szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az év hátralévő részében a diszkontjegy aukciókon eladott mennyiségekből, az eddigi kibocsátásokból felhalmozott tartalékokból, szükség esetén az új nemzetközi hitelkeretből való lehívással finanszírozza a költségvetést, mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Az ÁKK az IMF, a Világbank és az Európai Unió közös, 25 milliárd dolláros hitelkeretének bejelentése után, szerda délután jelentette be, hogy törli az év végéig a korábban tervezett kötvényaukciókat, a diszkontjegy-aukciókon pedig a piaci helyzethez igazítja a meghirdetett mennyiségeket.

November-decemberben 120 milliárd forint kötvényt vittek volna aukcióra, mondta Borbély László András. A kötvényaukciók törlésével a cél a piac építése, az állampapírok másodpiacán mutatkozó kínálati nyomás enyhítése - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

Az év hátralévő részében sem forint-, sem devizakötvény lejárat nem lesz, így diszkontjegy lejáratokat és a központi kormányzat november-decemberi hiányát kell az ÁKK-nak finanszíroznia. Az utolsó kéthavi pénzforgalmi szemléletű hiányt a Pénzügyminisztérium nemrég közzétett, az idei nagyobb hiánycsökkentést már tükröző előrejelzése 184 milliárd forintra teszi.

A diszkontkincstárjegy-kibocsátások sikerét illetően Borbély László András optimista. Megjegyezte, hogy a héten mindkét aukció sikeres volt, 75 milliárd forintnyi kincstárjegyet adtak el. A hozam persze nagyon magas, de ez már csak a 3 százalékponttal megemelt jegybanki alapkamat miatt sem meglepő.

További forrás a növekvő lakossági állampapír értékesítés, a lakosság naponta nettó 300-500 millió forintért vásárol állampapírokat, tette hozzá.

Borbély László András felhívta a figyelmet: tévedés, hogy a szerdán bejelentett hitelkeret teljes egészében automatikusan az államadósságot növelné. Az adósság jövőre a jövő évi - a korábbi tervekhez képest lecsökkentett - államháztartási hiánnyal nő, mondta. A lejáró adósság megújítása nem növeli az adósságot, csupán a régi helyébe lép vele azonos értékű (új adóssal szembeni) tartozás.

Borbély László András szerint a fő probléma nem a magyar államadósság nagysága - amely valamivel alatta van a 27 EU-tag GDP-arányos 67 százalékos mutatójának -, hanem a nagy fizetésimérleg hiány, és a nagyra nőtt hazai devizahitel-állomány deviza finanszírozási igénye.

A nemzetközi hitelkeret felhasználása a forint állampapírpiac újjáépítésének, az egyensúlyi viszonyok fenntartásának rendelődik alá, vagy olyan ütemben fog megvalósulni, hogy az kellő mértékben csökkentse az államkötvények piacán jelentkező túlkínálatot, mondta az ÁKK vezérigazgató-helyettes.

Az állampapírok másodpiacán kialakult túlkínálat részben a külföldi nyomás, részben a hazai magánnyugdíjpénztárak portfólió- átrendezésének következménye. A külföldiek forint állampapír túlkínálata elsősorban az utóbbi évben fő vásárlónak bizonyult külföldi kockázati alapok (hedge fundok), kisebb részben a külföldi befektetési alapok eladásai miatt alakult ki. Ezek a külföldi alapok részben saját befektetőik pénzkivonása miatt, részben a csökkenő árak miatt a portfoliójukon elszenvedett veszteség korlátozása érdekében adtak el.

Az ÁKK honlapján szereplő adatok szerint a külföldi kézben lévő állampapír állomány szeptember közepe óta mintegy 573 milliárd forinttal 2813 milliárd forintra csökkent október 29-ére.

Márpedig a külföldiek szerepe a finanszírozásban jelentős, a költségvetés szeptember végén közel 16 ezer milliárd forintos adósságának csaknem fele külföldiekkel szembeni tartozás. Ebből 4650 milliárd forint volt a deviza tartozás, a többi forintban állt fenn - a szeptember végén még 3290 milliárd forint összegű államkötvénnyel rendelkező külföldi kötvénytulajdonosok felé.

2009-ben a külföldiekkel szembeni adósságból devizában az ÁKK adatai szerint 241 milliárd forint - árfolyamtól függően mintegy 1 milliárd euró jár le. Ennek zömét két kötvénylejárat - egy közepes euró- és egy kisebb jenkötvény - teszi ki, a maradék nemzetközi pénzintézetek lejáró hitele - mondta Borbély László András.

Az előbbi devizatörlesztésen felül forintban kell külföldieknek visszafizetni a tulajdonukban levő forint állampapírok jövőre lejáró részét. Az MNB adatai szerint június végén külföldi befektetők 2,3 milliárd euró értékben tartottak 2009-ben lejáró magyar forint állampapírt; igaz, mostanra ez az állomány is csökkenhetett.
Az MNB adatai szerint 2009-ben az államháztartásnak a fentinél több, összesen mintegy 4 milliárd eurónyi külföldi adóssága jár le. A 700 millió eurós különbségről, lévén szó egyedi tételről, sem Borbély László András, sem az MNB nem adott információt, de feltehetően a 2004-ben az ÁPV Rt. által kibocsátott és jövőre lejáró (vagy a befektetők kérésére Richter részvényre cserélhető) átváltható Richter kötvényről van szó.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

ÁKK: biztosított a finanszírozás

Az eddigi állampapír-kibocsátásokból a kincstár számláján jelentős pénztartalék gyűlt fel, és a költségvetés várható hiánya is kisebb a tervezettnél, mondta Borbély. Likviditási tartalékkal is rendelkeznek, szükség esetén alternatív piaci forrásokat vonnak be, mondta részletek nélkül.

MTI Gazdaság

Soron kívüli diszkontjegy-visszavásárlást hírdetett az ÁKK

Két diszkontjegyre hirdetett soron kívüli visszavásárlási akciót kedden honlapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ÁKK azért akar vissza vásárolni a jövő áprilisban illetve júniusban lejáró papírokból, hogy az Államkincstár fiókhálózatában legyen kellő készlet a megnövekedett lakossági kereslet kielégítésére – mondta Borbély László András vezérigazgató-helyettes.