Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a hét elején Budapesten tettek tájékozódó látogatást, és találkoztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzőivel és monetáris tanácsának tagjaival, a pénzügyminisztérium illetékeseivel és egy helyi bank vezetőjével.
A látogatás során szerzett benyomásaikról csütörtökön Londonban kiadott összefoglalójukban a JP Morgan szakértői azt írták: az MNB és a minisztérium egyaránt "viszonylag mérsékelt", éves összevetésben 1-2 százalékos GDP-csökkenést vár reálértéken jövőre, és "meglepődtek", amikor a londoni bank elemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a visszaesés ennek akár a kétszerese is lehet.
A magyar illetékesek arra alapozzák saját előrejelzéseiket, hogy a külföldi anyavállalatok folytatják helyi érdekeltségeik hitelezését.
A JP Morgan londoni elemzői a csütörtöki beszámolóban felfedik azt az értesülésüket, hogy az összes nagy külföldi bank vezérigazgatói "nyugtató leveleket" küldtek a magyar pénzügyi hatóságoknak, biztosítva őket arról, hogy nem állítják le a finanszírozásokat.
A JP Morgan szerint ésszerűen nem várható, hogy a magyar háztartások forinthitelre váltanák át devizaalapú tartozásaikat, mivel havi törlesztéseiknek a kamatkülönbség miatti növekedése messze meghaladná a forintgyengülés várt mértéke miatti növekedést. A háztartások többsége továbbra is bízik a hazai valutában, áll az elemzésben.
A JP Morgan szerint az MNB által elvégzett stresszhelyzeti tesztek azt mutatják: a forintnak hozzávetőleg 30 százalékot kellene gyengülnie az e hitelek felvételekor érvényben volt, 255-ös átlagos árfolyamhoz képest - vagyis az euróval szemben a forintnak 325 fölé kellene gyengülnie - ahhoz, hogy markánsan emelkedjen a nem fizetővé válások valószínűsége.
Az elemzés szerint az olajárak összeomlása és a fejlett piacokon elkezdődött recesszió miatt az infláció "megszűnt tényező lenni" a magyar döntéshozók számára. A készülő új Inflációs Jelentésben valószínűleg az szerepel majd, hogy az éves összevetésű infláció 2009 végéig a 3 százalékos célra lassul vissza, az átlagos jövő évi inflációra vonatkozó prognózist az augusztusi 4,1 százalékról jó eséllyel 3,5 százalékra módosítják, és valószínű az is, hogy a 2010-es infláció már a cél alatt lesz, áll a JP Morgan csütörtöki londoni beszámolójában.
A cég elemzői szerint a budapesti látogatás során az MNB megerősítette: a múlt havi, 3,00 százalékpontos kamatemelés célja az esetleg elszabaduló árfolyammozgás megakadályozása volt. Akkor még nem volt kész a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és a hatóságok attól tartottak, hogy a forintot spekulatív támadás érheti a kétnapos nemzeti ünnep előtt, áll a JP Morgan ismertetésében.
A beszámoló szerint a találkozón magyar részről hangsúlyozták: a kamatemeléssel az MNB nem valamely adott árfolyamszintre reagált - a forint akkoriban 283 körül járt -, hanem a gyengülés sebességére.
A JP Morgan elemzői azt írták: magyarországi megbeszéléseik után is tartják magukat ahhoz a véleményükhöz, hogy az MNB a következő három hónapban fokozatos kamatenyhítésbe kezd, és 2009-ben legalább a 3,00 százalékpontos emelés mértékével azonos kamatcsökkentést hajt végre.
A beszámoló szerint a pénzügyminisztériumban megerősítették a 3,4 százalékos idei, illetve a 2,6 százalékos jövő évi GDP-arányos, EU-szabvánnyal számolt, módosított államháztartási hiánycélokat.
A 2009-es költségvetés várhatóan "komolyabb nehézségek nélkül" átmegy a parlamenten, áll a JP Morgan csütörtöki londoni elemzésében.
A ház szakértőinek megfogalmazása szerint a kormányzati előrejelzések általánosságban "összeegyeztethetőnek tűnnek" a jövő évi magyar ERM-II.-belépéssel, és a 2012. január 1-jei euróövezeti csatlakozással, jóllehet ezek a dátumok a JP Morgan elemzőinek budapesti találkozóin "nem hangzottak el egyértelműen", és az MNB szerint bölcsebb lenne várni az átváltási középérték kijelölésével addig, amíg az árfolyam megtalálja új, stabil egyensúlyi szintjét.
A JP Morgan elemzőinek az a benyomása, hogy a magyar jegybank nem pártolná túl lelkesen például a jövő év eleji ERM-II.-csatlakozást.
Az MNB jelezte, hogy nem számít különleges elbánásra az EU és az euróövezeti jegybank részéről. A gyorsított felvételi eljárás valószínűleg csak akkor lenne járható út az euróövezet számára is, ha a közép-kelet-európai országok kisegítése többe kerülne, mint gyorsított csatlakozásuk megengedése, jelenleg azonban nem ez a helyzet, áll a JP Morgan csütörtöki londoni elemzésében.
Magyarország közeljövőbeni ERM-II.-tagsága mindenesetre egyre inkább elfogadott konszenzus a City elemzői közösségében.
A Barclays Capital londoni befektetési csoport minapi elemzése szerint Magyarország 2010 elejére, vagy akár még korábbra is kitűzheti belépését az ERM-II. árfolyamrendszerbe, és ez az euró bevezetésének potenciális dátumát 2012 elejére is előrehozhatja.
A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt valószínűsítette, hogy a magyar hatóságok megvárják, amíg az árfolyam stabilizálódik, és Magyarország 2009 második felében lép be az ERM-II. rendszerbe.
A Goldman Sachs alapeseti forgatókönyve is az, hogy Lengyelország és valószínűleg Magyarország jövőre belép az ERM-II.-be, és Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2013-ban bevezetheti az eurót.
A City elemzői körében a korábbi konszenzus Magyarország 2014-es euróövezeti belépését valószínűsítette.
