Tetszett a cikk?

A devizahitelek térnyerése növelheti az uniós csatlakozásra váró kelet-európai országok pénzügyi sebezhetőségét – állítja legfrissebb jelentésében az Európai Központi Bank (ECB), amely a régió devizaadósságát vizsgálta.

Egyre jobban duzzad a háztartások és a vállalatok devizaadóssága az európai uniós tagságra váró kelet-európai országokban, ami fokozza az egész régió pénzügyi sebezhetőségét – idézi az Európai Központi Bank (ECB) által közzétett szakértői jelentést a Napi Gazdaság. Az ECB a két 2007-es csatlakozást tervező ország, Románia és Bulgária mellett Horvátország és Törökország hitelpiacát is vizsgálta.

A pénzügyi válságok kockázatának növekedését az utóbbi két hónap eseményei is bizonyították, a kelet-európai feltörekvő piacokat ugyanis kifejezetten érzékenyen érintette, hogy a nemzetközi befektetők újraértékelték regionális befektetésüket az amerikai, illetve az eurózóna-beli kamatemelések nyomán. Leginkább a török piacokon látszott meg a tőkekivonás, a török líra ugyanis április vége és június eleje között 25 százalékot vesztett az értékéből az euróval szemben.

Az alacsony kamatok által ösztönzött eladósodás a külföldi devizákban mind a hitelezőket, mind az adósokat kiteszi az árfolyamváltozás kockázatának, egy esetleges leértékelődés pedig könnyen csődhullámot indíthat el az érintett országban. A jelentés rámutat, hogy hasonló okai voltak a kilenc évvel ezelőtti ázsiai válságnak is. Bár a szakértők nem próbálják meg hasonló krízis kelet-európai valószínűségét megjósolni, utalnak rá, hogy az ECB valósnak tartja az ebből adódó veszélyt. A helyi jegybankoknak nem sikerült visszaszorítaniuk a külföldi devizában való eladósodást, márpedig a devizahitelek Bulgáriában és Romániában szinte a teljes hitelállomány felét teszik ki.

A jelentés a válság egyik országról a másikra való átterjedésének lehetőségére is kitér. Minden bizonnyal a piaci részesedésért küzdő külföldi bankok térnyerésének is köszönhető a regionális hitelpiacok dinamikus növekedése, ami növeli a bankválság kockázatát. A szakértők szerint elsősorban Románia esetében jelent kiemelkedő veszélyt a hitelbővülés. Törökországban, noha az jelentős fejlődésen ment át, az egyebek között a folyó fizetési mérleget is megterhelő tendencia továbbra is komoly kihívás a hatóságoknak. 


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap

DRÁGULÓ DEVIZAHITELEK

A svájci központi bank a múlt héten negyed százalékponttal, 1 százalékra emelte a svájci frank irányadó kamatát, az...

MTI Gazdaság

Pénzkidobás az állami támogatás, a devizahitel népszerűbb

Az idén április végéig felvett 159 milliárd forintnyi lakáshitel mindössze 28,8 százalékán volt állami támogatás -áll a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda legújabb elemzésében. Az állam már két éve feleslegesen fizet a lakáshitelek után támogatást.

Gazdaság

Drágulnak a devizahitelek

Az elmúlt két hétben átlagosan 2000 forintot drágult a devizaadósok havi törlesztőrészlete, de a forint további gyengülése komolyabb pluszterheket is róhat a lakosságra. Kedvezőtlen fordulattól ma már csak a bankok nem tartanak.

Gazdaság

Harcok a devizahitelek körül

A bankok elutasítják a devizahitelezés bürokratikus fékezését, amit viszont a jegybank már elképzelhetőnek tart az árfolyamkockázat növekedése esetén. Nehéz lesz azonban megnyernie partnernak a devizahitelekre egyre több garanciát vállaló kormányt.

MTI Gazdaság

Fizetésképtelenség a devizahitelek miatt

A magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka ma már devizaalapú, ami jelentős kockázati tényezőt rejt magában az egész bankrendszer számára - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.