Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Takarékbank és a BDO Forte könyvvizsgáló cég közleménye szerint az önkormányzatok az elmúlt másfél évben a jövőbeli kiadásaik és az európai uniós finanszírozási kötelezettségeik fedezetét biztosító kötvényeket zárt körben bocsátották ki, azokat 99 százalékban a szervező – általában számlavezető – bankok jegyezték le.
A kötvény azért népszerű finanszírozási forrás az önkormányzatok körében, mert nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak számít, a devizaalapú források forintbetétben való elhelyezésével pedig az önkormányzatok általában kedvező kamatbevételre tettek szert – fejtette ki Szabó Levente, a Takarékbank ügyvezető igazgatója a közleményben.
Az elmúlt években jelentősen felduzzadt hitelállomány miatt a pénzügyi válság az önkormányzatok kockázatait tovább növeli. A központi költségvetési források nem emelkednek, így nehezebb lesz kigazdálkodni a kiadásokat, a magas devizaárfolyam mellett bevont források törlesztése pedig növekvő terhet jelent. Ezen kívül nő a gazdasági kockázat is, számos vállalat mehet tönkre, csökkentheti termelését, ami jelentős iparűzési adó bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat – olvasható a figyelmeztetés.
Mindezek ellenére nem várható, hogy sok önkormányzatnál kezdődjön adósságrendezési eljárás, hiszen a vállalkozásokénál biztosabb hátterük miatt a bankok általában partnerek a hitelek átstrukturálásában – véli Szabó Levente. Erre mutat, hogy 1990 óta eddig mindössze 28, jellemzően kis önkormányzatot érintett az adósságrendezési eljárás.
Az önkormányzati hosszú lejáratú betétállomány a tavaly év végi 441,5 milliárd forintról az idén az első félév végéig 520,1 milliárdra nőtt, míg a hitelállomány 644,7 milliárdról 712,9 milliárdra bővült. A hosszú lejáratú hitel/betét arány a 2006 év végi 152,8, majd a tavaly év végi 146,04 százalékkal szemben az idén június végén 137,07 százalékot tett ki.
A kedvező hitelezési feltételek, a korlátozott kockázati tényezők, illetve a jelentős volumen miatt az önkormányzati piacon szinte valamennyi univerzális bank képviselteti magát. Komolyabb, 10 százalék feletti részesedése a számlavezetésben csak két banknak, illetve csoportnak van: 2008 első negyedévében három önkormányzat közül kettőnek a számlavezetője az OTP Bank volt, a Takarékszövetkezeti Integráció részesedése pedig ugyanebben az időszakban meghaladta a 22 százalékot. A többi szereplő egyenként 5 százaléknál jóval kisebb arányban osztozik az önkormányzatok számláin.
Az önkormányzatok számára a kötvénykibocsátással bevont forrásokból finanszírozni kívánt fejlesztések előkészítése és megvalósítása hordozza a legnagyobb kockázatot, hiszen e projekteknek kell fedezniük a bevont források visszafizetését, valamint a kamatfizetést. Az a legkomolyabb veszélyt, ha a pénz elköltésével nem keletkezik olyan bevétel illetve megtakarítás, amely lehetővé tenné a visszafizetést, illetve az önkormányzatnak nincsenek olyan tartalékai, vagy szabad pénzeszközei, amelyek átmenetileg lehetővé tennék a kamatok és tőke finanszírozását.
