Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt volt, 2002-ben megháromszorozódott, 1504,7 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult - áll az Állami Számvevőszék csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. Az uniós statisztikai módszerek alapján számított adósságmutató a GDP 60 százaléka alatt volt.
A központi költségvetés adósságnövekedésének 63,3 százalékát a költségvetés hitelátvállalások nélküli hiány okozta, amit elsősorban működési jellegű kiadások idéztek elő. Ezek eredményeképpen a számvevőszék álláspontja szerint a jövőben nem várhatóak olyan bevételek, amelyek a hiány mérséklését eredményezhetik. A vizsgált időszakban a kötvények és kincstárjegyek után a befektetőknek kifizetett hozamok csökkentek, az adósságportfolió összetétele kedvezőbbé vált. Ennek ellenére a hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság determinálja és beszűkíti a költségvetés mozgásterét.
A központi költségvetés adósság-növekedésének 28,6 százalékát a vizsgált hat évben a TB alapok hiánya tette ki. Az alapokon belül az egészségbiztosítási alap hiánya volt a meghatározó, aminek oka a járulékkulcsok csökkentése, illetve a kieső források - központi költségvetésből történő - pótlásának elmaradása volt. A nyugdíj-biztosítási alap hiánya mérsékeltebb, ugyanakkor növekvő volt. A központi költségvetés adósságának növekedését a hiányokon túl döntően a költségvetésen kívüli szervezetektől átvállalt hitelek vagy részükre térítésmentesen juttatott államkötvények okozták. Az átvállalt hitelek többsége mögött fejlesztések, beruházások (például a MÁV fejlesztései, autópálya-beruházások) álltak, amelyek a jövőbeli fejlődést szolgálják. Ezen túl mérsékelték az adósságot a privatizációs bevételek, növelték az EU-Emoga támogatás megelőlegezések és az MNB-tartalékfeltöltések.
Az önkormányzatok adósság-állománya a 2000 év végi 101,6 milliárd forintról 2005 végéig 291,6 milliárd forintra nőtt. Az adósságon belül a fejlesztések miatti adósság a meghatározó. Ugyanakkor 2000-ben az önkormányzatok 13,9 százaléka, 2004-ben már 20,3 százaléka kényszerült működését finanszírozó hitelek felvételére. Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) által 2000-2005 között bevont források 9,2 százaléka hitelfelvételből, 90,1 százaléka értékpapír kibocsátásából származott. A forrásbevonások 74,5 százaléka forintban valósult meg. A vizsgált időszakban az ÁKK Rt. 12963,7 milliárd forint értékben éven túli lejáratú forrásokat vont be, a törlesztés összege ugyanezen lejáratnál 7967,0 milliárd forint volt. A törlesztések nem eredményezték az adósság csökkenését, mivel azok teljesítéséhez új forrásbevonásra volt szükség. Ezen túl 815,9 milliárd forintos adósságnövekedés kincstárjegyben testesült meg.
