Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Sarkozy tegnap esti beszédében a bankokat az adófizetőkkel kötött "erkölcsi paktumra" figyelmeztette, amelyet a pénzügyi rendszer összeomlásának elkerülésére rendelkezésre tartott, 360 milliárd eurónyi közpénzért - kisebb részt kölcsöntőkéért, nagyobb részt garanciákért - cserébe vállaltak, és arra kérte az általa a múlt héten kinevezett hitelközvetítőt, hogy a nyilvánosság előtt a sajtóban leplezzen le minden elfogadhatatlan hitelmegszorítást.
Az állami támogatásért cserébe ugyanis a bankok kötelezettséget vállaltak arra, hogy évente 3-4 százalékkal növelik hiteleik összegét. A pénzügyminisztérium számításai szerint így további 75 milliárd eurónyi hitel szabadulhat fel a gazdaság finanszírozására.
A hitelfolyósítások ellenőrzésére egy hitelközvetítői posztot hozott létre az állam. Az azt betöltő személy feladata megyéről megyére ellenőrizni, hogy a bankok miként és tényleg folyósítanak-e kölcsönt a vállalatoknak.
A posztra kinevezett René Ricol a France Info hírrádióban nem zárta ki, hogy az állam leállítja a hitelfolyósítást azon bankoknak, amelyek nem emelik meg hiteleik összegét: - Ha a bankok elzárják a hitelcsapot, mi el fogjuk zárni a csapot a bankok felé - hangoztatta a közvetítő. Véleménye szerint a bankoknak az eddigi hitelkonstrukciók megtartása mellett az állami támogatásért cserébe kockázatot kellene vállalniuk azért, hogy a gazdasági válságban ne álljon le a termelés. A közvetítő ugyanakkor úgy vélte, hogy a bankok többsége teljesíti a kötelezettségvállalásokat, és minden vállalkozás hitelhez juthat.
A francia kormány két héttel ezelőtt jelentette be, hogy 10,5 milliárd eurós közvetlen támogatás nyújt az ország hat legnagyobb bankjának. Az akció célja nem a bankok feltőkésítése, hanem a gazdaság finanszírozása és új hitelek elindítása volt. A tőkeinjekció a rossz követelések átvállalásával történt, vagyis az állam - a brit akciótól eltérően - nem lett részvényes a megsegített bankokban. Az összeget visszafizetendő kölcsönként folyósítja abból a 360 milliárd eurós mentőtervből, amelyről az európai akcióterv részeként a francia parlament döntött. A bankvezetők akkor üdvözölték ezt a pénzügyi és jogi konstrukciót, amely megfosztja az államot attól, hogy helyet kapjon a bankok igazgatótanácsaiban.
Sajtóhírek szerint viszont a támogatás ellenére a francia bankok az elmúlt hetekben egyoldalúan megszigorították minden tranzakciójuk feltételeit, a hitelfolyósítás mellett a mindennapi átutalásokra vonatkozókat is. Hervé Mariton kormánypárti képviselő úgy vélte: a francia bankmentő programnak nem érződik a hatása, a nagyvállalatok panaszkodnak, hogy továbbra sem jutnak hitelhez. A képviselő szerint felmerül a kérdés, nem lett volna-e mégis jobb megoldás a bankok részleges államosítása. Claude Goasguen szintén kormánypárti képviselő hasonlóan vélekedett. Az ellenzéki szocialisták vezetőjének kabinetfőnöke, Stéphane Le Foll pedig kijelentette: - Ha ellenőrizni akarjuk a bankokat, a bankokban kell az államnak jelen lenni.
Ariane Obolensky, a francia bankszövetség vezérigazgatója viszont a Le Parisien című napilapnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy minden pletykával ellentétben a bankok folytatják a hitelfolyósítást, teljesítik kötelezettségvállalásukat, és arról számot is adnak.
