Kérdésre válaszolva ismertette: a szerződéstervezetben legalább 1 milliárd köbméter kapacitású tározó megépítése szerepel. A jövedelmezőséget illetően úgy fogalmazott: a beruházás nagyjából 15–17 éven belül térülhet meg. Hangsúlyozta: a szerződéstervezetben nem szerepel kötelezően átveendő mennyiség, a vásárlás csak lehetőség Magyarország számára.

A Déli Áramlat gázvezetékről szóló magyar-orosz kormányközi megállapodásnak nincs olyan feltétele, amely a már meglévő, illetve később megkötendő más szerződések tartalmát bármilyen módon befolyásolná vagy korlátozná - mondta Veres.

A gazdasági és informatikai, a külügyi és az európai integrációs bizottság összevont ülésén elhangzottak alapján az MSZP és az SZDSZ támogatja a szerződést, míg a Fidesz szerint parlamenti jóváhagyás hiányában a kormánynak nem lenne szabad azt aláírnia.

A gazdasági és informatikai, a külügyi és az európai integrációs bizottság összevont ülésén a pénzügyminiszter elmondta: Magyarország érdekelt a többoldalú gázellátásban, a biztonságos ellátást segíti, ha több vezetéken érkezik a gáz, és nő a tárolókapacitás. Ezt szolgálja a csütörtökön aláírandó kormányközi megállapodás.

Kákosy Csaba gazdasági miniszter kifejtette: az Európai Uniónak nem jelent problémát, ha Magyarország a Déli Áramlat megépítésben is részt vesz, csak az a fontos, hogy támogassa és segítse a Nabucco létrehozását is. Hozzátette: a Déli Áramlat növeli Európa ellátásbiztonságát, Magyarország továbbra is aktívan részt vesz a Nabucco megvalósításában.

Göncz Kinga külügyminiszter hangsúlyozta: a Déli Áramlat akkor is megvalósulna, ha Magyarország nem venne részt az építésében, de akkor az ország elesne a vezeték nyújtotta előnyöktől. Hozzátette: az unió és az Egyesült Államok is tudomásul veszi, hogy Magyarország szuverén államként a saját nemzeti érdekei szerint dönt ebben az ügyben.

A gazdasági miniszter kiemelte, hogy a gázellátás biztonsága európai kérdés. Európa évente 500 milliárd köbméter gázt használ, ám a következő 20 évben az igény 30 százalékkal nő. Ezért új vezetékek kellenek, amelyek közül háromnak, a Balti tenger alatt Németországig átvezető Északi Áramlatnak, a Nabuccónak és a Déli Áramlatnak az előkészítése kezdődött meg.

A magyar gázfelhasználás 80 százaléka az Ukrajnán keresztül érkező orosz import, a magyar ellátás hosszabb távon is támaszkodni fog erre a forrásra. A lakások fűtésének háromnegyede összefügg a gázzal, amit rövid távon több okból is nagyon nehéz lenne megváltoztatni - tette hozzá Kákosy.

A miniszter elmondta: mivel Magyarország célja a gázellátás biztonságának növelése, ezen belül a többoldalú betáplálás és gáztároló-kapacitások bővítése, szüksége van a Déli Áramlatra és a Nabuccóra is. A két vezeték nem versenyez egymással, kiegészíti egymást. A Nabucco megépítése biztonságpolitikai kérdés is, ráadásul az unió kiemelt projektje, Magyarország aktív szerepet játszik továbbra is megvalósításában. Ezt megerősítette a másik két miniszter is.

Kákosy emlékeztetett arra, hogy a tervezett Nabuccón keresztül évi 30 milliárd köbméter földgáz érkezne Európába, ez a mennyiség azonban nem elegendő a növekvő kereslet kielégítésére.

Göncz Kinga kifejtette: mindkét vezetékre szükség van a növekvő igények kielégítéséhez, a felhasznált energiamennyiséget az EU-ban a két vezeték 5-5 százalékkal növelheti, de ez még mindig nem fedezi az unió és Magyarország növekvő kapacitásigényét.

Miután Olaszország és Ausztria, majd Bulgária és Szerbia már kötött megállapodást Oroszországgal a Déli Áramlat megvalósításról, csak az volt a kérdés, hogy a vezeték Magyarországon keresztül halad-e vagy Horvátországon és Szlovénián át - mondta a pénzügyminiszter. Januárban és februárban több tárgyalás is volt az orosz féllel, s végül abban állapodtak meg, hogy létrehozzák az évente minimum 10 milliárd köbméter gázt szállító vezeték magyarországi részét, illetve egy legkevesebb 1 milliárd köbméteres gáztárolót építenek Magyarországon.

Veres János elmondta: a megállapodás-tervezet értelmében a társaság, amely az országhatárokon belül a fejlesztéseket elvégzi, Magyarországon bejegyzendő cég lesz. Ebben a magyar kormány 100 százalékos állami tulajdonú cége és az orosz fél tulajdoni aránya 50-50 százalék lesz.

A meghallgatása előtti ügyrendi vitában Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke kifejtette: mivel nem akármilyen súlyú szerződésről tárgyalnak, szeretnék megismeri a megállapodás-tervezet tartalmát. Hozzátette: úgy tudják, magyar részről több mint 300 milliárd forint elköltéséről van szó. Puch László (MSZP), a gazdasági bizottság elnöke elmondta, erre az aláírás előtt nincs lehetőség, utána azonban nyilvános lesz a szöveg, ha a másik fél is hozzájárul, ezt Veres János is megerősítette.

Németh Zsolt aláhúzta: nemcsak tájékozódni akarnak, hanem dönteni is, ezért kezdeményezték a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Puch szerint viszont a parlamentnek nincs közjogi szerepe az ügyben. Eörsi Mátyás, az integrációs bizottság szabad demokrata elnöke aláhúzta: a döntés joga a kormányé.

Puchazon a véleményen volt, hogy Magyarországnak az az érdeke, minél több helyről, minél több gáz érkezzen az országba, és hogy a Déli Áramlat mellett az európai uniós projektben, a Nabucco-vezetékben is részt kell venni. Eörsi Mátyás közölte: az SZDSZ támogatja a szerződés aláírását, ha a Déli Áramlatban való részvétel nem zárja ki a Nabucco megvalósítását.

Németh Zsolt arra szólította fel Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül ne írja alá csütörtökön Oroszországban a szerződést. Mint mondta, az az alapvető problémájuk a gázvezetékkel, hogy növeli Magyarország függőségét az orosz gáztól. Kifogásolta, hogy Magyarország nem lesz többségi tulajdonos a vezetékben. Szerinte egy esetleges jövőbeni jogszabályváltozás lehetővé tenné, hogy az orosz fél automatikusan többségi tulajdont szerezzen. A politikus szerint a beruházás nem túl olcsó, és a valódi diverzifikációt a Nabucco-vezeték jelentené.