Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A termelési költségeket nézve a szélenergia már most is a legolcsóbbak közé tartozik, hiszen maga a szél ingyen van. „A beruházás megtérülése után 1 kilowattórányi, szélerőműből származó villamos energia piaci ára az atomerőművek által termelt áram árával vetekszik a statisztikák szerint ” – fejtette ki Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke. Ebben az árban azonban nincs benne a tőkeköltség, ám az csak a beruházás megtérüléséig jelentkezik, utána a szélerőművek – miként a dániai vagy az ausztriai példa is mutatja – jelentős árcsökkentő hatást képesek a villamosenergia-piacra gyakorolni. A szélerőművek létesítése nem kíván állami beruházási támogatást, csupán kiszámítható és ösztönző szabályozási környezetet, ami lehetővé teszi a tőkeköltség megtérülését.
Távvezeték és szélgenerátor. Középtávon éri meg
MSZIT
A megtérülést követően a szélenergiára épülő technológia esetében nem jelentkezik az energiahordozó ára – amely jellemzően a legnagyobb költségelem –, a karbantartás, az üzemeltetés, valamint a szélerőművektől független villamosenergia-rendszer költségeiből tevődik össze a termelés költsége. A stabil és kiszámítható szabályozás így nem csupán a beruházások megtérülését biztosítja, de megteremti a lakossági villamosenergia-árcsökkentés lehetőségét is.
„A jelenlegi 45-55forint/kilowattóra lakossági villanyárhoz képest, a széllel termelt villamos energia ára a beruházások megtérülését követően ennek akár a harmadára is csökkenhet” – mutat rá Hoffmann László. „A nagyobb szélenergia-kapacitásokat fenntartó országok tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy középtávon csökken a lakossági áramár, és minél nagyobb a rendszerben a szélerőmű-kapacitás, annál nagyobb mértékben. A kiszámítható szabályozás és támogatási rendszer így azt is elősegíti, hogy az árcsökkentő hatás minél előbb bekövetkezzen.”
Ma Magyarországon közel 330 megawattnyi beépített szélkapacitás működik. A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv ezt 10 év alatt, 2020-ra 750 megawattra növelné, bár a projektek előkészítettsége alapján addigra ennek többszöröse is épülhetne.
