Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Negatív megfigyelés alá helyezte Magyarországot a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő, néhány órával azután, hogy egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is negatívra rontotta az ország államadósi kilátásait.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint nem volt ok a leminősítésre, míg Giró-Szász András kormányszóvivő egyenesen azt nyilatkozta: a hitelminősítőknek csak a cégeket kellene minősíteniük, országok esetében erre nincs jogosítványuk.
Mindenesetre azzal, hogy az S&P negatív figyelő listára helyezte az országot, ennél a hitelminősítőnél heteken belül bóvli kategóriába kerülhet Magyarország, ami már aligha vagy csak óriási gazdasági fordulattal kivédhető, írta a Nomura.
Rossz bőrben a forint
315 forintba is került egy euró csütörtökön, ez mindössze 2 forinttal maradt el az eddigi történelmi mélyponttól. Azt, hogy a piac elkezdte beárazni az ország új kockázati besorolását, az is jelzi, hogy a Fitch leminősítésére reagált ugyan a forint, de „csak” 314 forintig gyengült. Az Economist gazdasági hetilap szerint a forintot tépázta meg leginkább a válság a feltörekvő piaci devizák közül. A lap szerint a forint azért szakadt le a térségi devizáktól, mert a befektetők megrémültek a kormány és az IMF közötti vitától, és nem tetszett nekik a végtörlesztés terve sem. A Wall Street Journal sem volt túl jó véleménnyel rólunk: Magyarországot nevezte meg a következő európai válság helyszíneként.
S&P: Megy-e a levesbe?
AP
A végtörlesztéssel kapcsolatban az Európai Központi Bank is megszólalt: szerintük ugyanis az erről szóló törvény a magyar bankokon kívül negatívan hat az európai bankrendszerre, rosszul érinti a hazai gazdaságot és a költségvetést is.
EB: recesszió közelében Európa, minimálnövekedés nálunk
Az Európai Bizottság a héten közölte a jövő évi növekedési kilátásokat az EU tagországaiban: bár Magyarországnak mindössze félszázalékos növekedést jósolt a még mindig hivatalos másfél százalékos magyar várakozással szemben, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mindezek ellenére higgadt maradt, és derűsen látta a jövőt: szerinte ugyanis azzal, hogy az Európai Bizottság elismerte, három százalék alatt tudjuk tartani a deficitet, az ország az első csatát, a "pénzügyi egyensúly helyreállításának csatáját" már megnyerte.
Problémák a kötvénypiacon
A héten ismét gondok voltak az állampapírpiacon: csődöt emiatt nem kell vizionálni, a befektetők inkább arra várnak, hogy lesz-e kamatemelés vagy valóban bóvli kategóriába kerül-e Magyarország.
Ugyanakkor a magyar országkockázati felár (az úgynevezett CDS) folyamatosan emelkedik, és a forintgyengüléshez hasonlóan közeledik a történelmi csúcshoz. A gazdaság fundamentumai (államadósság, államháztartási hiány, folyó fizetési mérleg, külkereskedelmi mérleg) sokkal jobb állapotban vannak, mint 2008 őszén, és kétszer akkora jegybank devizatartaléka is, ám a világgazdasági környezet egyre romlik. A múlt héten Görögország, most pedig Olaszország miatt remegtek a befektetők.
Ciao, Silvio!
Szombaton benyújtotta lemondását Silvio Berlusconi, aki az első olasz miniszterelnök volt a második világháború után, aki teljes parlamenti ciklust ki tudott tölteni. Berlusconi azután döntött visszavonulásáról, hogy a szenátus után a képviselőház is megszavazta a gazdasági megszorításokat tartalmazó költségvetési csomagot. A jövendőbeli miniszterelnök, Mario Monti közgazdász már vasárnap este kormányalakítási megbízást kaphat a köztársásági elnöktől: a hírek szerint a külügyminiszter kivételével csupa szakértőből állítja össze a kabinetét. Olaszország már a negyedik olyan ország Görögország, Portugália és Írország után az eurózóna tagjai közül, ahol a gazdasági krízis miatt a kormánynak is mennie kell. De beleszámíthatjuk a sorba a szlovák miniszterelnököt is, aki azt követően mondott le, hogy az európai mentőcsomag (EFSF) bővítését nem tudta keresztülvinni a szlovák parlamenten.
Rába-parti mesék
A hazai tőzsdét már hetek óta egyes magyar részvénypapírok iránti kereslet foglalkoztatja. A héten kiderült, hogy mi lehet az események hátterében: a magyar állam ugyanis a Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 26 százalékos részesedést szerzett a Rábában, és a teljes közkézen lévő csomagra a piaci árhoz képest 30 százalékos feláran vételi ajánlatot tett Az akció mindekit meglepett. A kommentár nem kevésbé: ez ugyanis csak első lépés lenne azon az úton, melyen az állam részesedést szerez általa fontosnak tartott, "nemzeti" vállalatban.
Fónagy: gyártsunk tűzoltóautót!
MTI / Beliczay László
A magyar és a bécsi tőzsde együttműködésének újabb jele, hogy a héten megválasztották a BÉT új elnökévé Michael Buhlt, a bécsi tőzsde vezérigazgatóját - és ezzel egy csapásra megnyílt a lehetőség néhány nemzetközi nagy multinak, hogy értékpapírjaikat a budapesti tőzsdei parketten is árusítsák.
Eva és rokkantak
Tart a hirig a kormány és a kormánypárti frakciók között, hogy mi legyen az evával: Orbán és Matolcsy eltörölné, a frakció ragaszkodna hozzá - a történet immár szappanoperába illlő.
Miután az élet nem igazolta, hogy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatával teljesíteni lehet a Széll Kálmán-tervben remélt megtakarítást, a kormány visszavett az elképzeléseiből, és arra koncentrál, hogy a "rokkantsági nyugdíjrendszer miatti társadalmi feszültséget" orvosolja. A héten Soltész Miklós államtitkár (Nefmi) vázolta, hogy a hangsúly a rehabilitáción és a munkaerőpiacra való visszaterelésen lesz, amihez három keresztül nyújt az állam támogatást azoknak, akik a felülvizsgálat, valamint a besorolás szerint munkaképesnek bizonyulnak.
Más ritmusban kötjük az idén a kötelezőt
Zajlik a kötelező-kampány: az első hét speciel csendesen folydogált. Ez részben azzal magyarázható, hogy megváltoztak a kötési szokások. De az is visszatarthatta az autósokat, ha több alkuszcégnél is próbálkozva azt tapasztalták, hogy más és más eredmény jön ki ugyanazoknak a paramétereknek a rögzítésével. Az eddigi érdeklődésből látszik, hogy a kötelező biztosítás díja mellett szempont lett az is, hogy milyen egyéb kedvezményeket kínálnak az egyes biztosítók, ha a kgfb-szerződést csomagban kötik az ügyfelek.
Kötelező-kampány: tesztüzemmód
Horváth Szabolcs
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kedden publikált határozataiban hét biztosítót (Aegon, Astra, Generali, K&H, Union, Wabard, MKB, MABISZ) is elmeszelt a díjhirdetésükben szereplő jogsértések miatt. És, hogy a kormány, illetve a kormánypártok is jelezzék, résen vannak: a héten benyújtott törvénymódosítók közül két tétel is érintette a kgfb eddigi rendszerét.
Új gerincet kap az e-kormányzat
Nem maradtunk százmilliárdos döntést érintő egyéni képviselői indítvány nélkül a héten sem: Koszorús László (Fidesz) javaslatára a jövő évtől a Magyar Villamos Művek infrastruktúráján üzemelhet a kormányzati és közigazgatási kommunikáció. A villamosenergia-törvény módosításával egy Magyar Telekom-cégtől kerülne át az MVM szabad optikai hálózatára a kormányzati e-kommunikáció.
A váltásnak komoly kockázata, hogy alig egy hónapot hagyna a döntéshozó a tesztre és a teljes átállásra - de mi ez a kormány gyorsnaszádtempójához képest?
