Orbán Viktor kormányfő a parlament 13 órakor kezdődő ülésén ismerteti a gazdaság talpra állítását célzó akciótervet. A programot rendkívüli kormányülésen dolgozta ki a kabinet az elmúlt három napban, miután Varga Mihály ismertette az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentését. A kétséges „tényfeltárásnál“ azonban sokkal fontosabb volt annak bejelentése, hogy a kormány tartani kívánja az idénre kitűzött 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, s annak elismerése, hogy mégsem olyan sötét a magyar helyzet, mint ahogy azt több Fideszes politikus korábban lefestette.

Kármentés rohamtempóban

Még a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentésének ismertetése előtt kavartak vihart a Fidesz ügyvezető alelnökének szavai. Kósa Lajos múlt csütörtökön egy szakmai konferencián úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi cél a közvetlen államcsőd elkerülése, és "a krízis időszakára" egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell készíteni. Szerencsétlen megfogalmazása szerint "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük". Másnap erre még rálicitált Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azzal, hogy nem tartotta túlzásnak államcsődközeli helyzetről beszélni.

A görög válság eszkalálódásától rettegő piac gyorsan és keményen reaált: a negatív politikai nyilatkozatok hatására szabadesésbe kezdett a forint, zuhant a Budapesti Értéktőzsde és rég nem látott csúcsra emelkedtek a magyar államadósság-töresztés leállásának kockázatát mutató CDS-felárak. A politikai és gazdasági elemzők pedig azóta is próbálják megfejteni, hogy kommunikációs hiba vagy tudatos stratégia állt az "csődhíradó" hátterében. Inkább az utóbbira tippelnek.

Tölgyessy Péter kommentárja szerint Kósa és Szijjártó nyilatkozatai beleillettek a Fidesz tudatos politikájába: a Fidesz már tavaly a Bajnai-kormány által a költségvetésben elrejtett „csontvázakról” beszélt. Gazdasági programjának kiindulópontja kezdettől az örökség számbavétele és a tervezettet akár kétszeresen meghaladó hiány feltevése volt. A csőd közeli állapot hangoztatásával nem megszabadulni akart legfőbb választási ígéretétől, az adóforradalom elindításától, hanem éppen a nagyobb hiány nemzetközi elfogadtatásával remélt forrást teremteni nagyszabású terveihez. Ám Brüsszel erre határozottan nemet mondott, a piacok pedig megmutatták, hogy mennyire nem tolerálják a – válságot eddig sikeresen menedzselő – magyar költségvetési politika fellazítását.

A fokozottan ideges piaci légkörben a kormánynak hiteles és konkrét, számokkal alátámasztott prorammal kell előrukkolnia, hogy kiköszörülje a bizalmi csorbát. „A hét végi maratoni kormányülésen kidolgozott akcióterv bevételnövelő és kiadáscsökkentő elemeket egyaránt tartalmaz, valamint olyanokat is, amelyek segítik a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta hétfő este Luxembourgban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki részt vett annak a – főleg az EU-tagországok pénzügyminisztereiből álló – munkacsoportnak a találkozóján, amely az uniós gazdaságpolitikai együttműködés fokozásának lehetőségein dolgozik a jövőbeni gazdasági válsághelyzetek elkerülése érdekében.  

Fő irány az adócsökkentés

A kormány hamar sietett leszögezni , hogy lesz adócsökkentés. Erről egyelőre annyi derült ki, hogy a kabinet mérlegeli az egykulcsos személyijövedelem-adó (szja) bevezetését. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára tegnap délután azt mondta, hogy – megvizsgálva a környező országok egykulcsos szja-gyakorlatát – több variáción is gondolkodnak, konkrétan 16 vagy 19, illetve 20 százalékos kulcson. Matolcsy György úgy látta, hogy 2011. január elsejétől bevezethető az egykulcsos adó, s kétéves időtávban véglegesíthető a családi egykulcsos adózás is Magyarországon. Úgy vélte, az 58 adónem akár ötödét is ki lehet vezetni még az idén, s el tudnak indítani egy 3 éves radikális adócsökkentési csomagot is.

Az eddig nyilvánosságra került elképzelések alapján vélhetően adócsökkentésről van szó annak érdekében, hogy a belső vásárlóerő javuljon – reagált a nyilatkozatokra Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Ez a vállalatoknak is jó lenne, mert nem kellene emelniük a béreket, nyilván ilyen megfontolások is szerepet játszanak. Magyarországon egyébként 2008-ban az átlagos adókulcs 18,3 százalék volt (a különadók nélkül).

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az adópolitika fő célja az egész adórendszer egyszerűsítése kell, hogy legyen, nemcsak az alacsonyabb szja-kulcsok bevezetése. „Az egykulcsos adórendszer bevezetése esetén az egyszerűsítés csak úgy történhet meg, hogy elkerülhetetlen lesz a kedvezmények áttekintése, és így a minimálbér megadóztatása is“ – hangsúlyozta a szakember.

Vámosi-Nagy Szabolcs viszont arra hívta a figyelmet, hogy adómentes sáv nélküli, "vegytiszta" egykulcsos adó sehol sem működik. Szlovákiában is van adómentesség, a lineáris adó az adómentes jövedelem feletti részt sújtja. Az egykulcsos adó bevezetése főleg az átlagos és azt meghaladó jövedelműeknek kedvezne, de ez attól is függ, hogy mi lesz a sorsa az adójóváírásnak. Az APEH volt elnökhelyettese szerint az adójóváírás megszüntetése sokat hozhatna a konyhára, ami viszont az érintettek számára adónöveléssel járna.

Ki fizeti a révészt?

Benne van még a pakliban a Fidesz és a kereszténydemokraták által gyakran emlegetett családi típusú adózás is. A kiszivárgott hírek szerint a 19 százalékos társasági adóhoz első körben nem nyúlnának, de a csökkentett, gyakorlatilag a kisvállalkozásokra szabott kedvezményes adókulcs feltételét már megkönnyíthetik. Ám a nagy kérdés az, hogy mi lesz az adócsökkentés fedezete, hiszen a konvergencia programban Brüsszel felé korábban vállalt, 3,8 százalékos idei hiánycélt tartani akarja a kormány. A kiszivárgott hírek szerint a fedezet egyik eleme lehet a bankokra kivetett különadó. Varga Mihály szerint erről nem hozott döntést a kormány, egyeztető, előkészítő munka folyik a témában.

A másik – jóval jelentősebb – fedezeti forrásként felmerült, hogy a magánnyugdíjpénztári szektort az államháztartás részévé sorolják át. Varga Mihály azonban megalapozatlannak nevezett minden olyan híresztelést, amely szerint a kormány rendkívüli ülésén a nyugdíjakkal, vagy a nyugdíjrendszert érintő kérdést tárgyalt volna. Ám az Index értesülései szerint az IMF és az EU is elutasítóan reagált a magánnyugdíjpénztári szektor államháztartási körbe való sorolásával kapcsolatos magyar kormányzati puhatolózásra. Ám kérdés, hogy ez esetben mi lesz az idei nagy adócsökkentési tervekkel.

A Stabilitás Pénztárszövetség mindenesetre határozottan elutasította a magánnyugdíjpénztárak "államosításával" kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket, álláspontja szerint a kormány rövid távú haszonért kockára tenné a jövőt. A pénztárak 100 százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet szerint a tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése volt. A gazdasági válság okozta problémákat nem a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására kellene rendezni – hangsúlyozta a szövetség.

Költségvetési számháború

A tényfeltáró bizottság jelentése szerint az idei költségvetés több adata nagyságrenddel tér el a valóságtól. Varga Mihály szerint beigazolódott, hogy valótlan adatokat közölt az előző kormány, hiszen az első öt hónap államháztartási hiánya 736 milliárd forintra rúgott, ami az egész évre tervezettnek 84,6 százaléka. Közlése szerint 230 milliárd forintos eltérést találtak a büdzsében, amely a GDP 0,9 százaléka, vagyis intézkedések nélkül 4,8 százalékos lenne a hiány.

Az elemzők ugyanakkor semmi szokatlant nem látnak az adatokban. Szerintük az első öthavi 736 milliárd forintos államháztartási deficit alig tér el a Pénzügyminisztérium korábbi prognózisától, így reális esély van arra, hogy kis túllépéssel teljesülhet az idei  3,8 százalékos hiánycél. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint közismert a magyar államháztartás szezonalitása, így semmi különös nincs abban, hogy az első öt hónap után az éves tervezett deficit közel 85 százaléka már összejön. Nyilvánvaló hogy a társasági nyereségadó befizetései az első öt hónapban alacsonyak, s várhatóan el is maradnak a tavalyi évitől, ugyanakkor az első négyhavi béradatok meghaladják a tavalyit, így azokból több szja és tb-járulék érkezik be a költségvetésbe.

Oszkó Péter is visszautasította a büdzsé valótlan adataira vonatozó vádakat. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés egyenlegét érintő kockázatokról részletesen beszámolt, azok kezelésének módját is a legtöbb esetben kidolgozta az előző kormány. A költségvetésben elkülönített tartalékok erre elegendőek is.  Oszkó és a Magyar Fejlesztési Bank szerint is valótlan az állítás, hogy a MFB-nél, illetve a Hitelgarancia Rt.-nél 100 milliárd forint nagyságrendű veszteséggel kellene számolni. A kormányváltás előtt az MFB-t átvilágította egy neves könyvvizsgáló, s annak megállapításai szerint a bank kétes kinnlevőségei megfelelően, sőt túl is vannak fedezve tartalékokkal. A Hitelgaranciánál pedig joggal lehet számítani arra, hogy a recesszió végeztével a beváltandó vállalt garanciák mértéke csökkenni fog.

A volt pénzügyminiszter a "többszörösen lerágott csontok" közé sorolta a közlekedési vállalatok  – a BKV, a MÁV, a Malév – kiadásaira vonatkozó kijelentéseket, megismételve: a kormány döntése, hogy kívánja-e konszolidálni e társaságokat, ha igen, az természetesen növelni fogja a költségvetés kiadásait. Ezt viszont nem kell meglépni, így ez nem veszélyezteti a költségvetési hiányt.

Matolcsy tegnap este Luxembourgban azt mondta, hogy most úgy látszik, nagyjából 1-1,5 százalékos költségvetési kiigazításra lehet szükség a hiánycél teljesítéséhez. A fogadtatásra nem panaszkodhat, hiszen az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több magas rangú illetékese tegnap sorban igyekezett bizonygatni, hogy a magyar helyzet nem ad okot aggodalomra. Közülük Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója bizonyosságát fejezte ki, hogy az új kormány "azt fogja tenni, amit tennie kell".

Strauss-Kahn felajánlotta, hogy ha ilyen igény felmerül, az IMF kész egyeztetni a kabinettel még az augusztusban esedékes, a nemzetközi hitelcsomaggal kapcsolatos tárgyalások előtt. Amúgy folyamatosan zajlanak a tárgyalások a valutaalappal, jelenleg is Magyarországon tartózkodik a nemzetközi pénzintézet egy informális küldöttsége. A megbeszéléseket nagy valószínűséggel július első felében folytatják.