Wike Groenenberg, a Citigroup londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokért felelős igazgatója a fél százalékpontos hétfői MNB-kamatemelés után azt mondta: megítélése szerint a jegybank ezzel azt az aggodalmát jelezte, hogy 2009-ben esetleg "megint nem sikerül teljesíteni" az inflációs célt. Groenenberg szerint további kamatemelések várhatók, akár már az áprilisi monetáris tanácsi ülésen, vagy "nem sokkal utána". A piac, "helyesen", mostantól a következő három hónapra fél százalékpontos további emelést áraz – tette hozzá.

A Citigroup vezető londoni elemzője szerint a magyarországi belpolitikai fejleményeknek valószínűleg "csekély" hatása lehetett a hétfői kamatdöntésre. A piac már azelőtt 0,25-0,50 százalékpontos emelést árazott, hogy a legutóbbi politikai eseményekről szóló hírek napvilágot láttak volna, mivel gazdasági szempontból is "erős érvek" szóltak az emelés mellett, tette hozzá Groenenberg. A politikai eseményeknek lehetett kisebb hatásuk a döntésre, de főleg azért, mert valamelyest gyengítették a forintot, mondta az elemző.

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza ugyanakkor jóval nagyobb jelentőséget tulajdonított a kialakult belpolitikai feszültségnek a hétfői kamatdöntésben. Dybula kiemelte: a tavalyi folyómérleg-hiányról szintén hétfőn közzétett első adat jó volt, ezen belül is különösen fontos, hogy a nettó működőtőke-beáramlás "végre emelkedett".

Az elemző szerint a hétfői kamatemelés fő hajtóereje a belpolitikai vita volt; anélkül szerinte kamattartás és legfeljebb 0,25 százalékpontos emelés lett volna várható. A politikai problémák "kavarták fel ismét" az állampapírpiacot és hajtották a forintot 260 fölé, érvelt a BNP Paribas térségi elemzője.

A szakértői szerint, ha a jelenlegi helyzet koalíciós szakításba torkollik, akkor júniusig akár 10 százalékra is emelkedhet a jegybanki alapkamat. Ha a piac arra következtetésre jut, hogy a költségvetési kilátások zavarosabbá váltak, vagy lazultak a jelenlegi célokhoz képest, a piaci szereplők bizonyosan sokkal magasabb kockázati prémiumot fognak elvárni a magyar befektetési konstrukciók tartásáért.

Ebben az esetben könnyen elképzelhető, hogy a forint 270 fölé gyengül, és az MNB-nek nem marad más kiút, mint a szigorítási ciklus folytatása, akár további 2,00 százalékpont erejéig is, tekintettel különösen arra, hogy a globális kockázatvállalási hajlam aligha erősödik a következő három hónapban, mondta az MTI-nek a BNP Paribas szakértője.

A hétfői döntés előtt a londoni elemzői közösség teljesen megosztott volt abban, hogy lesz-e szigorítás, és abban is, hogy a pénzügypolitika a későbbiekben egyáltalán merre veszi az irányt.

A hétfőre adott jóslatok változatlan kamatszint és agresszív kamatemelés között mozogtak, a távlati prognózisoknak pedig az iránya sem egyezett: 1,00 százalékpontos éven belüli kamatemelési jóslat és ugyanilyen mértékű kamatcsökkentési előrejelzés egyaránt forgalomban volt – és van – a Cityben.

A Merrill Lynch londoni befektetési részlegének elemzői például úgy fogalmaztak, hogy a kamatemelés "az utolsó dolog, amire a magyar gazdaságnak szüksége van", mivel a magyar gazdaság "nagy baja" a növekedés, nem az infláció; a "példátlan" – a GDP-hez mérten 3 százalékos – negatív kibocsátási rés dezinflációs hatását a piac alábecsüli.

Dybula, a BNP Paribas elemzője a múlt hét végén - még a koalíciós feszültség hírei előtt – azt mondta: az alapmutatókat tekintve "abszolút semmi indoka nincs" a pénzügypolitikai szigorításnak, a kamatemelés "egyenes út lenne a teljes körű recesszióhoz".

Az agresszív szigorítást váró nagy londoni házak között van ugyanakkor a Goldman Sachs. A cég londoni befektetési részlegének elemzői a múlt héten megjósolták, hogy a magyar jegybank hétfőn fél százalékponttal 8,00 százalékra emeli alapkamatát.

A ház alapeseti távlati forgatókönyve az, hogy az inflációs nyomás még a piac által árazottnál is nagyobb mértékű kamatemelésre fogja sarkallni az MNB-t: a GS londoni elemzői 9 százalékon várják a jegybanki kamatszint tetőzését.