Erőt gyűjt a medve… A régió – és általában a feltörekvő piacok – devizái hektikus mozgások mellett tovább gyengülnek, a török lírát 3-5 éves mélypontokon jegyzik, a forint történelmi mélységben van az euróval szemben, de a zloty is gyengült a lengyel pénzügyminiszter lemondásának hírére, míg Szlovákiában a belpolitikai bizonytalanságot okozó választási eredmények adnak okot az aggodalomra. Ezek a körülmények erősítik azt a folyamatot, amelyet a dollárkamatok további emelkedése idézett elő. A friss adatok szerint a 2,4 százalékra emelkedő amerikai maginfláció további – a korábbiakban nem várt – kamatemeléseket vetít előre, melyre a jegybank nyilatkozata szerint el is szánta magát. Ez a körülmény megállította a dollár erősödését és egy a korábbinál szűkebb csatornában (1,25-1,27 EUR/USD) folyik a kereskedés. A továbbiakban a dollár gyengülésére számít a piac, ami kedvező lehet a feltörekvő piacok számára, mivel a tőkekiáramlás üteme csökkenhet, ha az amerikai befektetők kevésbé forszírozzák majd a dollárbefektetéseket.

Devizapiac. A dráguló pénz (emelkedő kamatszintek) egyre komolyabb feszültséget okoz a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, mivel a korábbi magas kockázatvállalási hajlandóság következtében kialakult árak, árszintek kártyavárként omlottak össze, de az új helyzetben egyre nehezebb fogódzókat találni a reális piaci árazáshoz.

Ez tükröződik az EUR/USD keresztárfolyam alakulásában is, mivel – annak ellenére, hogy mindenki a dollár gyengülésére számít – a zöldhasú tartja magát 1,25-1,27 közötti szinten sz euróval szemben. A magas kamatszintek – és ezzel együtt a jelentős kamatelőny a dollár javára – kecsegtető a befektetők számára, ugyanakkor a várható kamatemelések erősen csökkenthetik az elérhető nyereséget. Így ezen két ellentétes hatású körülmény között hezitálva egyre bizonytalanabbak a befektetők, ami a volatilitás csökkenését idézi elő, de a folyamatosan kiépülő, egyre nagyobb tőkét lekötő pozíciók a későbbiekben rendkívüli mértékű változást indukálhatnak.

Ez – nagy valószínűséggel – a dollár hirtelen gyengülését jelenti majd, de ennek ellenkezője sem kizárt abban az esetben, ha a kamatemelési várakozások hirtelen változnának és a piac feltételezné azt, hogy a további emelések nem valószínűek már. Erre azonban igen kicsi az esély.

A hazai piac is leképezi ezt a bizonytalanságot, megfejelve ezt a hazai makrogazdasági és politikai felszültségekkel, illetve az általános feltörekvő piaci bizonytalansággal. Ez azt jelenti mostanában, hogy a forint ütemesen gyengül a vezető devizákkal szemben, történelmi mélypontokra küldve a forintot. Mivel ilyen helyzet még soha nem állt elő a piacon nehéz a jövőre vonatkozóan hiteles árfolyampályát megállapítani, de az jól látható, hogy a 280-as szint, illetve a sávközepet jelentő 282,36-os szint lélektani szempontból támaszt jelenthet, de egy komolyabb eladói nyomás esetén ezek a szintek is „eleshetnek”.

A nemzetközi folyamatok – a pillanatnyi konszolidáció ellenére – semmi jóval nem kecsegtetnek, így ma nem javasoljuk a forint vételét, de az eladás is okozhat veszteségeket, így ma a kivárás látszik a legjobb magatartásnak. A korábban javasolt euró alapú befektetéseket továbbra is tartani kell a portfoliókban, a forintra történő konvertálásuk ma nem indokolt.

Kötvénypiac. Az emelkedő inflációs nyomás által vezérelt kamatemelések egyre magasabb szintre küldik a kötvényhozamokat is a fejlett piacokon, így a feltörekvő piacokon is emelkedést látunk, hiszen a kamatfelár csökkenne, ami a jelenlegi helyzetben indokolhatatlan lenne. Tehát a feltörekvő piaci hozamemelkedés nagyobb ütemű és az utóbbi napokban gyorsulást is mutat.

Ezzel együtt – rövidtávon vételre ajánlható – szintek alakultak ki egyes papírok esetében a hazai piacon. A három éves lejárati szegmens hozama elérte a nyolc százalékot, ami egy kedvező belépési pont lehet, de – a köztes hozam elve alapján – már 7,5 százalékos szint körül ezeket a kötvényeket már érdemes lehet eladni és a rövidebb lejáratok irányába fordulni. Ennek az az oka, hogy a jövő évben nem kizárt a hét százalékos pénzromlási ütem sem, illetve a további forintgyengülés újabb eladásokat indukálhat, ami viszont a forint árfolyamát gyengíti tovább és egymást erősítő spirálba csaphat a folyamat. Ennek a valószínűsége ma még nem nagy, de a három éves lejáraton egy több száz bázispontos hozamemelkedés már komoly veszteséget jelenthet, így óvatosnak kell lenni ezen papírok vételénél.

Aki nem hajlandó vállalni a mai helyzetben ezt a rizikót, annak a korábban ajánlott extra rövid kötvényportfolió tartása javaslott.

Részvénypiac. A feltörekvő piacokon általános trend, hogy a nemzeti fizetőeszköz gyengülése egy szint után már nem okozza a részvényárak csökkenését, mivel a leértékelődés önmagában is egyre kedvezőbb árakat jelent - a külső devizában mérve.

A hazai részvények területén megnyugodni látszanak a kedélyek, mivel egyesek már a nagymértékű áresés mellett a gyengébb forint miatt devizában értékelve is egyre kedvezőbb részvényárakat vételi pozíciók kialakítására használják fel, hiszen a várható vállalati nyereségek terén nagyságrendi változást a kormány intézkedéscsomagja sem idézett elő jelentő változást. A baj csak az, hogy ma még igen kevesen vannak, akik így gondolkodnak és ez meg is látszik a forgalom alakulásán. Az emelkedő napokon még mindig jelentősen elmarad a forgalom a nagy esések idején tapasztalt forgalmi szintektől.

A korábban jól szereplő részvények közül a Mol és az OTP továbbra is jó befektetési célpont lehet, a gyógyszer gyártók részvényei is hozhatnak extra nyeresége, azonban itt a kockázati szint magasabbnak tűnik. A kisebb részvények közül a Fotex és a Pannonplast lehet perspektivikus, de ezek vétele csak az igen magas kockázatvállalási hajlandósággal bíró befektetőknek ajánlott.

Állampapír piac:

- állampapírok: 3-6 h. tartás, vétel 1-3 év (kockázat!)

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: small cap vétel

- USA részvények: eladás

- Orosz részvények: tartás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: Mol, OTP vétel

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok