Londoni elemzők szerint Magyarország esetében inkább "a viharvert kötvénypiac" iránti bizalomerősítés a célja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségnyújtási készséget kifejező hétfői nyilatkozatának. Más térségbeli országokban azonban valóban növekszik a nagyarányú pénzügyi válság kockázata a hitelpiaci krízis terjedésével, és ezekben a gazdaságokban ténylegesen szükségessé válhat az IMF segítsége.
 
A Capital Economics, az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfői értékelése szerint a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt pénteken bejelentett intézkedések sora.
 
A magyar piacok hétfői fellendülése a befektetői kockázatvállalási hajlam általános javulásának, s nem a Valutaalap nyilatkozatának eredménye - áll a Capital Economics elemzésében, amely szerint az IMF-közlemény közvetlen kiváltó oka valószínűleg a magyar kötvénypiacon kialakult masszív eladási nyomás volt.
 
A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy jóllehet a magyar makromutatók javultak az elmúlt években, Magyarország a jelek szerint "a múltbeli tékozlás árát fizeti". Az államháztartási és a folyómérleg-hiány most már egyaránt lefelé tart, ám a devizaalapú hitelezés a bruttó küladósságot a GDP-érték 90 százaléka fölé emelte, és ez, valamint a belpolitikai bizonytalanság "kikészíti a befektetőket", fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.
 
Hétfőn a forint a 250-es sávba erősödött vissza a múlt heti, 270
körüli szintekről, és a tízéves magyar kormánykötvény hozama - amely pénteken kilencévi csúcsra, 10,78 százalékra ugrott - hétfőn 0,40 százalékponttal csökkent. A hangulat azonban továbbra is törékeny, és bár a ház kitart 250 forintos év végi árfolyam-előrejelzése mellett, ezt a prognózist egyértelműen lefelé ható kockázatok terhelik, áll az elemzésben.
 
A Capital Economics szerint a hitelpiaci krízis erősödése miatt az IMF egyre inkább aggasztónak fogja találni a térség más országainak pénzügyi sebezhetőségét.
 
A cég maga különösen aggályosnak tartja a nagy folyómérleg-hiányokkal terhelt gazdaságok - Románia, Bulgária, Törökország, Ukrajna és a baltiak - helyzetét, megjegyezve: a szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (CDS) felárai ezekben az országokban sokkal nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt napokban, mint Magyarország esetében.
 
Minél hosszabb ideig tart a válság a nyugati piacokon, annál nagyobb a kockázata a teljes pénzügyi leolvadásnak ebben az országcsoportban, és akkor "az IMF valóban munkához láthat", áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.
 
Más nagy londoni házak is sorra kiemelik a nagy fizetésimérleg-hiányú térségi országok, köztük elsősorban a balti köztársaságok kockázatait.
 
Ennek egyik leglátványosabb közelmúltbeli mozzanataként, a múlt héten egyszerre mindhárom balti köztársaság szuverén adóskockázati besorolását visszaminősítette a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő, amely az új, rosszabb besorolásokon is fennhagyta a további osztályzatrontásokat valószínűsítő negatív kilátást.