Mivel a magyar borexport mennyisége és átlagára egy évtizede csökken, igencsak szükség volna marketingre és minőség-ellenőrzésre. Egy elfuserált törvénymódosítás miatt viszont a borászok egyelőre nem fizetik az e célokra szánt, literenkénti 8 forintot.

Minisztertől szokatlan módon a mulasztásos törvénysértést is magára vállalta Gráf József, az agrártárca első embere a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) március végi tisztújító közgyűlésén: a bortörvény tavaly év végi módosítása alapján ugyanis meg kellett volna hoznia a jövedéki adó helyébe lépett forgalombahozatali járulék fizetéséről szóló végrehajtási rendeletet, ezt azonban nem tette meg.

A jövedéki adó eltörlését nagy dérrel-dúrral, az első száz lépés programjának agrárrészeként hirdette meg a Gyurcsány-kormány (HVG, 2005. július 9.), a borászok pedig vívmányként élték meg. El is határozták, hogy a literenként 8 forintot továbbra is befizetik, csak nem az államkasszába, hanem a szakmai szervezeteik által alapított Magyar Bormarketing Kht.-nak. Mivel a jövedéki adót általában 2 millió hektoliter bor után fizették meg évente, a borászok úgy kalkuláltak, hogy a kht-nál évi 1,5 milliárd forint jön össze. Az előzetes terv szerint ennek 60 százaléka juthat a magyar borok népszerűsítésére, a többi pedig a forgalomba került borok utólagos minőség-ellenőrzésére. Ez az összeg érzékelhetően nagyobb, mint az Agrármarketing Centrum Kht.-nál (AMC) az elmúlt években - a borászok szerint nem hatékonyan, kiállításokra és döntési kompetenciával valójában nem rendelkező személyek kóstoltatására - elköltött pénz. Utóbbi a hegyközségek tanácsa szerint nem volt több évi 100-150 millió forintnál. Ezzel szemben az AMC-nél azt állították, hogy 2000 és 2003 között évente 325-400 millió forintot, tavaly pedig 230 millió forintot költöttek kiállításokra, borbemutatókra, szakember-találkozókra.

Bármelyik összeg legyen is igaz, sok eredménye nem volt, mert a magyar borexport mennyisége és átlagára közel egy évtizede csökken. Az 1997-es 1,3 millió hektoliter kevesebb mint a felére esett vissza. Pedig a borászok szerint a világban divatos fajtákat a magyar borászatok is képesek jó minőségben produkálni. A "magyar bor" szókapcsolatnak azonban manapság nincs jó csengése. Borászberkekben gyakran emlegetik az évente termelt 7 millió palack borának 90 százalékát a külpiacokon értékesítő Hilltop-Neszmély Rt.-t, mint amelyik palackjai megjelenésében és márkaneveiben igyekszik is kissé eltávolítani magát ettől a kategóriától. "Egy brit nagyáruházban a boron kívül más magyar élelmiszer nincs is a polcokon. Magyarország a rendszerváltás időszakában volt érdekes, ezt viszont nem sikerült kihasználni, egyedül pedig nem is lehet felépíteni a magyar bor imázsát" - magyarázta a HVG-nek Kamocsay Ákos, a Hilltop-Neszmély Rt. főborásza, miért tartják sikerre esélyesebbnek a márkanév hangsúlyozását marketingjükben. Azok után talán nem is meglepően, hogy Kamocsay elmondása szerint egy Hilltop-chardonnay azt a minősítést kapta az egyik kereskedőtől, hogy "ennek a bornak csak egy baja van, az, hogy magyar", ami azt jelentette, hogy a polcokra a kereskedő által is elismert értéke alatti áron kerülhetett csak ki. Az export derékhadát jelentő asztali boroknál pedig - vélik borász körökben - sokszor egymás alá kínálva próbálják piacaikat megtartani a hazai borexportőrök.

A bormarketing felfuttatása körüli idilli várakozásba csapott bele, hogy a bortörvényt gyakorlatilag végrehajthatatlan módon módosította a parlament. "A jövedéki adót felváltó előzetes forgalombahozatali járulék egyes jogi értelmezések szerint új adónem, a befizetett összeg marketingcélú felhasználása pedig új támogatási formát jelent" - világított rá Horváth Csaba, a HNT főtitkára. Mindezt csak akkor lehetne bevezetni, ha Brüsszel jóváhagyná, s mivel ez szóba sem került, félő, ha egy másik tagországbeli versenytárs bejelentést tesz, annak pénzügyi konzekvenciái lesznek. Utóbbi már az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása, amit Gráf elfogadott, ezért inkább nem írta alá a végrehajtási rendeletet, vagyis nem gyűlhet a pénz a közös kasszában.

Más bajuk is van a borászoknak a jogszabállyal. Amíg ugyanis a jövedéki adót utólag, a belföldön értékesített bor mennyisége alapján kellett megfizetniük, az azt felváltó járulékot előre, az Országos Borminősítő Intézettől (OBI) kért forgalombahozatali engedélyhez kötve kellene. Ekkor viszont még nem tudják, hogy a minősítésre beadott mennyiségből mennyit értékesítenek a hazai, és mennyit az exportpiacokon. Ráadásul árbevétel is csak hónapokkal, esetleg évekkel később képződik, az azt megelőző befizetési kötelezettség pedig - állította a HVG-nek Jásdi István, a Független Magyar Bortermelők Szövetsége (Vindependent) elnöke - tönkretenné a borászok nagy részét.

Az előre fizetés előírása az állam borászokkal szembeni bizalmatlanságát jelzi, de az apparátus a jogszabályban saját költségvetési intézményéről is gondoskodott: a minőség-ellenőrzésre szánt borászbefizetések címzettje az OBI, holott a borászok a laborok versenyeztetését szerették volna elérni. Utóbbi esetben ugyanis - legalábbis Jásdi szerint - a mintákat az OBI jelenlegi árainak negyedéért meg lehetne vizsgáltatni. Bár ezt a becslést néhány szakmabeli túlzónak tartja, elvileg aligha vitatható, hogy a monopolhelyzet drágíthatja az ügymenetet, márpedig az OBI az egyetlen hazai akkreditált borminősítő labor. Ha néhány kutatóintézet megszerezné ugyanezt a minősítést, gyaníthatóan az sem járna drasztikus árcsökkenéssel, mivel ugyanúgy állami fenntartású intézmények, mint az OBI, amelyik éppen a költségvetési támogatás apadását kompenzálandó emeli árait.

Nem rendelkezik uniós akkreditációval a Bormarketing Kht. sem, ezért az agrártárca azt tervezte, hogy a borászok befizetéseit saját intézményén, az AMC-n folyatná keresztül. "Az uniós országokban inkább arra van példa, hogy igyekeznek elrejteni, burkolttá tenni az agrártámogatásokat. Nálunk pedig a termelők pénzét alakítják át államivá! Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy ezt a támogatást saját erőként mutassák fel a borászok az uniós pályázatokhoz" - véli Jásdi. Bár az EU-ban a borpiaci szabályozás ügyében épp most csatáznak, s a négy nagy bortermelő tagállam - Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália - megpróbálja a jelenlegi rendszer főbb elemeinek fenntartását elérni, a magyar bortermelők arra készülnek, hogy 2007-től megváltozik az unió támogatáspolitikája. Brüsszel a hangsúlyt a borfeleslegek piacról történő kivonásának dotálásáról a piacra juttatási támogatások irányába tolná el, ami a marketingre fordítható pénzek növekedését is jelentené, ezek igénybevételéhez azonban saját forrásokat is fel kell mutatni. "Akkreditáltatni kell az EU-ban a Bormarketing Kht.-t, ez őszig megoldható, az új törvénynek pedig úgy kell rendelkeznie, hogy a pénz oda folyjon be, ne a költségvetésbe" - vázolta fel a megoldást Horváth Csaba. Mivel a bor - bár nullakulcsos - továbbra is a jövedéki törvény hatálya alá tartozik, a Vindependent azt követeli, hogy a forgalombahozatali járulékot a ténylegesen eladott bormennyiség után, a jövedéki nyilvántartás jelentésével egy időben kelljen befizetni.

Hiába lesz azonban használható a törvény, maguk között is egyezségre kellene jutniuk a borászoknak. Februárban a borászszervezetek egyezséget kötöttek az agrártárcával, amelyben elfogadták az AMC közbeiktatását, és azt, hogy 2007-től az exportborok után is fizessenek literenként 2 forintot, ami évente 2 forinttal növekszik, amíg el nem éri a 8 forintot (HVG, 2006. február 18.). Ez logikusnak is látszik, mivel a közös marketingből nyilván hasznot húzhatnak a külpiacokon dolgozó cégek is. Ám alighogy aláírták a megállapodást, a nagy exportőrök máris elkezdték fúrni. "Az exportőr cégek maguk is sokat költenek marketingre, a 8 forint elvinné a nyereséget, vagy annak nagyobbik hányadát" - magyarázta kifogásaikat a HVG-nek Kamocsay Ákos. Szerinte akkor lenne aktuális a kivitt borok utáni befizetésről beszélni, ha már látnák a marketingprogram eredményét.

Márpedig ilyen egyelőre nincs. Holott négy éve már elkészült egy, a teljes borászszakma által elfogadott marketingstratégia, annak alapelemei mégsem köszöntek vissza abban az új tervezetben, amelyet a minap vitattak meg a Pannónia Női Borrend konferenciáján. "A marketingstratégián négy éve csücsül a minisztérium" - mondta a HVG-nek a korábbi Bábolna-vezérigazgató, a most Szekszárdon családi borászatát igazgató Heimann Zoltán. Nagy kérdés, hogy a nagy borászatok és a borszakma potentátjai képesek-e kiegyezni egy - vélhetően alaposan átírt - marketingstratégiában. Mert az fölöttébb sovány eredménynek tűnik, hogy a nagy exportőrökkel a Magyar Bormarketing Kht. megállapodott arról, egy év múlva visszatérnek a kivitt borok utáni járulékfizetés kérdésére.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről

Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről

Úgy érzi, gyorsul a drágulás? A KSH adataiból is ez derül ki

Úgy érzi, gyorsul a drágulás? A KSH adataiból is ez derül ki

Starbucks-index: Budapest az egyik legolcsóbb város

Starbucks-index: Budapest az egyik legolcsóbb város

Radar360: megvan, mivel vádolják Trumpot, drasztikus tengerszint-emelkedés jöhet

Radar360: megvan, mivel vádolják Trumpot, drasztikus tengerszint-emelkedés jöhet

Hogy nézne ki, ha a kis Jézus ma lenne menekült? Metodista betlehem borzolja a kedélyeket

Hogy nézne ki, ha a kis Jézus ma lenne menekült? Metodista betlehem borzolja a kedélyeket

A hála napi rítusa meglepően sokat javíthat az egészségén

A hála napi rítusa meglepően sokat javíthat az egészségén