A magyar banki kínálatból hiányzó szolgáltatást indít jövőre az OTP a "lakásért életjáradék" nevezetű programmal. Az ötlet nem új: önkormányzatok és cégek kötöttek már ilyen szerződést, igaz, a magas tőkeigény miatt csupán pár tucatnyit.

Holtig tartó életjáradékot kaphatnak a 65 év felettiek az OTP-bankcsoporttól, amennyiben átengedik lakásuk tulajdonjogát. Az ügyfelek halálukig a lakásban maradhatnak, amelynek tulajdoni lapjára bejegyzik kizárólagos használati jogukat. "Mivel az OTP-csoport várhatóan 2006 januárjában indítja el a programot, a konstrukció részleteit üzleti titokként kezeljük" - szögezte le a HVG érdeklődésére Hild Imre ügyvezető igazgató, aki júliusban épp azért igazolt a bankhoz, hogy az életjáradékos szolgáltatást bevezesse.

Az OTP új termékéről annyit lehet tudni, hogy a lakását életjáradékért csak az ingatlant 100 százalékban tulajdonló, teljesen cselekvőképes személy vagy házaspár, illetve élettársi közösségben élő pár kínálhatja fel. A lakás piaci értékét az OTP Ingatlan Rt. állapítja meg, s annak egy részét - valószínűleg a 10-20 százaléka közötti összeget - egy összegben fizeti ki az eredeti tulajdonosnak, majd havonta életjáradékot folyósít neki, amelyet évente megemel az előző évi inflációs rátával. A bankcsoport ezenkívül vállalja a lakás - értelemszerűen az OTP Garancia Rt.-nél kötendő - biztosításának a díját, társasház esetén a közös költség fix részét és a lakás állagának a megőrzéséhez szükséges felújítási munkálatok költségét, de az adott lakó fogyasztásától függő kiadásokat már nem. Ha a társasház lakóközössége valamilyen közös beruházásról dönt, annak az adott lakásra eső hányadát is a bank állja.

A havi életjáradék összegét csak tippelni lehet. A HVG által megkérdezett szakértők szerint 10 millió forintosra értékelt lakás esetén egy 70 éves férfi 10 százalékos előleg kifizetése után legfeljebb havi 70-75 ezer forint körüli összeget, egy ugyanolyan idős - de a statisztika szerint valószínűleg tovább élő - nő pedig 65-70 ezer forintot kaphat. Az idős, kis nyugdíjas, lakásukat egyedül fenntartani nem tudó ügyfelek számára az életjáradék a megélhetést jelentheti, ugyanakkor kiszolgáltatottak a járadékfizető által megbízott értékbecslőnek. Ráadásul, ha bankkal vagy biztosítóval szerződnek életjáradékra, az után 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük, míg ha az életjáradékot önkormányzat vagy magánszemély fizeti, akkor az adómentes.

Az első lakásért életjáradékot fizető önkormányzat a budapesti angyalföldi volt 1998-tól, a többiek - például a Kispest vagy Pestszentlőrinc-Pestszentimre - nagyjából az általa kidolgozott konstrukciót vették át. "Az OTP tervezett szolgáltatása kísértetiesen hasonlít a mienkhez - állapította meg Borszéki Gyula, a XIII. kerület alpolgármestere. - Nálunk is 65 év a korhatár, s a lakás 10 százalékát fizetjük ki előre." Egy 10 milliós lakás 80 éves férfi lakója náluk havi 75 ezer forintot kaphat. Feltétel, hogy a lakás komfortos és legalább 35 négyzetméteres legyen. Az angyalföldi önkormányzat eddig hatvan lakossal kötött életjáradékos szerződést, amire 150 millió forintot költött egy e célra elkülönített alapból. Utóbbiba további 150 millió forint folyt be az elhunyt ügyfelek lakásainak eladogatásából. Az ajánlatát a szomszédos Vecsésre és Gyálra is kiterjesztő XVIII. kerületi önkormányzat ötven, a XIX. kerületi kilenc családnak fizet lakásért életjáradékot, az előbbiben 62 év, az utóbbiban 70 év a korhatár. A két kerület közt látványos a különbség: míg Kispesten egy 10 milliós lakást felajánló 70 éves nő havi 72 ezer forintos járadékot élvezhet, Lőrincen csupán 47 ezreset.

Nem először próbálkozik a lakásért életjáradék programmal az OTP-csoportnál újító Hild Imre, a 19. század híres építészének, Hild Józsefnek a dédunokája. Az amerikai Cornell Egyetemen tanult, pénzintézeti gyakorlatot a Lehman Brothers befektetési banknál szerzett Hild 2004 végén két amerikai üzletemberrel megalapította Hild Ingatlanbefektető Kft.-t, s fejlesztette ki a lakásért életjáradékot programot, amelyet a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége is támogatott. Ezzel az OTP Bankot is megkeresték, ám az akkor nem volt vevő az ötletre. A két amerikai tulajdonos, John David Wirth és Geoffrey Tanner Woolley ezek után a Deutsche Bank AG (DB) londoni leányvállalatával kezdett tárgyalni a konstrukció finanszírozásáról. "Miután a DB nem deklarálta írásban befektetői szerepvállalását, nem láttam biztosítottnak a szükséges tőkeerő stabil és hosszú távú jelenlétét" - indokolta Hild, miért hagyta el végül is amerikai tulajdonostársait, s vitte el az OTP-hez a közös ötletet.

Ám a két amerikai sem adta fel: a ciprusi Hild Investment Ltd.-n keresztül új céget gründoltak, a már működő, de még nem bejegyzett - a korábban a Citibank Rt.-nél dolgozó Kézdy Gábor vezette - Hild Járadék Grancia Rt.-t, amely költséges reklámkampányba fogott, és elindította a lakásért életjáradék szolgáltatást. Ajánlatuk specialitása, hogy a lakás forgalmi értékének a 20 százalékát fizetik ki előre, ami elegendő lehet arra, hogy a nyugdíjas beugrót fizessen valamelyik idősotthonba, ha pedig az eredeti tulajdonos a lakás használati jogáról is lemond, a Hild bónuszt fizet az életjáradékra. Csakhogy ezek az ígéretek komoly tőkeerőt feltételeznek, ami a 20 millió forintos jegyzett tőkéjű részvénytársaságnál egyelőre nincs meg - valószínűleg ez az oka annak, hogy az élénk érdeklődés dacára még száz szerződést sem kötöttek.

Hogy ez az üzletág korántsem rizikómentes, az abból is látszik, hogy a lakásért életjáradék ajánlattal eddig kísérletező magyar vállalkozások - elsőként az 1991-ben csődbe ment Ingatlanbank Rt., a Független Idősek Otthona Kft. vagy a Honpark Rt. - néhány hónap után fel is hagytak vele.

S bár a piacon mindenáron megkapaszkodni vágyó Hild Rt. a hirdetéseiben előszeretettel használja a DB nevét, azt a HVG tájékoztatására elküldött anyag "pénzügyi garanciák" című bekezdésében meg sem említette. "Korrekt bank-ügyfél kapcsolat áll fenn a londoni DB és a Hild-cégcsoport között, semmi több" - szögezte le Lotfi Farbod, a magyarországi DB vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a londoni bank hitelkeretet nyitott a magyar Hild cégek részére. Az ügyfelek biztonságát azonban - hiába a "garancia" szó a cég nevében - senki sem garantálja, s a Hild Rt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzése alá sem tartozik. Az ügyfelek által már ismert Hild névvel is gond lehet még. "A név használatát megtámadtam a Szabadalmi Hivatalnál, ugyanis a cég a tudtom nélkül védette le a nevemet" - közölte Hild Imre. A Hild vállalatoknál viszont úgy vélik: e nevet a bankár nem sajátíthatja ki, már csak azért sem, mert a cégregiszter szerint Magyarországon tucatnyi, a legkülönbözőbb profilú Hild elnevezésű társaság tevékenykedik.

GYENIS ÁGNES

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Koronavírus: az IMF egyre jobban aggódik, Kína már készül a válaszlépésekre

Koronavírus: az IMF egyre jobban aggódik, Kína már készül a válaszlépésekre

Kiírták a pályázatot az 5-ös metró tervezésére

Kiírták a pályázatot az 5-ös metró tervezésére

Örülhet, aki Gmailt használ, enyhítheti az Apple az iPhone-os szigort

Örülhet, aki Gmailt használ, enyhítheti az Apple az iPhone-os szigort

Ezzel a napelemes jachttal örökké bolyonghat a tengeren

Ezzel a napelemes jachttal örökké bolyonghat a tengeren

Felütötte fejét a hőstressz, pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony

Felütötte fejét a hőstressz, pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony

Schiffer: Kártérítés, szintlépés

Schiffer: Kártérítés, szintlépés