 

A törvény korrekciós tényezőket is felsorol, amelyek figyelembe vehetők a lakóingatlan értékelésénél, például, hogy mikor és milyen anyagból épült, milyen komfortfokozatú, milyen épületben található. 

A javaslat általános indoklása szerint mintegy négymillió darab lakás és félmillió üdülő található Magyarországon, amelyekből az illetékfizetés alapján 10 ezer lakás és ezer üdülőépület értéke haladhatja meg a 100 millió forintot. Ezeknek összesen 30 ezer tulajdonosa lehet, az adózás alá eső lakások, üdülők átlagos értéke 120 millió forint, így évente mintegy egymilliárd forint adóbevételre számítanak az előterjesztők. 

Az adókötelezettség a törvény hatályba lépésének napjától érvényes. Az adót a javaslat szerint az ingatlan használatbavételi engedélyének kiadását követő év első napjától kell fizetni. Az adót az önkormányzati hatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.

Az ingatlanok adózási szempontból érvényes értékét az Országgyűlés által elfogadott táblázatban szereplő alsó és felső határok között határozzák meg az önkormányzatok. Az önkormányzatok kijelölhetnek övezeteket az értékelés megkönnyítésére, ehhez felhasználhatják az illetékhivatali adatokat. Az értékelés harmadik szakaszában a tulajdonosok bevallást nyújtanak be, a bejelentés tartalmazza a figyelembe veendő korrekciós tényezőket és a hasznos alapterület nagyságát is, majd ez alapján az önkormányzati adóhatóság számítja ki az ingatlan számított értékét és a fizetendő adót, amit határozatban közöl az adózóval. Az adóból levonható az adott ingatlan után megfizetett valamennyi helyi adó. 

A törvény 2006. január elsején lép hatályba, s az önkormányzatoknak a 2006. és a 2007. évi forgalmi értékhatárokról szóló rendeleteiket 2006. március 31-ig kell kihirdetniük. Az adózóknak pedig 2006. április 30-ig kell elkészíteniük bevallásukat.

Az általános forgalmi adóról szóló jövő év január elsejétől érvényes törvény legfontosabb eleme, hogy a felső áfa-kulcs 25 százalékról 20 százalékra csökken. A benzin és gázolaj esetében már 2005. október 1-től hatályba lépett a 20 százalékos áfa-kulcs.

A hétfőn az Országgyűlés által elfogadott módosítások szerint 2006-tól megszűnik az államháztartási támogatás arányosítási kötelezettsége, azaz a támogatást igénybevevők visszaigényelhetik az áfa teljes összegét.

A módosítás szerint a korábban 15 százalékos áfa-kulccsal terhelt újság, folyóirat és kiadványok közül január 1-től 5 százalékos áfa-kulcs alá tartoznak azok, amelyek előfizethetők és napilap esetén megjelennek legalább hetenként négyszer, folyóiratok és egyéb kiadványok esetén pedig évente legalább egyszer.

A 2006. évi jövedéki adó szabályozás az áfa-kulcsok változásával összefüggésben módosult. Az 5 százalékpontos áfa-kulcs csökkentést - a boron kívül - az összes jövedéki italnál kompenzálják. A dohánygyártmány termékkörön belül a jövedéki adó a cigarettáknál az áfa ellentételezésen felül további 7,5 százalékkal nő, a pipadohánynál pedig további 4 százalékponttal.

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés lehetősége az azonos szabályozás érdekében a belterületi termőföldre is kiterjed.

A regisztrációs adó módosítása hangsúlyt helyez a környezetvédelmi kritériumokra (az adótételt befolyásolja az, hogy milyen károsanyag-kibocsátási normát teljesít a motor). A törvénymódosítás bevezeti az avultatás intézményét (a jármű első forgalomba helyezésétől eltelt idő alapján, hónapokban számolva). Azaz: a teljesen új járműre meghatározott adótétel a törvényben írt mértékben csökken, arányosan a jármű korával. 25 év felett az avultatás 66 százaléknál áll meg. 

A törvény hatályba lépésével megszűnik a nem adóalany személy által behozott használt gépjármű esetén érvényesülő, a nála fel nem merülő áfa terhet ellensúlyozó 1,25-ös (2006-tól 1,2-es) szorzó. A regisztrációs adó kikerül az áfa-alapból. Az adótételek növekménye ebből adódik, azaz a kieső áfát az adótétel kompenzálja.

2006-tól 5 millió forintos adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs
(ezzel összhangban az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja is), csak az 5 millió forint feletti összeg után kell 16 százalékos kulccsal adózni.

A 10 százalékos adókulcsot azok alkalmazhatják, akik a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao.) alapján nem vesznek igénybe más adókedvezményt, átlagosan legalább egy főt foglalkoztatnak, s legalább a minimálbér másfélszerese (kedvezményezett térség esetén a minimálbér) után fizetnek nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. 

A másik fontos változás, hogy a jövő évtől a jelenlegi 50 százalékkal szemben már az iparűzési adó 100 százalékát le lehet vonni a társasági adó alapjából. Az iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik.

Az egyszerűsített vállalkozási adót (eva) ezután a lakásszövetkezetek és a közjegyzői irodák is választhatják. Kedvezőtlen változás, hogy az evázóknak negyedévente, az adóelőleg fizetésével egyidejűleg a bevallást is be kell nyújtaniuk. További módosítás, hogy december 20-ig ezentúl már nem csak az eva hatálya alól való kilépést lehet bejelenteni, hanem ugyanezen határidővel a
bejelentést is vissza lehet vonni.

A jövő évi elfogadott adótörvények szerint a havi tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) 2006. november 1-től megszűnik, de már 2005. november 1-től a korábbi 3.450 forintról 1.950 forintra csökken.

A többes jogviszonyban állóknak 2006-tól akkor is kell 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetniük ilyen jövedelmük után, ha rendelkeznek legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. Ez a jövedelem ugyanakkor táppénzalapot is képez.

Az elfogadott törvény rögzíti, hogy 2006-ban a foglalkoztató illetve a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó tb-fizetési kötelezettsége a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék (ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék). A tb-fizetési kötelezettség 2007. január elsejétől 26 százalék (17 plusz 9 százalék), 2009. január elsejétől 24 százalék (16 plusz 8 százalék).

Jövőre a jövedelem nélküliek egészségügyi biztosítását a költségvetés azzal vállalja magára, hogy az Egészégbiztosítási Alapnak 304 milliárd forintot utal át, amely összeg a nyugdíjasok, a kiskorúak, a munkanélküliek és az eltartottak járulékát fedezi.

Az országgyűlés hétfőn elfogadta a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosítását is. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2006-től a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökken, az alsó, 18 százalékos kulccsal pedig a jelenlegi 1 millió 500 ezer forinttal szemben jövőre 1 millió 550 ezer forintos jövedelemig lehet adózni.

A törvény az ötéves adócsökkentési program jegyében egészen 2010-ig rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni adómértékeket: az alsó sávhatár évente emelkedik, s 2010-re eléri a 3 millió forintot, miközben az adókulcsok nem változnak.

A minimálbér adómentességét 2006-ban is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás biztosítja. Az adójóváírás mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint, az érvényesítésére jogosító jövedelemhatár azonban 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra emelkedik. A kiegészítő adójóváírás összege - a minimálbér tervezett 63 ezer forintra növelésével összhangban - havi 1260 forintról havi 2340 forintra nő változatlan - 1 millió forintos - jövedelemhatár mellett.

Az adókedvezmények terén több változás is lesz a jövő évtől. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezményt az adóhivatal ezután nem utalja vissza a kedvezményezettnek, hanem a pénztárnál vezetett egyéni számlán írják jóvá. A nyugdíjpénztárhoz hasonló kedvezményekkel bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számla támogatását hasonlóképpen a nyugdíj-előtakarékossági számlákon írják jóvá.

Változik 2006-tól a családtámogatási rendszer is: a családi kedvezmény az egy és két gyermeket nevelő családok esetében beépül a családi pótlékba, csak a három vagy több gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad meg korlátozott mértékben. 

A családi kedvezmény legalább három eltartott esetén gyermekenként havi 4 ezer forint lesz, de ez csak akkor vehető teljes mértékben igénybe, ha az éves jövedelem nem haladja meg a 6 millió forintot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal, legfeljebb 8 millió forintig növekszik. Ha az éves jövedelem meghaladja az eltartottak számához kötött jövedelemhatárt, a családi kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár. 

A munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékét a jövő évtől 400 ezer forintban korlátozták, az adóköteles béren kívüli juttatásokat 44 százalékos szja terheli. Egyes juttatások nem számítanak bele a keretbe, ilyen például az  étkezési juttatás, amelynek adómentes határa munkahelyi étkeztetés esetén 9000 forintra, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalvány juttatása esetén pedig 4500 forintra emelkedik.

A következő évi adótörvényekben szerepel, de 2007. január 1-vel lesz hatályos az, hogy bevezetik a kamat megadóztatását. A kamatból származó bevétel egésze jövedelemnek számít majd, ami után 10 százalékos adót kell fizetni. Nem kell az adót megfizetni a kamatból származó jövedelem évi 50 ezer forintot meg nem haladó része után, ha a magánszemélynek a kamatból és tőzsdei ügyletből származó összes jövedelme nem éri el éves szinten a 250 ezer forintot. Az EU tagállamaiban működő, tőzsdére bevezetett értékpapírok osztaléknak, illetve osztalékelőlegnek minősülő hozamát ugyancsak 10 százalékos adó terheli 2007 elejétől.

Változtak a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre vonatkozó szja-szabályok is: őstermelői igazolvány hiányában a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt ezután akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, a saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített must és bor esetében pedig, ha e termékeket két liternél nagyobb kiszerelésben értékesítik és az ebből származó bevétel a 7 millió forintot nem haladja meg.