szerző:
D. Kovács Ildikó, Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Matolcsy György a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti expozéjában megpendítette, hogy szabad vállalkozási zónákat hozna létre a kormány a hátrányos helyzetű régiókban, hogy így teremtsen új munkahelyeket. A fogalmat nem definiálta, a hvg.hu megpróbált utánajárni, hogy mire gondolhatott.

A csereháti térség Magyarország egyik legelmaradottabb régiója, nagyon magas a munkanélküliség, magas a halmozottan hátrányos helyzetűek és a romák aránya. Az elmúlt években számos mintaprogram indult el itt (és fuccsolt is be), anélkül, hogy átütő sikert tudtak volna elérni a foglalkoztatás terén.

Vállalkozói övezetet szerettek volna a Bódva völgyében kialakítani 2007-2008 táján, de több, mint 1 milliárd forint pályázati pénzt nem tudtak felhasználni, mert a pályázati rendszert nem megfelelően alakították ki. „Volt olyan kiírás, amelyre két hónap volt a beadási határidő, holott a pályázatban feltételként megszabott engedélyek megszerzése is 6-8 hónapot vett igénybe” - panaszolta Szaniszló János, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulás elnöke.

Az ipari parkba betelepülő vállalkozókat iparűzési adókedvezménnyel, valamint letelepedési vagy beruházási kedvezménnyel, infrastrukturális beruházásokkal és képzési támogatásokkal szerették volna idecsábítani. De mire igazán beindult volna a munka, jött a kormányváltás 2010-ben, és az NFÜ egyszerűen leállította az elkezdett projekteket.

Cserehátiak munka közben
©

A Boldva, Edelény, Szendrő és Perkupa közötti együttműködés szinte tálcán kínálta magát: a Bódva folyó  völgyében a falvak egymásra fűzhetők fel, van vasútvonal és mindegyik település vonzáskörzetébe tartozik még 6-8 kisebb falu. Már korábban is volt köztük lazább ipari, gazdasági együttműködés, így tulajdonképpen csak az adottságokat kellene jobban kihasználni. – mondta a hvg.hu-nak Szaniszló.

Mit akar a kormány?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi parlamenti expozéjában csak megemlítette az úgynevezett szabad vállalkozási zónák kialakítását , de azt nem fejtette ki részletesen, hogy pontosan mivel is ösztönöznék a munkavállalást, az ipar megtelepedését.

„A vállalkozói zóna egy olyan, állami kedvezményeket is nyújtó struktúra, amelyben egy szűkebb térség több pontján létesítenek helyi és betelepülő vállalkozások számára ipari telephelyeket, versenyképességüket javító üzleti és inkubációs szolgáltatásokat. Ezeket egységes szervezeti rendszerben működtetik és igyekeznek gazdasági szempontból kihasználni a térségi adottságokat, ehhez innovációs hátteret biztosítva”, olvasható a Bódva-völgyi projekttervben. Valószínűleg a szabad vállalkozói zóna is ez lehet, vagy ennek egy változata.

Egy hvg.hu-nak nyilatkozó, de a neve említését nem kérő vidékfejlesztési szakember szerint elképzelhető, hogy az ötlet egy úgynevezett bottom-up elképzelésen alapul. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területi egységek - jelenleg kistérség, később mondjuk járás - különálló, alulról építkező, vagyis a helyi vállalkozásokra alapuló gazdaságfejlesztési, és közvetve foglalkoztatáspolitikai programot hoznak létre.

A szakirodalomban vállalkozói övezetként (free / special enterprise zone) azonosítottuk azt, amire a miniszter gondolhatott: a magyar jogba 1996-ba került be olyan területfejlesztési egységként, amelyet az EU is elismer, és fejlesztésére EU-támogatás kérhető.

Boldva - víz alatt
©

Egyes értelmezések szerint a vállalkozói övezet attól több egyszerű iparfejlesztésnél, hogy az övezet területén a vállalkozásokkal összhangban át kell alakítani az oktatás szerkezetét, a szociálpolitika szemléletét, és az infrastruktúra-fejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek. A cél az, hogy öngerjesztő, fenntartható fejlődés induljon el. .

Korlátok között

A kormány (illetve a szaktárca) egymaga csak bizonyos korlátok között döntheti el, hogy kinek, hol, milyen támogatási elv szerint nyújt kedvezményeket vagy támogatást - mondta el Zara László a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Az EU ugyanis e területen is korlátozza az állami támogatás mértékét, de még a célját is. A társasági adózás területén például sokkal szűkebb mozgásteret engedélyez, mint a bérekhez kötődő járulékok célzott csökkentéséhez vagy eltörléséhez.

Demetrovics Gergely adószakértő szerint eddig is volt tipikusan a szabad vállalkozási zónához hasonlóan munkahelyösztönző járulékkedvezmény, de ha most a társasági adókedvezmény elengedését erőltetné is a kormány, a kisvállalkozásokra kivetett jelenlegi, 10 százalékos adó önmagában nem olyan magas, hogy ennek elengedése komoly motiváló erőt generálhatna.

Foglalkoztatás-növelő céllal szóba jöhet például a munkanélküli járulék, vagy a képzési támogatás időleges elengedése is, de a társasági adó csökkentése szinte biztosan nem. Ugyanakkor van mód kifejezetten a kisvállalkozói kör támogatására is, de az ilyen támogatások esetében a felső összeghatár öt év alatt nem haladhatja meg a 100 ezer eurót. Az elnök szerint az a valószínű, hogy a hátrányos régiókban vállalkozók jobb helyzetbe hozására konkrétan meg kell majd határozni, hogy a kormány pontosan kinek, mire ajánlana meg a kedvezményeket, és erre brüsszeli áldást is meg kell majd szereznie.

Az Unióban a Támogatás Intenzitási Mutató alapján, egy bonyolult mátrixban meghatározott módon adható, korlátozott mértékű támogatás engedélyezett csak a tagországok számára, hangsúlyozta Békés Balázs EU-s adószakértő.  Ráadásul a csatlakozás előtti, Magyarországon szokásos rendszerrel szemben - amelyben az alapelv az volt, hogy ha a kormányzati kritériumoknak megfelelt egy cég vagy régió, akkor adókedvezményt és/vagy támogatást ítélt meg számukra az állam - most olyan alapelv érvényesül, melyben a pályázónak rendelkezniük kell bizonyos összeggel a projekthez, és ennek általában a 30-55 százalékáig nyújtható számukra állami támogatást. Ez lehet adó vagy járulék jellegű is, de mindkettőt további feltételek regulázzák.

Halmozott nehézségek a területfejlesztésnél

Alapvető probléma, hogy kedvezmények önmagukban nem elegendők. Alkalmas munkaerő, piacképes termék és valóságos piac is szükséges. A csereháti programoknak eddig inkább az volt a tanulsága, hogy a közvetítő szervezetek jártak legjobban a programokra koncentrálódó forrásokból. A munkavállalók általában csak a projekt időtartamára jutottak munkához és fizetéshez. Gyakran olyan mesterséget sajátítottak el, ami aztán nem segítette őket állandó megélhetéshez (van olyan tartós munkanélküli, akinek már 4-5 szakmája is van, mégse talál állást), az ipartelepek pedig megbízás hiányában rövid időn belül bezártak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mától letölthető a kormány ingyenes otthoni szoftvercsomagja, de ne örüljön előre

Mától letölthető a kormány ingyenes otthoni szoftvercsomagja, de ne örüljön előre

Babarczy Eszter: Egyszerre van szükségünk megértésre és keménységre

Babarczy Eszter: Egyszerre van szükségünk megértésre és keménységre

Fegyverrel raboltak ki egy üzletet Székesfehérváron, lövés is dördült

Fegyverrel raboltak ki egy üzletet Székesfehérváron, lövés is dördült