Az elemzők 3,9 százalékos tizenkét havi drágulásra számítottak az első becslés megjelenése előtt. A rosszabbodást előre jelezte, hogy Németországban a tizenkét havi infláció júniusban 3,4 százalékra gyorsult a májusi 3,1 százalékról EU-szabvány szerint számolva, a német szövetségi statisztikai hivatal szintén szerdai jelentése szerint.

Az euróövezetben májusban 3,7 százalékos – az előző csúcs –, áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos - az addigi rekord - volt a tizenkét havi infláció. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció júniusban 1,8 százalékos volt az euróövezetben tizenkét hónapra számolva, a májusi 1,7 százalék és az áprilisi 1,6 százalék után, ismét közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. A tizenkét havi maginfláció legutóbb márciusban volt 2,0 százalékon.

Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció júniusban átlagosan 4,3 százalékra gyorsult a májusi 4,0 százalékról és az áprilisi 3,6 százalékról. A legnagyobb volt Lettországban, júniusban 17,5 százalékos, a legkisebb Hollandiában, 2,3 százalékos.

Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékról, rendre negyedéves összehasonlításban, illetve éves összehasonlításban 2,1 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 2,2 százalékról, közölték az EU statisztikai hivatalában a múlt héten második becslésként, kissé rontva a június 3-án kiadott első becslésen.

Az egész EU átlagában is 0,7 százalékra gyorsult 0,5 százalékról, illetve éves összehasonlításban 2,3 százalékra lassult 2,5 százalékról az átlagos GDP-növekedés.

Az első negyedévben éves összehasonlításban Bulgáriában volt a legnagyobb a GDP-növekedés, 7,0 százalékos, és a legkisebb Olaszországban, 0,3 százalékos (Magyarországon 0,8 százalékos, jobb az első becslésben szerepelt 0,7 százaléknál).

Az EU statisztikai hivatalának becslése szerint az Egyesült Államok gazdasága az első negyedévben 2,5 százalékkal bővült, csakúgy, mint a tavalyi utolsó negyedévben, japáné viszont 1,3 százalékra lassult 1,4 százalékról, rendre éves összehasonlításban.

Elemzők a második negyedévről már sokkal gyengébb eredményeket várnak. Erre intett június végén az Európai Központi Bank elnökének nyilatkozata is: szerinte az első negyedévi ugrás egyszeri tényezőknek volt köszönhető, és a tényleges irányzatról valóságosabb képet ad majd az első két negyedév "együttes szemlélése". Szerinte az első félévet bizonyára "nagy ingadozás" jellemezte.

Az EKB e hónap elején – a rekordról rekordra növekvő infláció miatt – negyed százalékponttal 4,25 százalékra emeltre alapkamatát, több mint egyéves szünet után folytatta a szigorítást, de sajtóértekezletén a bank elnöke értésre adta, hogy éppen a gazdasági növekedést érő aggodalmak miatt szigorítássorozatra nem kell számítani. Mindenesetre az év további folyamán már ez a kamatemelés is apaszthatja az euróövezeti gazdasági növekedés jó ideje szinte egyetlen finanszírozási forrását, a tavasszal még rekord ütemben bővült vállalati hitelezést. Ez utóbbinak is köszönhetően az euróövezetben a beruházások az első negyedévben 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a tavalyi utolsó negyedévi 3,1 százalékos éves ütemről gyorsulva. Az export az első negyedévben 5,5 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedévben 4,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az import éves növekedése ettől elmaradva, 4,5 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 4,0 százalékról.

Az első negyedévben még igen jó konjunktúrát csak a lakosság nem érezte: az euróövezetben a lakossági fogyasztás az első negyedévben éppúgy csupán 1,2 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél, mint a tavalyi utolsó negyedévben.

Korábban úgy tűnt, az EKB közvetlenül nem aggódik a GDP-növekedés miatt. Június elején 1,5-2,1 százalékra emelte az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a márciusban jósolt 1,3-2,1 százalékról. Decemberben 1,5-2,5 százalékot valószínűsített erre az évre. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz. A jövő évi növekedésre szóló előrejelzését csökkentette, 1,0-2,0 százalékra a márciusban jósolt 1,3-2,3 százalékról.

Az Európai Bizottság eleve is pesszimistább volt. A bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára, a februárban jósolt 1,8 százalékról. Május végén az EU pénzügyi biztosának szóvivője azt mondta, az évi átlagos növekedés 1,7 százaléknál is kevesebb lehet majd az idén, a kőolaj rekordról rekordra emelkedő ára miatt, azonban – tette hozzá – még korai módosítani a hivatalos előrejelzést.

Ugyanakkor az EKB 3,2-3,6 százalékos évi átlagos inflációt vár idén az euróövezetben; márciusban 2,6-3,2 százalékot, decemberben 2,0-3,0 százalékot jósolt erre az évre. Jövőre 1,8-3,0 százalékos évi átlagos inflációra számít, márciusban 1,5-2,7 százalékot valószínűsített a jövő évre.

Tavaly évi átlagban 2,6 százalékkal, 2006-ban 2,8 százalékkal – hatéves rekord ütemben – bővült az euróövezeti GDP.