Akár el is veszhet az M0-s körgyűrű 26,5 kilométernyi szakaszának építésére ígért csaknem 300 millió eurónyi uniós támogatás a zöld szervezetek és a hatóságok közötti háborúság miatt, amely most egy 9 kilométeres szakasz körül lángolt fel. A harc elhúzódásáról azonban nem a zöldek tehetnek.

,,Megkértem a Legfelsőbb Bíróság elnökét, segítsen abban, hogy soronkívüliséget élvezzen az M0-s építését hátráltató per. Ha ugyanis egy hónapokig elhúzódó jogi eljárás miatt csúszik a 26,5 kilométeres szakasz kivitelezése, 285 millió eurót elveszíthetünk" - érzékeltette a HVG-vel a civil szervezetek keresetének veszélyességét Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Három zöld szervezet ugyanis a múlt év végén kiadott építési engedély hatályon kívül helyezését kéri a Fővárosi Bíróságtól, mert úgy vélik, az autóút 3-as számú főút és az M3-as autópálya közötti, 9 kilométeres szakaszának környékén nem tarthatók be a zajszintre előírt határértékek, és elértéktelenednek az ingatlanok. Ezt egyébként a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által finanszírozott környezeti hatástanulmány is tartalmazza. Az értékcsökkenésért polgári perben kártérítéshez lehet ugyan jutni - Budán a Lágymányosi hidat az M1-M7-essel összekötő út vonalán többen sikerrel perelték ezen a címen a fővárost -, de az érintettek érthető módon inkább magát a nekik kárt okozó beruházást próbálják ellehetetleníteni.

Baráth közbenjárására főként akkor lesz szükség, ha a bíróság eleget tesz a környezetvédők kérésének, és a végső ítélet meghozataláig felfüggeszti az ominózus szakasz építését. Erről egyébként napokon belül kell döntenie. Ha márciusban nem vonulhatnak fel a kivitelezők, csúszhat a 2007. végi befejezés, majd a rákövetkező évben a pénzügyi elszámolás. Márpedig az EU kohéziós alapja csak ezekkel a szigorúan vett határidőkkel állja a költségek 80 százalékát.

A 2007-es határidő igazán nem tűnik elsietettnek annak fényében, hogy a keleti körgyűrű első nyomvonalterve 1991-ben született, a környezetvédelmi engedélyeztetés 1995-ben indult, az építés pedig - négy szakaszban - még később. A civilek szerint éppen a szakaszolás az, amivel kész tények elé állították az ellenzőket. A lakossági fórumokon felvetett nyomvonalváltozatokat ugyanis a beruházók több ízben azzal hárították el, hogy azok nem illeszkednének a már engedélyezett - vagy éppenséggel meg is épített - végpontokhoz (az egyes szakaszok átadásának időpontját is mutatja térképünk a 97. oldalon). "Ha egyszerre több kivitelezőt tudunk ráállítani az építkezésre, hamarabb készül el az autópálya" - indokolta a lépcsőzetes engedélyeztetést Petki Gusztáv, az NA Rt. beruházási igazgatója. Szerinte a verseny szűkítésével magasabb árakat okozott volna, ha a 4-es és az M3-as út közötti 26,5 kilométeres szakaszra egyben ír ki pályázatot a társaság.

A kérdéses szektor engedélyezési procedúrájában azonban a szokásosnál is nehezebb dolguk volt a civil érdekvédőknek és a beruházást ellenző magánembereknek. A hatósági eljárás első fázisában közszemlére kell tenni a környezetvédelmi hatástanulmányt, közmeghallgatást kell tartani róla, s a lakossági észrevételekre érdemi választ kell adni. Csömöri és árpádföldi zöld szervezetek már azt is zokon vették, hogy ezt a fórumot nem az ő önkormányzataiknál, hanem a sztráda pozitív hatásait jobban érző Cinkotán tartották, ahol az ellenük fordult lakosság szinte szó szerint beléjük fojtotta a szót. Az eljárást lezáró környezetvédelmi engedélyt megtámadó fellebbezésükben pedig kifogásolták, hogy nem kaptak érdemi választ felvetéseikre, ezért fellebbeztek a környezetvédelmi felügyelőségnél.

A következő "koppanás" akkor érte őket, amikor a másodfokon eljáró főfelügyelőség - majd vele egyetértve 2003. évi végzésében a Fővárosi Ítélőtábla - úgy találta, hogy "a környezetvédelmi hatóság döntése nem érdemi döntés, ezért ellene nincs helye bírósági felülvizsgálatnak", elzárva a három zöld szervezetet a jogorvoslattól. A hatósági érvelés szerint a fellebbező civilek nem a környezetvédelmi, hanem az ezt követő építési engedélyezési eljárásban adhatják elő kifogásaikat.

Csakhogy két évvel később a Közlekedési Főfelügyelet azzal utasította el beadványukat - több magánemberével együtt -, hogy az építési engedélyezési eljárásban nem léphetnek fel ügyfélként. Ilyen ügyekben ugyanis csak a közvetlen szomszéd vagy maga az érintett ingatlan tulajdonosa az "ügyfél", már az utca túloldalán lakó sem az, így nincs is joga fellebbezni. Vagyis amíg ügyfél, addig nem érdemi a döntés, amikor pedig élesre fordul a helyzet, nem szólhat bele az, aki a bűz vagy a zaj okán - a környezetvédelmi jogszabályok alapján - érintett lenne. "Tavaly december 23-án kaptuk kézhez a határozatot a csömöri M0-s-szakasz építési engedélyéről. Ilyen előzmények után csak a bírósági kereset maradt számunkra jogorvoslati lehetőségként" - magyarázta a HVG-nek Gellért Miklós, a pereskedő zöld szervezetek egyikének, a SZIKE Egyesületnek az elnöke, miért aktívak még a beruházás finanszírozásának előrehaladott állapotában is.

Sajátos utóvédharcra kényszerítették a bírósági ítéletek az M0-s Duna-hídja ellen hadakozó Levegő Munkacsoportot (LMCS) és a vele együtt küzdő békásmegyeri, ürömi, pilisborosjenői, solymári zöld szervezeteket, valamint a budapesti Védegyletet is. (A híd építéséhez kapcsolódó önkormányzati követelésekről lásd Pilléres gondok című írásunkat.) "Nem ügyfélként" ők is elutasításra találtak a bíróságon, s a felülvizsgálati eljárásban is vesztettek. Így tavaly április óta, a jogerős építési engedély kiadása után a civilek a környezet veszélyeztetésére hivatkozva pereskednek. Főleg attól tartanak, hogy ha az M0-s egyszer eljut Észak-Budára, az útépítési gőzhenger maga alá temeti azokat a tiltakozókat, akik a budai hegyekben való továbbvezetést, a gyűrű bezárását környezet- és természetvédelmi okokból helytelenítik.

Romlottak a civil pereskedők esélyei azért is, mert a még az 1990-es évek közepén indult eljárás idején nagyvonalúbb szabályok érvényesültek. Gellért épp ezért azt is kifogásolja - és ez ügyben közvetlenül az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságához is fordult -, hogy sérült az uniós szabályok szerinti "széles körű joga az igazságszolgáltatáshoz". A gyorsforgalmi utak közérdekűségéről szóló, 2003-ban elfogadott törvényre hivatkozva pedig egy közlekedési miniszteri rendelet 2004 óta elzárja a környezetvédelmi engedély megtámadásának lehetőségét, vagyis a civilek csak a lényegesen kevesebb jogot adó építésügyi eljárásban hallathatják a hangjukat. Épp úgy, ahogy - még ezt megelőzően - a Fővárosi Ítélőtábla elzárta őket a jogorvoslattól. (Hasonló kifogásokkal fordult a sztrádatörvény ügyében az Alkotmánybírósághoz az LMCS is, de erről a 2004. júniusi beadványról az AB még nem tárgyalt.) Gellért beadványa - amelyet, mint a bizottság válaszából kiderül, érdemben fognak elbírálni Brüsszelben - az M0-s engedélyezésével kapcsolatos kifogásokat külön is felsorolja, megemlítve, hogy az utat nagyrészt a kohéziós alapból kívánják finanszírozni, "így az unió érintettsége ebben az értelemben is fennáll".

Épp ez az, ami riadalmat keltett az NA Rt. berkeiben. Aggodalmukat csak növelheti, hogy a Fővárosi Bíróság a Gellért ügyféli jogainak elismeréséért indított per tárgyalásán, hétfőn úgy döntött: mérlegelni kívánja, hogy az aktivista előterjesztését figyelembe véve kikérje az unió luxembourgi bíróságának állásfoglalását a hazai és az uniós jogszabályok összeegyeztethetőségéről. A vitatott szakasz sorsát ez a majdani döntés már aligha befolyásolja, s a Baráth által siettetni kívánt per zöldeknek kedvező kimenetele sem vezethet oda, hogy egyáltalán ne épüljön ki a körgyűrű a vitatott szakaszon. Egy ilyen ítélet legfeljebb azt segíthetné elő, hogy a jövőben valóban átgondolják az útberuházások környezeti összefüggéseit.

G. TÓTH ILDA - SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Pilléres gondok

Nemcsak a zöldek szorongatják az M0-s beruházásait, hanem az önkormányzatok is igyekeznek a lehető legtöbbet...

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

Feljelentést tesz az MSZP a Honvédkórházban meghalt beteg miatt

Feljelentést tesz az MSZP a Honvédkórházban meghalt beteg miatt

Mohácsi legendás Csárdáskirálynője ismét látható

Mohácsi legendás Csárdáskirálynője ismét látható

Pálffy István Stahl Juditnak címzett szexista megjegyzése még ma is erősen hangzik

Pálffy István Stahl Juditnak címzett szexista megjegyzése még ma is erősen hangzik

Kutyamamusz az új divat, ráadásul az állatokat is támogatja vele

Kutyamamusz az új divat, ráadásul az állatokat is támogatja vele

Videó: simán felmegy a sípályán a hernyótalpas Dacia

Videó: simán felmegy a sípályán a hernyótalpas Dacia