Halasztott ítélet

Kudarccal végződött a múlt héten az első magyarországi ppp-s konstrukcióban meghirdetett (vagyis a magántőke és az állam együttműködésén alapuló) börtönépítési pályázat, holott kedvező ajánlatból nem volt hiány. A versenyben maradt három pályázó közül a Kész Kft. 16,7 milliárd forintért, az OTP Ingatlan Rt. vezette konzorcium 19,9 milliárdért, míg a Wallis Rt. konzorciuma 19,7 milliárd forintért vállalta volna a Tiszalökre tervezett új, 700 fős börtön megépítését, valamint annak 15 évre szóló üzemeltetését. A kiírás szerint mindezért a kormánynak nem egy összegben kellett volna fizetnie, hanem éves fix szolgáltatási díj formájában 2006-tól 15 éven át törlesztett volna a befektetőnek (HVG, 2004. október 23.). Az ajánlatok alapján ráadásul a díj jóval kevesebbre kerekedett, mint amivel a kabinet kalkulált. A régóta halogatott börtönberuházásnak zöld utat engedő tavalyi kormányhatározat ugyanis 2004. január 1-jei áron számolva évi 1,9 milliárd forintban maximálta a befektetőnek kifizethető szolgáltatási díjat, ami a mostani árajánlatok alapján 1,1-1,3 milliárd forintra tehető.

Meglepő felfedezést tett azonban az eredményhirdetés előtti pillanatokban a bírálóbizottság: nem az ajánlatokkal vagy a pályázók pedigréjével volt baj, hanem az államról derült ki, hogy nem partiképes, azaz az ajánlatkérő Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a finisre sem tudta precízen tisztázni a tulajdoni viszonyokat. A tender eredménytelenségét hírül adó sajtóközleményben homályosan megfogalmazott indoklásból nem egykönnyen hámozható ki, mi is történt valójában. A BVOP magyarázata szerint a "létesítés helyéül szolgáló (...) ingatlan földhasználati joggal történő megterhelésének jogszabályai nem teljesültek", továbbá "a kincstári vagyon jogszerű használatához szükséges vagyonkezelői kijelölés nem történt meg". Pedig Tiszalök önkormányzata már idén februárban térítésmentesen állami tulajdonba adta a város határában lévő 12 hektárnyi földet, amelyet azóta a tulajdoni lap szerint a magyar állam birtokol, vagyonkezelője pedig a BVOP.

Az ügyletre azonban a mai napig nem adta áldását a tulajdoni ügyekben az államot képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). Nem is teheti. Földterület, szántó, legelő esetében ugyanis nem a KVI az illetékes kijelölő szervezet, hanem egy 2001 óta hatályos törvény szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Sugár László, a KVI vezérigazgató-helyettese a HVG-nek megjegyezte, ők már hónapokkal korábban felhívták erre a BVOP figyelmét, de az érthetetlen makacssággal továbbra is őket bombázta beadványaival, még az eredményhirdetés előtt három nappal is nekik küldte meg aláírásra a szerződéstervezetet.

A BVOP bicskája nem csupán az önkormányzattól kapott föld jogszerű átírásába tört bele. A HVG információja szerint máig nem sikerült tisztázni azt sem, hogy a 15 éves futamidő után ki lesz a börtön tulajdonosa: az állam vagy a befektető. Ha ugyanis a nyertes pályázóval kötött szerződésben a BVOP bebiztosítaná magát, és opciós jogot kötne ki a vételre, a megállapodásban a szolgáltatási díjon túl az ingatlan vételárát is fel kellene tüntetnie. Ezzel viszont az állami forrásokat megkímélő ppp-s beruházás voltaképpen nyomban kölcsönszerződéssé lényegülne át, vagyis az ingatlan 10 milliárd forintra tervezett költsége után még az idén be kellene fizetnie a BVOP-nak az utána járó 25 százalékos áfát, és annak összegével a börtönépítés mégiscsak megnövelné a költségvetés hiányát. Márpedig a kormány tavaly éppen azzal a feltétellel egyezett bele a két új - a tiszalöki mellett a Szombathelyen létesülő - fegyház építésébe, hogy azok költségei nem növelhetik a deficitet.

A BVOP most rohamtempóban keresi a megoldást, azt követően pedig új, gyorsított, meghívásos közbeszerzési eljárást indít, amelyre ismét meghívja az egyelőre hoppon maradt cégeket. A pályázat lefújásával érdekes helyzet alakult ki, vélik a pályázók, akik szerint az sem kizárt, hogy lesz, aki meggondolja magát, és visszalép. De az is benne van a pakliban, hogy a malőrrel a BVOP még jól is jár. A befektetők ugyanis már ismerik egymás lapjait, legalábbis konkurenseik árajánlatát, így az OTP Ingatlan Rt. és a Wallis Rt. vesztésre állt konzorciuma váratlan lehetőséget kapott, hogy egy újabb ajánlattal a mostani tenderen nyertesnek tűnt Kész Kft. alá vágjon. Ez persze nem lesz könnyű.

A BVOP ugyanis a befektetőktől a nyugat-európai előírások betartását követelte meg, amelyek a jelenlegi börtönviszonyokhoz képest már-már luxusállapotokat eredményeznének az új létesítményben. Az előírások szerint a zárkákban 3 négyzetméternyi mozgásteret kell biztosítani a rabok számára. Ennek a meglévő, összesen 32 magyarországi büntetés-végrehajtási intézmény egyike sem képes eleget tenni: a helykihasználás most 146 százalékos. A legzsúfoltabbak egyikének számító balassagyarmati fegyházban például ennél is rosszabb a helyzet, ott egy fogva tartottra csupán 0,8 négyzetméter szabad terület jut. Az új intézményben egyszemélyes celláknak is lenniük kell, minden zárkába tévét tesznek, szintenként edzőtermet kell kialakítani, és a befektetőnek helyiséget kell építenie a rabok vallásgyakorlásához, a füvesített udvaron pedig sportpályát kell létesítenie. A nyertes cég feladatai közé tartozik majd a konyha üzemeltetése is. Ez utóbbinál meg kell oldania a cukorbetegek, a vegetáriánusok speciális táplálását, sőt a kóser étkezést igénylők vagy a muzulmán vallást gyakorlók kéréseit is teljesíteni kell.

Az állam mindemellett a nyertesre lőcsöli az elítéltek foglalkoztatását, amitől igencsak fáj a pályázók feje. Úgy tudni, az abból származó nyereségen a BVOP-val kellene osztozni, bár aligha lesz miből sápot húzni. A pályázók a HVG információi szerint a kötelező foglalkoztatást nullszaldósra tervezik: olyan cégeket igyekeznek partnerként megnyerni, amelyek a heterogén összetételű, ám olcsó munkaerő fejében - az elítéltek után nem kell például társadalombiztosítási járulékot fizetni - hajlandók Tiszalökre települni és egyszerű, összeszerelő jellegű munkát adni a raboknak a börtön területén. A foglalkoztatáshoz a helyi önkormányzat is komoly reményeket fűz. Az elítéltek őrzése ugyanis továbbra is állami feladat marad: a tiszalöki börtön 700 fogva tartottjára 280 fegyőr vigyáz majd, akiknek bérét (összesen évi 840 millió forintot) a büdzsé állja. A fegyőröket a településről, illetve annak környékéről toborozza majd a BVOP. A mintegy 16 százalékos munkanélküliséggel küzdő Tiszalökön már most nagy a tülekedés a fegyőri állásért: az önkormányzat, hogy növelje a helybeliek esélyeit, idén ősztől a fegyőrködést előkészítő biztonsági- és vagyonőrképző tanfolyamot indít.

MINK MÁRIA