Sanyarú helyzetbe kerül a hazai nyugdíjrendszer 2050 tájékán; ha sikerülne is a mai ötven százalék körüliről hetven százalékra növelni a foglalkoztatást, még akkor is nyolcvan nyugdíjas jutna hetven aktív dolgozó-járulékfizetőre. Ez azt jelenti, hogy az állami nyugdíj színvonala a legkedvezőbb esetben is a mai színvonal hatvankét százalékára esik vissza; ha azonban nem sikerül növelni a foglalkoztatást, a mai szint negyvenöt százalékára zuhanhat vissza a nyugdíj – ismételte meg Duna Televízió stúdiójában korábbi állítását Kiss Péter MSZP-s politikus.

Ma száz főből harmincheten nyugdíjasok, ötvenheten pedig dolgoznak; azaz ötvenhét dolgozó befizetései, a tőlük levont nyugdíjjárulék fedezi harminchét idős korú nyugdíját. Még ha sikerülne is valóra váltani a mai kormány terveit – bár ez rendkívül ambiciózus terv Kiss  szerint – , tehát ha sikerülne feltornászni az aktív dolgozók arányát hetven százalékra, akkor is nagyon nehéz helyzetbe kerülne a magára maradó társadalombiztosítási nyugellátás – utalt a politikus a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer lényegi felszámolására.

"Ez már néhány év távlatában is azt a gondot vetíti előre, hogy a rendszer fenntarthatósága szempontjából romló öregedési és demográfiai mutatók mellett nagy nehézséget jelent majd a nyugellátás mai színvonalának megőrzése” - érvelt Kiss Péter, aki szerint már most kellene foglalkozni a problémával, nehogy úgy járjunk, “ahogy a számok mutatják”.

A kormányzat már most is hozzájárul a nyugdíjkasszához – az aktívak befizetett járulékai már most is csak nyolcvannégy százalékban fedezik az időszerű nyugdíjkifizetéseket. A maradék tizenhat százalékot idén Kiss Péter szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszerből áthozott pénzből fedezi majd a kormányzat, megjegyezve: ahogy elfogy ez a pénz, utána “baj van”. A szocialista politikus jobbnak tartotta azt a megoldást, amelyben korábban a költségvetés pótolta a nyugdíjkassza hiányát, mondván, a magánpénztári eszközök bevonásával most egy jövőre vonatkozó megtakarítás felélése történik.

Kiss Péter úgy látja: három területen használja majd fel várhatóan a kabinet a magánpénztárakból átirányított pénzeket. Egyfelől az aktuális nyugdíjak fedezetére – ami egy "nem jó kényszer". Ennél rosszabb az, hogy a folyó költségvetési kiadásokat is ebből fedezi majd a kabinet, azaz az összeget két éven belül felhasználja – állítja az MSZP-s politikus. Harmadik cél lehet – amivel egyébként egyetért Kiss Péter –, hogy az államadósság csökkentését is részben ebből a forrásból intézze a kormányzat. “Ha már ezeket a magán-nyugdíjpénztári összegeket nem helyesen, de elvették az emberektől, akkor a leginkább legitim cél a közös tartozásaink csökkentése lehet – bár ez nem legitimálja e pénzek elvételét”.

Szükség lenne egyensúlyt teremteni a járulékbefizetések és az ebből teljesített nyugdíjkifizetések között – folytatta a szakpolitikus; erre egyik lehetőség lenne a bérek folyamatos emelkedése, mert így a mai elvonási arányszint mellett is ténylegesen több járulék folyna a nyugdíjkasszába. Az viszont nem vállalható, hogy az adott fizetésből arányaiban többet vonjak le nyugdíjjárulék címén. Az egészen biztos, hogy csak a tb-rendszerre alapozott időskori biztonság nem lesz elegendő, mellé még kell tenni lépéseket – érvelt Kiss Péter.

Az MSZP-s politikus megerősítette: “annyiban tudja segíteni” az állami pénztárba való visszatérés vagy a magánkasszánál maradás között dilemmázókat, hogy kijelenti: amikor lesz lehetőségük döntést hozni, az MSZP korrigálni fogja azt a rendelkezést, miszerint a most magánkasszákat választók lényegében nem kapnának állami nyugdíjat, ha elérik a korhatárt. Az nem lehet, hogy a bérből munkáltatói logikán levont “nem kis pénz”, a huszonnégy százaléknyi levonás után a munkavállaló később “egy vasat se lásson”. Ezért – mondta Kiss  – azzal lehet számolni, hogy később, néhány év múlva, a magánkasszákban maradóknak is visszaállíthatják a hetven százalékos tb-nyugdíjra való jogosultságukat. “Hacsak nem már most így fog dönteni az Alkotmánybíróság, a következő rövid időben” – hangzott az érvelés.

Kiss Péter kérdésre válaszolva megjegyezte: az elmúlt években működött nyugdíjügyben egy politikafüggetlen kerekasztal. Ha ezt visszaállítaná a kormányzat, ott kész lenne az MSZP arra, hogy ne pártpolitikai alapon közelítse meg a nyugdíjkérdést – jelentette ki a szocialista politikus. “Nem is erről van szó. Azokról az emberekről van szó – s a következő évtizedekben bárki is lehet kormányon – akiknek a majdani időskori biztonságát most kellene megteremteni" – nyilatkozta Kiss Péter a Duna Tv stúdiójában.

Tekintse meg a beszélgetést itt!