Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ha az Egyesült Államok tüsszent, a többi fejlett gazdaság is többé-kevésbé elkapja a náthát, ez derül ki a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent, tavaszi előrejelzéséből.
Az előrejelzés szerint az Egyesült Államok GDP-növekedése az idén várhatóan háromnegyed százalékpontot veszít a pénzügyi piacok rosszabbodása, a drágább kiskereskedelmi hitelezés miatt, és a veszteség jövőre 0,25-1 százalékpont között lehet. Hasonló méretű lyukat vájnak ezek a fejlemények az euróövezeti GDP is az idén és jövőre, az OECD szerint, és Japán az idén fél százalékpontnyi, jövőre szintén 0,25-1 százalékpont közötti növekedés-elmaradásra számíthat, mármint ahhoz képest, ha nem lett volna "nem elsőrendű válság".
A veszteség fele az euróövezetben és Japánban közvetlenül az ingatlan- és pénzügyi piacról származik, a másik felét a közvetett hatások okozzák, az euró és a jen felértékelődésének formájában.
Kína jobban jár, ugyanis az idén a GDP-növekedése csak negyed százalékponttal, jövőre legföljebb fél százalékponttal lesz kisebb az egyébként várhatónál, írták az OECD elemzői.
Az OECD a tavalyi, 2,2 százalékos gazdasági növekedés után az idén 1,2 százalékos, jövőre 1,1 százalékos GDP-többletet jósol most az Egyesült Államoknak. Az euróövezetnek a tavalyi 2,6 százalékos növekedés után idénre 1,7 százalékos, jövőre 1,4 százalékos növekedést valószínűsít. Az euróövezetnek áprilisban az Európai Bizottság is 1,7 százalékot jósolt idénre, de 1,5 százalékot jövőre. Japán gazdasági növekedése a tavalyi naptári évi 2,1 százalék után az idén 1,7 százalékos, jövőre 1,5 százalékos lehet, az OECD szerint.
Magyarországon a tavalyi, 1,3 százalékos GDP-többlet után az idén 2 százalékos, jövőre 3,1 százalékos gazdasági növekedés várható a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett, tavaszi előrejelzése szerint. A növekedés várhatóan gyorsul a költségvetési kiigazítás okozta lassulás után, de elmarad a hosszú távú potenciáltól, írták az OECD elemzői.
Az elemzés megállapításai szerint Magyarországon az államháztartási hiány az idén a GDP 4,1 százalékára csökken a tavalyi 5,5 százalékról, az évi átlagos infláció az idén 6,3 százalékra, jövőre 3,7 százalékra mérséklődik. A munkanélküliség az idén 7,7 százalékos, jövőre 7,6 százalékos lesz, az OECD előrejelzése szerint.
Az egész kelet-európai térségről szólva a jelentés leszögezi: a világgazdaság általános lassulása lelohasztja a gazdasági növekedés ütemét Közép-Kelet-Európában, de a térség megmenekülhet a legrosszabbtól.
Szlovákiában is lassul, de azért gyors marad a GDP-növekedés, a tavalyi 10,4 százalékos többlet után idén 7,3 százalékos, jövőre 6,1 százalékos növekedésre lehet számítani az OECD szerint. Csehországban is várhatóan lassul a GDP-növekedési ütem, a tavalyi 6,5 százalékról idén 4,5 százalékra, de jövőre 4,8 százalékra gyorsulhat.
Lengyelországban – Magyarországhoz hasonlóan – szigorú költségvetési politikára van szükség az OECD szerint az infláció féken tartása végett. Lengyelországban idén 5,9 százalékos, jövőre 5,0 százalékos növekedés várható a tavalyi 6,6 százalék után. Lengyelországnak további kamatemelést javasol az OECD.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.