A lap megemlíti, hogy 1976 óta - amikor is Nagy Britannia kért segítséget az IMF-től - Magyarország az első uniós tagállam, amely rászorul a washingtoni székhelyű pénzintézet mentőövére. A kilencvenes évek olasz pénzügyi válsága óta pedig az Európai Unió először nyújt gyorssegélyt egyik tagjának. A Világbank pedig kivételesen egy olyan államot segít ki, ahol az átlagkereset magasabb az intézmény támogatását általában igénybevevő országokénál - mutat rá a Les Échos.

Az EU-n belüli szolidaritás kifejeződésén túl a Magyarországnak nyújtott kölcsön elsősorban azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmények semmiképpen nem hagyják, hogy dominóhatás induljon el a régióban - idézi a lap Barcza Györgyöt, a K&H bank elemzőjét.

Az Európai Bizottság szerint a bejelentett intézkedések - amelyek a budapesti tőzsde jelentős emelkedését okozták - a folyó fizetési mérleg deficitjének finanszírozását szolgálják, az IMF pedig a költségvetési hiány csökkentését várja el a magyar kormánytól a 40 milliárd dollárra becsült adósságtörlesztés garantálásához - szögezi le a Les Échos.

A lap hangsúlyozza: a költségvetési megszorítást Budapestnek eleve szigorított körülmények között kell teljesítenie, hiszen miután éveken át pazarlóak voltak az állami kiadások, a költségvetési hiányt tavaly sikerült a kormánynak 5 százalékra csökkentenie a 2006-os 9,2 százalék után.

A La Tribune című pénzügyi lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az egy hét alatt három országnak nyújtott 27 milliárd eurós IMF-hitelkerettel nem ért véget a kérelmezések sora. Pakisztán és Fehéroroszország hetek óta tárgyal a washingtoni intézménnyel, Törökország is nyomás alatt áll, és Szerbiába is megérkezett az IMF küldöttsége.

"A pénzügyi válság új szakaszba ért. A bankválságtól megkímélt feltörekvő országoknak a tőkének az Egyesült Államok felé vagy más európai országokba való távozásával kell szembesülniük. Leginkább azokat az országokat érinti a befektetők bizalmatlansága, amelyek a leginkább függnek a külföldi tőkétől" - hangsúlyozza a párizsi lap.

A La Tribune szerint igaz, hogy a mentőcsomag bejelentését követően Magyarországon megnyugodott a helyzet, a forint árfolyama és a tőzsdei mutatók is javultak, de Romániában, Bulgáriában és a balti államokban is hasonlóan kényes helyzet alakult ki, és valószínűleg ők is hamarosan az IMF-hez fordulnak, hogy elkerüljék a válságot.

A Le Figaro című konzervatív napilap szerint a hitelkeretből Magyarország rövid távon a kolosszális méretű külső adósságát fogja törleszteni, egy részéből pedig a devizahiánytól szenvedő magyar bankszektornak fog likviditással szolgálni, s így a miniszterelnök szavai szerint elkerülhető lesz a bankcsőd. A lap kiemeli: a még csak készülőben lévő intézkedések már megtették hatásukat: a tőzsde 11 százalékot emelkedett és a néhány nap alatt az euróval szemben 20 százalékot vesztett forint is jelentősen javult.