Agyonbonyolított rendszer- adók, járulékok -

Voltak melléfogások, éppen az új adók körül: az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte az úgynevezett elvárt adót és a házipénztárban lévő pénzek adóját is (az előbbit más formában ismét megszavazta a parlament). Az adórendszer nem lett egyszerűbb, továbbra is túl sokfajta - mintegy két tucat - adó nehezedik az emberekre és a vállalkozásokra, miközben legfeljebb fél tucat adja a költségvetés bevételeinek 90-95 százalékát. Lehet, hogy a kevesebb több lenne: a sokféle sarc az adófizetők és az adóhatóság számára is rengeteg papírmunkával és többletköltséggel jár, az úgynevezett bagatell adóknál az adóbeszedés nem is hatékony.

Az általános forgalmi adó felső kulcsának a választási kampányt megelőző, 25-ről 20 százalékosra való csökkentését a nyáron a 15 százalékos kulcs 20-ra emelésével kellett ellensúlyozni. Ahogy az ilyen fogyasztási adók, úgy a vagyoni típusú (például ingatlan-) adók is biztosabb bevételt jelenthetnének a büdzsének, illetve a települési önkormányzatoknak.

Egy éve kifogásoltuk a közteher-befizetések ellenőrzésének hatékonyságát. Ez valamelyest javult, ami máris látszik a járulék- és a jövedékiadó-bevételek növekedésén, a felderített adócsalásokon, illetve a vagyongyarapodási vizsgálatok eredményein. Az illetékhivatalok adóhatóságba olvasztásával feltehetőleg ezen a területen is nő majd a teljesítmény. Ugyanakkor továbbra sem kezdett semmit a kormány az önkormányzati mini-adóhatóságokkal, amelyek fenntartása túl drága az általuk beszedett közterhekhez képest.

Egyelőre átépítés alatt van a társadalombiztosítás: a kiskorúakat, nappali tagozatos egyetemistákat, nyugdíjasokat és a rászorulókat leszámítva mindenkinek fizetnie kell az egészségügyi ellátásért. Több ponton - adózásban, járulékfizetésben, a rokkantak ellátásában - máris szigorított a parlament a nyugdíjrendszeren, a hosszú távú megoldásokról azonban egyelőre csak a kormány által életre hívott szakértői kerekasztalok résztvevői vitatkoznak.