Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A tekintélyes újság kiderítette: bár Renata Vesecká főügyész maga rendelte el idén márciusban az ügy új kivizsgálását, a jelek szerint mégsem tett meg mindent a háttér tisztázása érdekében.
Vesecká korábban azt közölte, hogy előbb Nagy-Britanniát, majd az Egyesült Államokat kérte fel, hogy segítsenek a bonyolult ügy felderítésében. A Hospodárské Noviny azt állítja, hogy Vesecká – legalábbis a britek esetében – ködösít. Az újság szerint Vesecká nem mondott igazat, amikor nemrégiben azt állította, hogy a brit főügyészség állítólag még februárban elküldött kéréseire nem is reagált.
„Ilyen kérés nem érkezett hozzánk” – közölte a lappal Russell Hayes, a brit főügyészség képviselője. Egy másik forrás szerint Vesecká ugyan küldött egy levelet Londonba, de csak általános adatokat kért az ügyről.
„A fontos dokumentumokra való várakozás a hivatalok munkáját is befolyásolta. Ennek következtében Prága hivatalosan csak egy hónapja kérte ki a britektől azokat a dokumentumokat, amelyek a csehországi korrupciót érintik” – húzza alá a lap. Rámutat, hogy a cseh főügyész máig nem magyarázta meg kellőképpen lépéseit, amelyek legalábbis „furcsák”. A Hospodárské Noviny szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az új cseh kormány le akarja váltani a főügyészt.
A cseh rendőrség bizonyítékok hiányára hivatkozva a múltban már két alkalommal is lezárta az ügyet, de a főügyész úgy látja, hogy újabb vizsgálatokra van szükség, ezért a témát márciusban újra napirendre tűzte. Vesecká tavaly ősszel ellenőrzést rendelt el, amely megállapította, hogy a cseh rendőrség túl korán, s nagy valószínűséggel törvényellenesen zárta le az ügyet.
Az államügyész ezért elrendelte a bizonyítási eljárás teljes megismétlését. Különösen azt kifogásolja, hogy a cseh rendőrök – állítólag – nem kellő mértékben működtek együtt külföldi kollégáikkal, és senki sem vizsgálta meg a hatalmas összegek „vándorlásának” útját.
A Gripen vadászgépek beszerzéséről első ízben 2002 áprilisában a Milos Zeman vezette szociáldemokrata kormány döntött. A 60,2 milliárd koronás vételárat azonban a parlament nem hagyta jóvá. A 2002-es nagy nyári árvizek után az immár Vladimír Spidla vezette szociáldemokrata többségű kabinet először elhalasztotta, majd elővette az ügyet. A kormány végül úgy döntött, hogy mintegy 20 milliárd koronáért tíz évre 14 gépet fog bérelni. A bérleti szerződést 2004-ben írták alá.
