Kibővítették az adóamnesztiában részesülők kedvezményeit

Túlzottan szűkre szabta a mozgásteret az Országgyűlés, amikor tavaly átmeneti adóamnesztiát hirdetett az offshore cégektől hazahozott jövedelmekre. Bár adatokkal ezt nem támasztották alá, mind az adóhatóság, mind a döntéshozók sikertelennek minősítették az eddigi kezdeményezést. A parlament a júniusban elfogadott adócsomag keretében az ülésszak utolsó munkanapján nyomta át a bővített programot. Mellőzve a korábbi óvatosságot, a kedvezmény módosításai jelentős lazítást hoztak.

Az eredetileg 2008 decemberében életbe lépett előírás kedvezményes adózást tett lehetővé az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságoktól származó cégjövedelmekre és az alacsony adókulcsú államokból származó egyéni jövedelmekre. Magánszemély esetében kedvezmény, hogy az ilyen társaságtól származó osztalék 10 százalékkal adózik (a szokásos 25 százalék helyett), és ugyanilyen mértékű adó terheli a külföldi cégből jogutód nélküli megszűnés, illetve tőkeleszállítás során kivont részesedésből származó bevételt. Ellenőrzött külföldi társaság magyarországi jogi személy tulajdonosát is a felsorolt esetekben illeti meg a kedvezmény, ami nála abban áll, hogy ilyen osztalék, bevétel 75 százalékával csökkentheti adóalapját. A kedvezmény érvényesítésének az egyének és a cégek esetében egyaránt feltétele, hogy az adózó a honosított összeg legalább 50 százalékát magyar állampapírba fektesse, és minimum két évig abban is tartsa.

Alacsony adókulcsú államnak azok az országok minősülnek, ahol nincs társasági adó, vagy ha van is, az nem éri el a 12 százalékot. Az ellenőrzött társaság státus jelenleg azokra a külhoni cégekre terjed ki, amelyek székhelye, telephelye vagy az illetősége olyan államban van, ahol a jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adót, vagy ha annak mértéke nem éri el a hazai társasági adó kulcsának (jelenleg 16 százalék) kétharmadát. Tipikusan offshore vállalatokról van szó, hiszen a társasági adóról szóló törvény szerint nem minősül ellenőrzött cégnek az, amelynek székhelye EU- vagy OECD-tagállamban, illetve olyan országban van, amely Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött. (Európán belül a kevés kivételek közé tartozik Andorra és Liechtenstein, valamint egyes külbirtokok, például a Csatorna-szigetek és Gibraltár.)

Az előírás egyik passzusa kitér arra is, hogy e külföldi jövedelmek nem minősíthetők vagyongyarapodásnak, és velük kapcsolatban büntetőjogi felelősség sem állapítható meg. A tavalyi rendelkezés a kedvezményt csak a 2008. június 30-áig elszámolt külföldi bevételekre engedte érvényesíteni, és csak akkor, ha az egyén vagy cég az állampapírt 2009. június 30-áig megvásárolta.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyelőre nem készített nyilvántartást, hogy e határidőig hányan éltek a lehetőséggel, a HVG kérdésére mindössze annyit közölt, hogy a jelentkezők száma elenyésző volt. A lapunk által megkérdezett három vezető adótanácsadó cég, a Deloitte, az Ernst & Young és a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakértői elmondása szerint idén júliusig náluk senki sem kért tanácsot a kedvezmény nyújtotta előnyök kihasználásáról. Az amnesztia kiterjesztését indítványozó Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista elnöke szerint a gazdaságirányítás számára is szembetűnő volt az érdeklődés hiánya, de a kedvezménnyel élőket ő sem tudta számszerűsíteni.

Mindemellett a parlament további haladékot adott. A kedvezmények az ellenőrzött külföldi társaságoktól, illetve az alacsony adókulcsú országokból származó, ez év végéig elszámolt osztalékra, illetve az ilyen cégben lévő részesedés értékesítéséből származó bevételre érvényesíthetők, és ugyanez a nap az állampapírvásárlás új határideje is. A döntés lényegesen kitágította a lehetőségeket, hiszen az érdeklődés hiányának fő oka az volt, hogy a törvény nem hagyott időt a cégek bevételének elszámolására. Erdős Gabriella, a PwC nemzetközi adótervezéssel foglalkozó cégtársa utalt rá, hogy a nem tőzsdei társaságoknál az osztalékmegállapítás a menetrend szerint júniusban kezdődik, és szinte kizárt, hogy az amnesztia által megcélzott, jellemzően nem nagyvállalati kör ilyen rapid tempóban jóvá tudta hagyatni osztalékát. Az időbeli korlátozással a kormány célja az lehetett, hogy esélyt se adjon a külföldi jövedelmek felpumpálására, ám a szerény érdeklődés miatt világossá vált, hogy a szigorát kénytelen felülbírálni.

További lazítás a magánszemélyek esetében, hogy nemcsak ellenőrzött külföldi társaságtól, hanem bármely külföldi országban bejegyzett cégtől származó, hazahozott osztalékra, kamatra, értékpapír-kölcsönzésre, csereügyletre, tőzsdei ügyletre, vállalkozásból kivont jövedelemre érvényesíthető a 10 százalékos kedvezményes jövedelemadó (itt is feltétel, hogy a jövedelem, illetve bevétel felét 2009. december végéig állampapírba fektessék, és két évig abban tartsák). A döntés lényeges, hiszen a hazai üzleti szférában az offshore státusú országok kevésbé népszerű adóoptimalizálási célpontok. E célból uniós helyszínek közül a ciprusi, illetve a luxemburgi cégalapítás jellemző, de felkapott célpont az Egyesült Államok is. Cégfelszámolás esetén is türelmesebb lett a törvényhozás, kedvezmény érvényesíthető, ha a külföldi társaság megszüntetését ez év végéig kezdeményezik, és ez 2010. december 31-éig meg is történik. Ha ezt magyarországi jogi személy teszi, az e részesedésre 2010-ben kapott osztalékra még érvényesítheti a bónuszt.

A lazítások ellenére megoszlanak a vélemények az amnesztia várható eredményességéről. Podolák az év hátralévő részében a program révén 60-70 milliárd forintos költségvetési bevételre számít, míg az Ernst and Young adóigazgatója, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ennek legfeljebb a töredéke folyhat be. Szkepszisét alátámaszthatja, hogy az adóamnesztia-programok Nyugat-Európában nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. (A 2004-es németországi amnesztia során például a szövetségi kabinet 5 milliárd euró hazatértét várta a programtól, ehhez képest 15 hónap alatt csak 1,2 milliárd folyt be az államkasszába.) Deák Dánielnek, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának pedig többek között amiatt vannak kétségei a magyarországi program sikerével kapcsolatban, mert a hasonló portugál szabállyal szemben az Európai Bíróság jogsértési eljárást kezdeményezett. Mégpedig arra hivatkozva, hogy akadályozza a tőkeszabadságot, ha az állampapírok vásárlását nem piaci eszközökkel preferálják.

Ugyanakkor az érintettek szemszögéből a nyilvánvaló adóelőnyök mellett nem elhanyagolható szempont, mennyire tartják ígéretes befektetésnek a magyar állampapírokat. Márpedig a jelenlegi felívelő piaci környezetben ez csak a kockázatot kerülők számára lehet kívánatos módszer a vagyon fialtatására. Mindenesetre a korábbiakhoz mérten eredmény, hogy a módosítások óta eltelt alig egy hónapban egyre több érdeklődőt vonzott a kedvezmény. Kövesdy Attila, a Deloitte nemzetközi adótanácsadásért felelős partnere elmondta, hogy míg július előtt senki sem érdeklődött tőlük az amnesztiáról, mostanra jó néhányan fordultak hozzájuk ilyen ügyben.

KISS GERGELY