Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A vegyipari termelés 10,8, az értékesítés 9,5 százalékkal bővült az első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Különösen figyelemre méltó a "szűkebb vegyipar", a vegyi anyagok és termékek gyártása, amely több mint 15 százalékkal bővült, s ezen belül a műanyag alapanyagokat előállító petrolkémiai ágazat 14,7, a műtrágyagyártás 22,1 százalékos növekedése.
A kisebb volument képviselő mezőgazdasági vegyi termékek - növényvédő-szerek - előállítása kimagaslóan magas, 45 százalékos növekedést ért el, alapvetően az export lehetőségek felfutása miatt. A belföldi és a régiós kereslet még gyenge, amit jelez az is, hogy csökken a tisztítószerek és testápolási cikkek gyártása. Az építőipar visszaesése miatt 2010-ben is mérsékeltebb volt a festékek, műanyag építőanyagok gyártása - hangsúlyozta Budai Iván.
A vegyipari szövetség igazgatójának magyarázata szerint: mivel a vegyipar alapvetően "közbenső" termékeket állít elő más ágazatok számára, a válságból való kilábalása szorosan összefügg a felvevő piacokkal, többek között a gépjárműgyártás, az elektronikai ipar vagy a gépek, berendezések gyártásának alakulásával. Számos más termékhez is gyárt alapanyagokat a petrolkémiai ipar, legyen szó a gyógyászatban használt eszközökről, akár pacemakerekről, vagy éppen DVD lemezekről, sportcipőkről, laptopokról, bútorokról - sorolta Budai Iván.
Bár az eddigi adatok a válságból való kilábalás jeleit mutatják, a magyar vegyipar ismét tartós növekedési pályára állása alapvetően az európai és a hazai piaci viszonyoktól, illetőleg a versenyképességet jelentős mértékben befolyásoló szabályozási környezet alakulásától is függ. Budai Iván szavai szerint: "ami az utóbbit illeti, a magyar vegyipar számára 2010-ben a legnagyobb kihívás az EU új vegyi anyag rendeletében (REACH) előírt regisztrációs kötelezettség teljesítése, illetve a vegyi anyagok újraosztályozása volt".
A REACH 2010. november 30-i határidővel követelte meg a cégektől, hogy az ezer tonna fölötti mennyiségben gyártott vagy importált anyagokat, illetve a legveszélyesebb anyagokat már egy tonna fölött regisztrálják. A regisztráció a vegyi anyagok tulajdonságait feltáró vizsgálatokat, valamint a felhasználáshoz kapcsolódó kockázatbecsléseket és a szükséges kockázatkezelő intézkedéseket tartalmazó dokumentáció benyújtását jelenti az Európai Vegyi Anyag Ügynökséghez (ECHA). A határidő lejártáig 24.675 regisztrációs dokumentációt nyújtottak be az európai cégek 4300 anyagra, amelyek közül 3400 bevezetett, azaz már piacon lévő anyag. A magyar cégek 212 regisztrációt adtak be, ami az összes regisztráció 0,86 százaléka és ez teljesen összhangban van az európai vegyipari termelésben elfoglalt mintegy 0,7 százalékos magyar részaránnyal.
A REACH gyakorlati megvalósításával foglalkozó szakemberek szerint az EU vegyi anyag rendelete rendkívül költséges, bürokratikus, nehezen érthető jogszabály, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 850 oldalas rendelethez több ezer oldalnyi útmutatót adtak ki, segítendő a megértést és a végrehajtást. A rendelet vitathatatlan környezet- és egészségvédelmi céljai mellett jelentős, adott esetben aránytalanul nagy pénzügyi és adminisztratív terheket ró a tőkehiányos kis- és közepes vállalkozásokra, s ez végső soron az utóbbiak piacról való kiszorulásához vezethet - állítja Budai Iván.
A Magyar Vegyipari Szövetség tagjai szerint az emberi egészség, a környezetvédelem szempontjainak érvényesítését ésszerűbb és méltányosabb szabályok révén is el lehet érni, anélkül, hogy veszélyeztetnék a kisebb vállalkozásokat és a munkahelyek tömegeit. A magyar vegyipari cégek többségének a 2013. június 30-i következő határidőig kell majd regisztrálniuk a száz és ezer tonna közötti mennyiségben gyártott és importált anyagokat. Budai Iván reményét fejezte ki, hogy a REACH 2011-ben esedékes felülvizsgálata nyomán ésszerűsítik a rendelkezéseket.
