szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Tíz felnőtt magyar közül négyen gondolják úgy, hogy nem mindig járhat tisztességes úton az ember, ha pénzt akar keresni - áll a Tárki közvélemény-kutató legfrissebb felmérésében.

A Tárki 2005-ben vett részt az "Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatában", amelyben Magyarországon kívül még huszonhárom ország lakosai működtek közre. A kutatás egyik része a tisztességes pénzkereset lehetőségéről szól.

A felnőtt magyar lakosság 40 százaléka vélekedik úgy, hogy ha az ember pénzt akar keresni, nem mindig járhat tisztességes úton. Ezzel ellentétes véleményen 35 százaléknyian vannak - így a lakosság nagyjából egyharmada gondolja úgy, hogy lehet tisztességes úton is pénzt keresni.

Minden negyedik megkérdezett bizonytalan ebben a kérdésben, ugyanakkor a férfiak (48 százalék), a fiatalok (44 százalék) és a Dél-Dunántúlon élők (54 százalék) az átlagosnál is magasabb arányban gondolják azt, hogy nem feltétlenül marad becsületesen úton az, aki pénzt akar keresni Magyarországon - áll a felmérésben.

A kutatásban részt vevő huszonnégy országot összehasonlítva ebben a kérdésben Magyarország - Belgiummal és Szlovéniával együtt - a középmezőnyben foglal helyet. Leginkább a görögök és az ukránok értenek egyet azzal, hogy ha pénzt akar valaki keresni, akkor megengedhető az is, hogy letérjen a becsületes útról.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vállalkozás

Nem pénzkérdés a munkavállaló szabadsága

A luxemburgi bíróság döntése értelmében uniós jogba ütközik, ha egy vállalat pénzben akarja megváltani a munkavállalónak járó, de a következő évre halasztott rendes szabadságát, írja Napi Gazdaság.

euractiv.hu Karrier

Nyugatról küldik haza a pénzt a külföldön munkát vállalók

Közép-Kelet-Európában sokak számára az egyik fő jövedelmi forrás a nyugaton dolgozó állampolgárok által hazaküldött kereset. Némely ország esetében összességében több pénzről van szó, mint a közvetlen külföldi befeketetések értéke. Előkelő helyen áll e tekintetben Moldova Köztársaság, amelynek munkaerőexportja a GDP 27,1 százalékát teszi ki.