"Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök nem hibáztatható pusztán azért, mert a néphez fordult" - mondta Jean-Dominique Giuilani a Schuman Foundation kutató intézet elemzője. "Az eljárás módja azonban nemcsak az európai egység szellemével ellentétes, hanem a lojális együttműködés alapelvével is." Alig néhány nappal azt követően bejelentett döntés, hogy az EU új megoldási csomagot fogadott el Görögország megmentésére, nemcsak a közös deviza létét sodorja veszélybe, hanem aláássa a közösség egyébként is ingatag, a tagok egyhangú beleegyezésére épülő döntéshozatali mechanizmusát is. 

Jeórjiosz Papandreu

AP

"Papandreu nem csak saját politikai jövőjét tette fel egy lapra, de az euróövezet és az EU a világ többi része előtt még megmaradt hitelképességét is" - mutatott rá Howard Wheeldon, az BGC Partners vezető elemzője. A kilencvenes és az ezredfordulót követő évek lendületes gazdasági növekedése után a 27 tagú EU és az 1999-ben született eurót használó 17 tagú közösség most az erősödő nemzeti érdekek falába ütközött. Szakadék tárult fel az eurót használó "benti" és a döntéshozatali mechanizmusból való kimaradástól tartó olyan "kinti" országok, mint Nagy-Britannia, Svédország és Lengyelország között. Szakadék nyílt meg az euróövezeten belül is, a "módos" északi országok, illetve a "költekezés vétkébe esett" déli országok között is. "Az euróövezeti válság odáig vezetett, hogy a német, holland, finn és néhány más parlamentben már kérdések merültek fel az európai integráció mindezidáig meg nem kérdőjelezett támogatásával szemben" - mondta Hugo Brady, a londoni Centre for European Reform szakértője.

A krízis már maga alá temette a portugál és az ír kormányt, kormányválságot idézett elő Görögországban. Mialatt azonban az új kormányok Lisszabonban és Dublinban beleegyeztek a támogatás fejében megkövetelt szerkezeti reformok végrehajtásába, Athén egy népszavazási "nem" után más utat kell hogy kövessen. Több hónapos kitartó előkészítés követően az euró megmentésére tett erőfeszítések kis híján kudarcba fulladtak finn és szlovák belpolitikai szempontokon, miközben Európa szerte is egyre növekszik az euró-szkeptikus és nacionalista pártok támogatottsága.

Görög 1 Eurós érme

MTI/EPA

A finn kormány a Görögországnak nyújtott támogatása fejében követelt fedezettel a nyár folyamán hetekig tartotta sakkban a görög mentőcsomag elfogadását csak azért, hogy biztosítsa magának a választásokon közel 20 százalékot szerzett euró-szkeptikus jobboldali "Igaz Finnek" párt támogatását. Szlovákia pedig az elmúlt hónapban siklatta ki az EFSF tőkéjének megemelését befizetése megtagadásával. Végül a támogatás ügye kerekedett felül, de a szlovák kormány bukása árán. Az euró és az EU jövője elemzői vélemények szerint végső soron azon múlik, hogy sikerül-e túljutni az elmúlt két évben tapasztalt eredménytelen döntéshozatali "dagonyázáson". 

"Elengedhetetlenül szükséges az európai gazdasági kormányzás megerősítése" - mondta Janisz Emmanuilidisz (Janis Emmanouilidis), az European Policy Centre szakértője. A közösségnek egy "állam-szerű jogokkal felruházott gazdasági és politikai egységet kell alkotnia nem csak az euró-válság megoldásához, de az egységes Európa globális stratégiai céljának megvalósításához is." Hugo Brady szerint az EU válaszúthoz érkezett, vagy az euró bukása, vagy a föderalizmus felé vezető úton kell továbbhaladnia.

Az európai vezetők múlt heti csúcstalálkozójukon megvizsgálták az alapszerződés módosításának lehetőségeit a felügyelet és az irányítás szigorítására az év végéig. Jose Manuel Barroso néhány hete "az EU-t valaha ért legnagyobb kihívásra" hivatkozva a körülményes uniós döntéshozatali mechanizmus áramvonalasítására szólított fel. "Változtatásokra lesz szükség az uniós alapszerződésben" - mondta, "és itt elsősorban az egyhangú döntéshozatalra gondolok. Közös ügyeink intézésének ütemét nem a leglassúbbnak kellene diktálnia. Jelenleg olyan közösségben élünk, amelyben a leglassúbb tag szabja meg mindenki más haladási sebességét."