Az ingatlanokkal kapcsolatos bírságok többségét a helyi önkormányzatok szabják ki, ezért náluk kérdezősködtünk. A tulajdonos vagy haszonélvező legalapvetőbb kötelessége, hogy telkét, ingatlanát olyan állapotban tartsa, hogy az a környezetét ne károsítsa. Szennyezés-fajtától függően más-más jogszabály foglalkozik ezekkel a kötelezettségekkel, így más-más az eljárási rend, az eljáró hatóság, a kilátásba helyezett bírság mértéke, az esetleges kényszervégrehajtás módja, és a költségek viselésének megállapítása is – mondja Martinovics Ildikó, a XI. kerület hatósági igazgatója.

Roncsok és gyomok

A Fővárosi Közgyűlés köztisztaságáról szóló rendelete szerint az ingatlantulajdonos, vagy haszonélvező kötelessége az ingatlant és a szomszédos közterületet tisztán, gyommentesen tartani. A feladatok közé tartozik a járdatakarítás, a beépítetlen terület tisztán tartása, a gyomok eltüntetése, az ingatlanról kinyúló ágak lenyesése, valamint az építkezéskor, tatarozáskor fölhasznált építőanyagok és törmelék megfelelő tárolása. Az ezen kötelességüket elmulasztó tulajdonosok 30 ezer forintig terjedő bírságra számíthatnak. Az ingatlan előtti közterületen még az ingatlan tulajdonosa sem tárolhat roncsautót, ha mégis megteszi, 30 ezer forintos bírsággal sújtható, és erre jön még az elszállíttatás költsége is. Ha a roncs kerítésen belül van, az már nem szabálysértés.

Július 1-től a szezon végéig büntetik azt, aki nem nyírja a parlagfüvet. A gyomnövény megtűrését a törvény különös szigorral kezeli, mivel az utóbbi években ugrásszerűen megszaporodtak az allergiás megbetegedések. Ha az ingatlan tulajdonosa nem mentesíti telkét, vagy az ahhoz tartozó járdát e gyomtól, 20 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő bírsággal sújtható. A tulajdonost minden esetben értesíti a hatóság, és amennyiben az a megadott határidőig nem teljesíti kötelességét, kényszerkaszálást rendel el. Ennek költsége is a tulajdonost terheli.

Az avarégetést nem megfelelő időben végző tulajdonosokra 30 ezer forintig terjedő bírság vár, hiszen ez szabálysértésnek minősül. Ebben az esetben nem csak a helyi önkormányzat által kijelölt avarégetési időt kell figyelembe venni, hanem az égetendő anyagot is alaposan meg kell válogatni, ráadásul maga az égetés sem végezhető akárhol. A növényi maradványokat elsősorban komposztálással kell kezelni, és talajjavító anyagként kell felhasználni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, vagy ha a komposztálásra nincs lehetőségünk.

E rendelet alkalmazása szempontjából ilyen anyagnak minősül a lehullott lomb, a nyesedék, azaz a 3 centiméternél nem vastagabb és 60 centinél nem hosszabb ág vagy vessző, valamint a szerves kerti vagy növényi hulladék. Ezeken kívül egyéb anyag, például szemét vagy autógumi nem égethető. Magát a tüzelést a telken belül kell végrehajtani, közterület e célra nem vehető igénybe. A rendelet megszegői az önkormányzati bírságon túl levegőszennyezési és tűzrendészeti bírsággal is számolhatnak.

Állatkert kerülendő

Az ingatlantulajdonosok által tartható állatok számát, azok tartási körülményeit, fajtáit önkormányzati rendelet határozza meg. Ezek pontosan szabályozzák, hogy az ingatlantulajdonos hány baromfit, hány kutyát, hány macskát tarthat külön engedély nélkül.

Az állatok a szomszédok nyugalmát nem zavarhatják, testi épségüket és egészségüket nem veszélyeztethetik. A lakás bejáratánál, a lakóépületen, vagy magán az ingatlanon célszerű kutyára utaló figyelmeztető táblát elhelyezni. Ha az eb köztudottan harapós, esetleg ingerlés nélkül támadásra hajlamos, ilyen tábla elhelyezése egyenesen kötelező. Bekerítetlen vagy nem biztonságos kerítéssel ellátott telken az ebet meg kell kötni, vagy kennelben kell tartani. E rendelet megszegői pénzbírsággal sújthatóak, melynek összege a XI. kerület esetében például 30 ezer forintig terjedhet.

Ha szabálysértési eljárásra kerül sor, elmarad az előzetes felszólítás: A tényállás tisztázást követően azonnal meghozzák az elmarasztaló intézkedést, azaz az ingatlantulajdonos máris fáradhat a kasszához. Egyéb esetekben először figyelmeztetik a tulajdonost, és ha ezután sem pótolja a mulasztást, feljelentésre és a pénzbírság kiszabására számíthat.

A jogszabályok nem foglalkoznak azzal, ki lakik az ingatlanban, ki van oda bejelentkezve, és ki nincs. Ebből a szempontból egyvalami számít: ki szerepel a tulajdoni lapon. A kötelezettségek és az előírások ugyanis az ingatlan tulajdonosát vagy haszonélvezőjét terhelik, tényleges lakóhelytől függetlenül. Esetükben az sem számít, mekkora tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Van néhány kivételes eset, amikor nem feltétlenül a tulajdonost büntetik: Az avarégetési és az állattartási rendeletek megsértése esetén a tényleges elkövetőt vonják felelősségre, így a pénzbüntetést is ő köteles kifizeti.

Vigyázó szemek

Helyszíni bírságot bizonyos esetben a közterület-felügyelet is kiszabhat, vagy akár feljelentést is tehet – tudtuk meg Janocsek Ferenctől, a Fővárosi Közterület-felügyelet illetékesétől. Ennek legtipikusabb esete a köztisztasági szabálysértés: bizton számíthatunk büntetésre, ha nincs letakarítva az ingatlanunkhoz tartozó járdarész, legyen szó akár porról, akár hóról, akár bármilyen más szennyeződésről.

Abban az esetben is becsöngethetnek hozzánk a felügyelet munkatársai, ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően használjuk: nincs például engedélyünk konténerre, mégis az utcán tároljuk azt, vagy éppen reklámhordozót helyeztünk ki engedély nélkül. Ilyen esetekben a felügyelet által kiszabható bírság összege ötszáz és tízezer forint között mozoghat. A közterület-felügyelet megegyezés szerint a helyi önkormányzatokkal is együttműködhet: Csepelen például ők figyelik az avarégetési idő betartását is.

Az ingatlanokkal kapcsolatban bírságot más hatóságok is kiszabhatnak, mint például az építésügyi-, környezetvédelmi hatóság, vagy a tűzoltóság.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség