Tetszett a cikk?

Zöld utat kapott a fővárostól az eddigi legnagyobb idegenforgalmi magánberuházás, amely átszabná az óbudai Hajógyári-sziget képét. A máris kis Las Vegasként emlegetett projektet a támogatók és az ellenzők egyaránt kockázatosnak tartják.

Egy budapesti utca átnevezéséről többet szokott vitázni a fővárosi közgyűlés, mint tette a múlt héten, amikor áldását adta egy 400 milliárd forintos - a Városháza teljes évi költségvetéséhez fogható nagyságú - beruházásra. Alig tíz perc alatt fogadta el ugyanis a III. kerületi önkormányzatnak a Hajógyári-szigetre vonatkozó szabályozási tervét, amihez, "kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területről" lévén szó, szükség van a főváros egyetértésére. A szabályozási tervről ezután voksol a kerületi önkormányzat, amely aligha gördít akadályt a 118 hektáros sziget 32 hektáros déli csücskét birtokló Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. grandiózus fejlesztései elé. A társaság - amely az izraeli érdekeltségű Plaza Centers, az MKB Bank Zrt., közvetetten pedig Bernard Schreier, illetve Sammy Smucha tulajdonában áll - egyebek között egy 3500 fős konferencia-központot, hoteleket, kaszinót, amerikai stílusú szórakoztatólétesítményeket és jachtkikötőt tervez. Ha minden jól megy, a megaprojekt 2012-ben befejeződhet, és Smucha szerint 10-15 év alatt be is hozza az árát.

Kisebb botrányt csak Zsinka László kavart rögtönzött sajtótájékoztatóján; a MIÉP-es városatya szerint a többi frakció azért nem vitázott a szerinte túlzott beépítettséget, sőt közlekedési káoszt okozó, a Hadrianus-palota romjai (szavaival: "nemzeti panteon") mellett tervezett szórakoztató-központ miatt, mert "valószínűleg megvásárolták őket". A nála mérsékeltebbek szerint az ősbűnt a terület felett rendelkező Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. (HSZV) 2003-as privatizációja során követték el (HVG, 2003. október 25.). Ezzel úszott el a történelmi levegőjű sziget zöldfelületének megőrzési lehetősége, mert miután a befektető birtokon belülre került, már csak a fejlesztési tervek kordában tartása lehetett a cél.

Cifrázta a helyzetet, hogy az óbudai önkormányzat szabályozási terve 2003 decemberében hatályát vesztette, attól fogva a főváros besorolása szerint zöldfelületű intézményi területnek minősülő térségben elvileg 600 ezer négyzetmétert építhetett volna be az ingatlanfejlesztő (a terület 35 százaléka lett volna beépíthető magasságkorlát nélkül, a szintterületi mutató pedig 2,4 volt, vagyis ezer négyzetméter telekre 2400 négyzetméter épülettömeget lehet felhúzni). Az idő szorításában elkészült kerületi szabályozási terv végül némileg szigorúbb lett az általános övezeti besoroláshoz képest: a legsűrűbben beépíteni tervezett nagy szigeti területen 30 százalékos beépítettséget enged, a szintterületi mutató a felszínen 1, terepszint alatt 0,5, a megengedett épületmagasság a sziget fáinak koronaszintjéhez igazodva 18 méter lehet, csak a szigetcsúcson magasodhat majd egy 24 méteres építmény, s a terület legalább felének zöldfelületnek kell lennie. "Redukált program fért csak a szabályozási tervbe" - érzékeltette a döccenőket a HVG-vel Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Most mintegy 340 ezer négyzetméter beépítéséről van szó, az eredeti tervekből Sípos Gábor óbudai főépítész szerint 160 ezer négyzetmétert faragtak le, így például a tervezett 10 ezer fős kongresszusi központ 3,5 ezresre zsugorodott.

A beruházás a karcsúsítás után is több kockázattal jár. A zöldszervezetek leginkább azt kifogásolják, hogy jelentősen nő a környezetterhelést fokozó forgalom. Napi 20 ezernél nem lesz több látogató - állítja Smucha. Ez ahhoz képest nem is olyan sok, hogy a Sziget-fesztiválon napi 50-60 ezer, egy nagyobb bevásárlóközpontban pedig napi 30 ezer ember fordul meg. Ráadásul a létesítmény jórészt a külföldi turistáknak készül, akik jobbára a tömegközlekedést veszik majd igénybe. A főváros további szempontnak tartotta, hogy a projekt ne teremtsen kezelhetetlen közlekedési helyzetet Észak-Budán - mondta Ikvai-Szabó. Ezért a szabályozási tervvel együtt elfogadott, a fővárosi és a kerületi önkormányzattal kötött településrendezési keretszerződésben az Álom Sziget Kft. projektjének megvalósítását mintegy 15 milliárd forint közcélú - infrastrukturális - fejlesztéshez köti. Az építkezés egyes ütemeire a beruházó csak akkor kap engedélyt, ha ezeket elvégezte, és emellett pénzügyi garanciát is le kell tennie - így biztosítaná be magát a két önkormányzat. A pontos számok azonban csak a majdani, részletes szerződésekből derülnek ki, amikor az ütemekre bontott projekt költségei már pontosan láthatók.

Régészeti feltárás, ókori romok (Oldaltörés)


A beruházótól "elvárható" összeget Ikvai-Szabó 13-40 milliárd forint közé tette a HVG-nek, mert például az opcionálisan tervezett lehajtó az Árpád hídról - amelynek egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmányát árazták be a keretszerződésben - egymaga 10 milliárd forint lehet. Hiába a szép számok, a Védegylet - amely már a főváros márciusi közgyűlése után is tiltakozott a kétwestendnyi beruházás ellen - szóvivője, Jávor Benedek úgy véli, a főváros által kilobbizott tételek közcélúsága vitatható. Hiszen a sziget megközelíthetőségét szolgáló, kényszerű infrastruktúra-építésről van szó, ha nem lenne beruházás, ezekre nem volna szükség. A járulékos beruházások nagy része valóban a sziget megközelíthetőségét szolgálja - ilyen a két bevezető híd fejlesztése, valamint a Bogdáni útról tervezett alagút -, a többi azonban nem kapcsolódik közvetlenül a beruházás kiszolgálásához, így az északi részen tervezett zöld- és sportterület, a Vörösvári út-Hévízi út kereszteződésében a csomópont kialakítása, a Szentlélek tér rendbetétele, a sziget és Óbuda központjának összekötése járda és bicikliút építésével.

Maximálisan elégedett a szerződéssel Csire János, Óbuda SZDSZ-es polgármester-helyettese, aki a projektet "környezetbarát barnamezős beruházásnak" tartja, "emberléptékű beépítéssel". Nem így Tarlós István polgármester, aki a HVG-nek nem nyilatkozott ugyan, de a római-parti árvízvédelmi gát építésének részbeni finanszírozását várta volna el a beruházótól. A környezetvédők is aggódnak: a mostani áradás alkalmával víz alá került szigetre tervezett védő résfalak miatt a folyón szűkület keletkezik, amely az egyéb (például a Foka- és a Lágymányosi-öbölben megvalósuló) beruházások hatását felerősíti, így mind a Római-part, mind a Margitsziget árvízveszélybe kerül. "Már lezártuk a tárgyalásokat, az újrakezdés több hónapos csúszást okozott volna, s ez az önmagában 8-10 milliárd forintos ügylet különben is állami-fővárosi feladat" - reagált a felvetésre Csire.

Akár a szabályozási tervet is felülírhatják a terület ókori régészeti leletei. Az úgynevezett kis szigeten egyelőre csak Alsó-Pannónia provincia helytartójának palotáját tárták fel, de a korábbi kutatások alapján tudható, hogy körülötte közigazgatási negyed, fürdők, gazdasági és hivatali épületek is vannak még. A terület régészeti és műemléki védettséget élvez, így nem lehet beépíteni. A topográfiai ismeretek alapján a nagy sziget déli részén észak-déli irányban húzódott a limes, őrtornyokkal, utakkal - mondta Zsidi Paula, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. Ha ez előkerül, akkor együttest alkotna a védett Hadrianus-romokkal, és nem kizárt, hogy hozzá kellene igazítani a konferencia-központ terveit.

A keretszerződésben az áll, hogy a beruházó vállalja a régészeti feltárást és annak költségeit a teljes területen, a Hadrianus-palota környezetét saját költségén rendezi, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereivel részt vesz a szükséges régészeti feltárást követő bemutatásban és régészeti park kialakításában. Ezzel sokkal több nem történt, mint amit jogszabály amúgy is előír: a befektetőknek kötelességük a régészeti feltárást elvégezni...

A nagy valószínűséggel előkerülő ókori romok az állam és a beruházó között okozhatnak majd konfliktust. A különös helyzet úgy állhatott elő, hogy a HSZV privatizálásakor a Hadrianus-romok is magánkézbe kerültek, jóllehet az idevágó törvény szerint az állami tulajdonból nem kiadható értékek listáján szerepelt. A feltárással kapcsolatban "jelentős költséget" becsült Smucha, de mint jelezte, "nagy örömmel" venné, ha a Hadrianus-palota helyszínét visszavásárolná tőlük az állam, vagy cserébe a sziget egy másik részén kapnának területet - utalt a 2008-ig szóló, egymilliárd forintos visszavételi opcióra, amivel eddig nem élt az állam.

VITÉZ F. IBOLYA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Müller Cecília: Ne járkáljunk céltalanul fel-alá!

Müller Cecília: Ne járkáljunk céltalanul fel-alá!

Fejre állt Stroll a Bahreini Nagydíj második rajtjánál – videó

Fejre állt Stroll a Bahreini Nagydíj második rajtjánál – videó

Eljönnek a magyarok gyerekeiért – fenyegetőzött Beregszászon egy maszkos férfi

Eljönnek a magyarok gyerekeiért – fenyegetőzött Beregszászon egy maszkos férfi