A piac hetekkel ezelőtt még nem számított az európai jegybank lépésére, mivel a növekedési adatok nem támasztották alá a kamatemelés szükségszerűségét. A friss inflációs adatok (PPI, CPI) azonban olyan kényszerítő erővel bírtak, hogy az EKB tovább már nem halogathatta a kamatemelést. Mivel az EKB-nak kizárólag az árstabilitás megteremtése a célja, így a növekedési, vagy a munkaerőpiaci problémákat nem vehette figyelembe a döntés során. Ezzel szemben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed céljai között szerepel az infláción túl a foglalkoztatás, valamint a növekedés támogatása is, ezért az Egyesült Államokban még nem változik a kamatszint.

A meghatározó jelentőségű euró/dollár kimozdult a korábbi – szűkülő – sávjából és ezzel együtt elmozdulást tapasztalhattunk a feltörekvő piacokon is. A részvénypiacok továbbra sem mutatnak kedvező képet, mivel a – fentiekben vázolt helyzetben egyre fokozódó – stagflációs félelmek itt éreztetik leginkább káros hatásukat.

A hazai piaci trend sem különbözik a nemzetközi piaci trendektől; talán csak a forint töretlen erősödése lóg ki valamelyest a sorból. Persze a forint erősödésének is megvan az ésszerű magyarázata.

Devizapiac

Az euró/dollár az EKB kamatemelése után ismét a történelmi csúcsok közelébe került. A korábbi – szűkülő – sávból kitört a jegyzés, így ma biztos, hogy a történelmi csúcsra ér a következő napokban.

Igazából nem is a kamatdöntés lepte meg a piacokat, hanem az, hogy a döntést kommentálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az EKB – akár rövid időn belül – ismét emelheti a jegybanki alapkamatot. Miért van erre szükség, amikor a gazdasági növekedés így is gyengül? Mert az olajár, valamint a mezőgazdasági termékek árai folyamatos emelkedést mutatnak. Ez a két termékcsoport a felelős az erősödő inflációért, mivel áremelkedésük fokozatosan szétterjed a gazdaság egészére. Közben az eurózónában felgyorsult a bérkiáramlás, ami közvetetten szintén hozzájárul az infláció emelkedéséhez.

A stagfláció bekövetkezésének valószínűsége tehát tovább emelkedett. Ebből pedig az következik a devizapiaci trendeket illetően, hogy hektikusabbá válik a piac, a feltörekvő piacok devizái gyengülhetnek, miközben a kötvényhozamok és a kamatok emelkedésnek indulnak, olyan országokban is, mint a nem is olyan régen még deflációba süllyedt Japán. Itt viszont a carry-trade tevékenység csökkenő aktivitása, vagy forduló trendje miatt egy nagyobb jenerősödés sem kizárt. Ezek persze hosszabb távú folyamatok, ma még nem láthatók a jelei a trendek változásainak.

Csakúgy, mint a hazai piacon, ahol a forint erősödése töretlen – immár ötödik hónapja. A sáveltörlés, a szlovák korona erősödése, a javuló egyensúlyi adatok, valamint a piacon nagy mennyiségben nyitott opciók mind az erősödés irányába tolták a forintot.

A hét elején még egy nagyobb opciót védtek 235 körül, de miután a spekulatív befektetők kiütötték ezt az opciót is – egy átmeneti gyengülés után – ismét csak erősödni tudott a forint. Ebben közrejátszott az EKB kamatemelése is, mivel sokak véleménye szerint az MNB legutóbbi ülésén azért nem változtatott az irányadó kamaton, mert meg akarta várni az EKB döntését. Így most a piac megerősítve érzi az MNB kamatemelését. Megjegyzendő, hogy a másik indok az erős forint lehetett az MNB-kamatdöntés során, így egyáltalán nem vehető biztosra a következő kamatdöntő ülésen az emelés. Sőt, inkább arra hajlunk, hogy ismét változatlan marad a kamatszint.

Ebből az következik, hogy a forint mai szintjei a vezető devizákkal szemben lokális csúcsot fognak jelenteni, így most a forintot érdemes eladni a dollárral, valamint az euróval szemben.

A jegybanki alapkamat-várakozásokkal összhangban változtak a kötvényhozamok a fejlett piacokon; a tízéves amerikai állampapírok hozama 4 százalék alá esett, míg a tízéves bundok hozama megközelítette a 4,8 százalékot. Ezek a hozamszintek történelmi kitekintésben még mindig nem tekinthetők magasnak, így a hozamemelkedés még tovább tarthat, mivel várhatóan a jegybanki alapkamatok és az infláció is emelkedni fog. A különbség persze változhat. Jelenleg azt látjuk, hogy az európai hozamszintek nagyobb emelkedés előtt állnak, mint az amerikai hozamok.

A hazai piacon is hatottak ezek a tényezők, de hektikus mozgások mellett, mivel a piaci forgalom alacsony. A rövid papírokra a héten igen jelentős túlkereslet mutatkozott, míg az ötéves állampapír aukcióján alig volt érdeklődő. Ebből is látszik, hogy ma már sokan gondolkodnak hozzánk hasonlóan; a rövid állampapírokat azok veszik, akik nem számítanak arra, hogy a lejárati időn belül az MNB emel a kamatszinten.

Mint látható, a hozamok vegyesen mozogtak: a három éves lejárat nem változott, alatta kisebb csökkenés, míg felette kismértékű emelkedést láthattunk. Mivel az európai kötvényhozamok emelkedtek, a hazai piacon nem sok esély van arra, hogy érdemben csökkenjenek a hozamok, mivel a relatív különbség így is csökken. Ennek ellenére a hosszabb időtávon (3-5 év) gondolkodó befektetők számára gyűjtögetés ajánlott a 3-5 éves szegmensben.

A rövidebb lejáratok esetében továbbra is inkább az akciós bankbetétek ajánlhatók. Persze itt meg kell jegezni, hogy a biztos hozam (kamat) azt is jelenti, hogy egy időre le kell mondani a likviditásról, hiszen egy betét feltörése rendesen a kamat elvesztését is jelenti egyben. A likviditásra pedig egy depresszív piacon igen komoly szükség lehet. Ez a magyarázata annak, hogy miért lehet versenyképes a bankbetét a diszkontkincstárjegy(DKJ)-hozamokkal.

Ajánlások

Állampapírpiac: állampapírok: 3-5- év vétel (HUF) – gyűjtögetés rövid állampapírok helyett akciós bankbetétek vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás USA részvények: kivárás Orosz részvények: kivárás Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: kivárás Befektetési alapok: Hazai (extra rövid) pénzpiaci alapok

A részvénypiacokon vegyes mozgásokat láttunk a héten, de az továbbra is fennáll, hogy lefelé sokkal rugalmasabbak az árak, mint az emelkedés irányába. A volatilitás sem csökken, csak a pozitív tartományokban… Annak hátterében, hogy az árak esése gyakran megelőzi a nyereségcsökkenés mértékét, az húzódik meg, hogy a befektetők előre igyekeznek árazni a részvényeket és nem a múltbéli adatokat tekintik mérvadónak a befektetési döntéseik során. Ma a piac úgy látja, hogy a fundamentumok tovább gyengülnek, ezért még nem érdemes vásárolni. Ugyanakkor van likviditás a piacokon, de ez ma jellemzően az árupiacokon van lekötve. Ez idézi elő az árupiaci termékek gyors áremelkedését.

Ez persze emeli az inflációs nyomást, ami továbbra is nyomott áron tartja a részvényeket. Így – érdekes módon – ma az árupiaci lufi (?) kipukkadása kell ahhoz, hogy a részvénypiac emelkedni tudjon.

Ezek igazak mind a fejlett, mind a fejlődő piacokra, így a hazai piacra is. Ma inkább csak (hosszú távra) gyűjtögetni érdemes a részvényeket, de leginkább a kivárás lehet az a befektetési technika, ami a legeredményesebb; inkább ne keressünk semmit, mint hogy óriási veszteségeket szenvedjünk el befektetésünkkel!

Ajánlásunk tehát ma a részvénypiacok tekintetében – globálisan: kivárás!

Fürjes Szabolcs