Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A pénzügyi válság hatására elképzelhető a kormány által utoljára prognosztizáltnál is rosszabb gazdasági helyzet, a költségvetési bevételek további csökkenése, valamint az állami kiadások vártnál nagyobb emelkedése – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején hétfőn a parlamentben.
Expozéjában hangsúlyozta: a Pénzügyminisztérium jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz készített módosítása a korábbi tervezeteknél jobban igazodik a világgazdasági folyamatokhoz, és vitathatatlanul a nemzetgazdasági stabilitás helyreállítására törekszik.
Az ÁSZ számításai szerint a kormány ugyanakkor még a harmadjára átdolgozott költségvetési javaslatban is alulbecsüli a foglalkoztatási szint várható visszaesését, valamint számos, az állami bevételeket meghatározó adónem teljesíthetőségét – fűzte hozzá Kovács Árpád.
A recesszióba hajló pénzügyi világválság kiszámíthatatlan hatásai Kovács Árpád szerint kiemelt kormányzati óvatosságot indokolnak. A költségvetés legnagyobb kockázata továbbra is a bevételi oldalon és az államadósság területén van, míg a kiadási előirányzatok 97,5 százalékát betarthatónak ítéli az ÁSZ. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben különösen indokolt lenne a tartalékfelhasználás egyértelmű szabályozása.
A szervezet elnöke szerint világosan látható, hogy a költségvetési megszorítások döntően a közszféra forrásait terhelik, ugyanakkor fokozott jelentőséggel bírnak a gazdaság kifehérítésére, a korrupció visszaszorítására irányuló határozott intézkedések is.
Kovács Árpád szerint Magyarország gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az inaktivitás csökkentése és a foglalkozatási színvonal növelése. Ez utóbbira azonban nemcsak a visszaeső növekedés következményei hatnak hátrányosan, hanem a csak hosszabb távon leküzdhető strukturális és minőségi akadályok is. Az ÁSZ elnöke szerint az államháztartási egyensúlyt és a növekedést támogató intézkedések során célszerű lenne az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeinek kedvezőbbé tételére is.
Az IMF-megállapodásra kitérve elmondta: a hitelkeret a pénzügyi biztonság és a finanszírozhatóság céljait szolgálja, a rendelkezésre álló összeg mértéktartó és előrelátó igénybevételével pedig kiválthatóvá válhatnak az ország „túl terhes hitelei”, amennyiben ez jelentősen nem növeli az adósságot.
Kovács Árpád szerint nem segíti a parlamenti vitát, hogy a költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz összegző tájékoztatást a hosszú távú kötelezettségvállalásokról, valamint a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételekről. Tovább nehezítette a tisztánlátást a három évre kitekintő, valamint a 2008. évi várható főbb előirányzatok hiány.
Az ÁSZ elnöke felszólalásának végén a jelenlegi, hiányos költségvetési tervezési rendszer helyett egy új, megbízhatóan működő nemzetgazdasági tervezési rendszer megalkotására kérte az Országgyűlést.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.