Ali Naimi szerint ez az addigi világkereslet-növekedés mintegy 60 százalékának felel majd meg. (A mostani napi világigény 86-87 millió hordó körül van.) Naimi úgy látja, hogy a kereslet növekedésének 80 százalékát a közel-keleti országoknak kell majd kielégíteniük.

A miniszter úgy becsülte, hogy a növekvő ázsiai kereslet miatt mintegy 150 milliárd dollár értékű beruházásra lesz szükség, elsősorban finomítókba és elsősorban az ázsiai és a közép-keleti térségben. Megjegyezte, hogy Szaúd-Arábia egymaga mintegy 90 milliárd dollárt fektet saját olajipari fejlesztéseibe az elkövetkezendő négy év során.

Szerinte az árak frontján csak egy dolog növelni a kapacitásokat és a beruházásokat a kitermelő és feldolgozó szektorban, a termelő- és felhasználó országokban. Ezen infrastrukturális tényezők mellett más tényezők is hatnak, amelyekkel a piaci egyensúlyt biztosítani lehet hosszabb távra. Úgy fogalmazott, hogy a drága alternatív energiaforrások utáni hirtelen hajsza is közrejátszik az olaj árának emelkedésében. Célzott még a pénzpiacok (és az árfolyamok) erős ingadozására, melyek jobban hatottak az olaj piaci árváltozásaira, mint az ott rendesen ható alapvető tényezők.

Az OPEC csütörtökön kiadott havi olajpiaci kitekintésében ugyanakkor az idei globális olajkereslet növekedését most alacsonyabbra várja, mint korábban, elsősorban a magas árak nyomán visszafogott fogyasztás miatt. Az OPEC-olaj iránti kereslet viszont napi 90 ezer hordóval nő az idén, 31,84 millió hordóra naponta, miközben az OPEC-en kívüli termelők olajára az igény csak 50,18 millió hordónyi lesz naponta, mintegy 100 ezer hordóval kevsebb, mint az előző előrejelzésben jósolták.