A Nemzetközi Valutaalap prognózisa Oroszország számára

Oroszország gazdasági növekedése gyorsul, a magas kőolajárak, a nagyarányú tőkebeáramlás és a hitelkihelyezések növekedése megalapozza a beruházások dinamikus fejlődését, a termelékenység, a reáljövedelmek és a fogyasztás növekedését – mondja az IMF.

  • MTI MTI
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa Oroszország számára

A moszkvai Kristálysziget látványterve. Az építőipar Oroszországban
húzóágazat
© AP
Amennyiben a nemzetközi pénzügyi piacok megrázkódtatásai elkerülik Oroszországot, idén 7,75 százalékos GDP-növekedés várható. Ezt állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Moszkvában folytatott konzultációi nyomán. Az értékelés szerint a rubel reálértéke tovább erősödik, ami egyenesen kívánatos.

A növekedés motorja a szolgáltatási szektor, így az építőipar. A feldolgozó iparágak gyors növekedése azonban remélni engedi, hogy a rubel erősödése nem vezet a versenyképesség jelentős csökkenéséhez – mutatott rá a Valutaalap.

Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a belső kereslet évi 15 százalékos növekedése mellett fennáll a gazdaság túlhevülésének veszélye, s az infláció egy év alatti megkétszereződését már nem lehet csupán a világpiaci árak növekedésével indokolni. A bérek növekedése jelentős mértékben meghaladja a termelékenység növekedését, s az import gyors bővülése is a belső források korlátainak problémáira vall.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az inflációs nyomás továbbra is erős lesz, s amennyiben a politika nem tesz lépéseket a kereslet növekedési ütemének lassítása érdekében, az infláció az év végére elérheti a 14 százalékot – szól a prognózis.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?