Az eddigi jelentések szétaprózottak voltak, a napi pénzügyi helyzet elemzése most jelenik meg a vizsgálatunkban először  - mondta a sajtótájékoztató nyitányaként Domokos László számvevőszéki elnök.

Az ellenőrzés négy pillérre épült:  pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos kérdések, a belső kontrollok szabályossága, illetve utóellenőrzés (vagyis a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak felülvizsgálata). A vizsgálat egy időben zajlott a 19 megyénél és a 23 megyei jogú városnál, valamint Budapesten – ilyen sem volt még korábban.

Domokos szerint a középszint méreténél fogva olyan gazdálkodási volument képvisel, amellyel ha gond van, akkor az egész gazdaságra kihat. Az ÁSZ azt tapasztalta, hogy a vizsgált időszak alatt az állami támogatás, a saját bevétel és az adóbevételek összessége is folyamatosan mínuszba csúszott, tehát nem volt elésgséges a feladatok ellátására. Az időszak alatt az állami támogatás mind nominális, mind reális értékben folyamatosan csökkent.

A kórház a legnagyobb ballaszt

Pezzetta Umberto

Csak egy megye nincs a víz alatt

A számvevőszék azt találta, hogy Békés megye kivételével valamennyi megye, illetve a megyei jogú városoknak a fele működési egyenleghiánnyal küzd. A probléma 2007-ben kezdődött: az Új Magyarország Tervbe foglalt beruházási projektek önrészéhez sem önkormányzati, sem állami oldalról nem volt elegendő forrás. A projekteket csak hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással tudták elindítani. A korszak jellegzetessége, hogy „csak az nem vett fel hitelt, aki nem akart” – vélekedett Domokos.

A forrásokat az önkormányzatok 2007-ben szerezték ugyan be a hitelezőktől, de csak 2008-2009-ben kezdtek kiáramlani a szférából, amit ugyanebben az időszakban a gazdasági válság miatt többszöri kiigazítás sújtott. Ezt követően a középszintű helyhatóságok nemigen vettek fel új hiteleket, viszont a tartalékokat számos önkormányzat felélte. Ezek hiánya idén és jövőre fog hiányozni a rendszerből.

Elértek a falig

Az egyik neuralgikus pont Domokos szerint a kórházfenntartás: ahol nincs kórház, ott önmagában nincs akkora feszültség. Miközben ugyanis a fekvőbetegellátásból pénzeket vontak ki, a feladatok nem csökkentek. „Jó pár önkormányzat elért a határáig, leginkább Heves megye, és a helyzetüket ezek egyedül már nem tudják stabilizálni” – mondta az ÁSZ-elnök.

Domokos szerint megérett a helyzet az önkormányzati törvény módosítására. Még ha egy-egy szegmensben stabilizálni is lehet a helyzetet, az ÁSZ szerint egyszerre kellene lépni az oktatással, kultúrával, fogyatékos-ellátással, egészségügyi ellátással a közfeladatok újrafogalmazásában – mondta a számvevőszéki elnök.

A középszint viszi a prímet

Dankó Géza, a vizsgálat vezetője elmondta: az önkormányzati alrendszer adósságának 40 százaléka a megyéknél és megyei jogú városoknál, harmincegy százaléka a városoknál és hét százaléka a községeknél van.

A megyék, illetve a megyei jogú városok adóssága akkora, hogy minden lakosra elosztva 165 ezer forint jutna. Miközben nem jönnek ki a pénzükből, az összes kórházi ágyak ötvenöt százalékáról, a szociális, gyermekvédelmi intézményekben ellátottak több mint feléről gondoskodnak. A középiskolákban tanulók harminc százaléka is az ő intézményeikben tanul.

Ezzel szemben áll a csökkentett állami normatíva: 2010-ben például 110 milliárdot adott az állam a megyei jogú városok közoktatási, szociális és gyermekjóléti intézményeinek működésére, ami 20 milliárddal kevesebb volt, mint 2007-ben.

Nem mérték fel az üzemeltetési költségeket sem

Az ellenőrzés a folyamatban lévő beruházások saját forrásait (önerő) a megye jogú városi önkormányzatok közel kétharmadánál nem találta kimunkáltnak. A fejlesztésekből adódó üzemeltetési költségeket az ellenőrzöttek hetvenöt százaléka nem mérte fel.

A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek 2007-hez képest átlagosan 71 százalékkal  nőttek: ez a megyéknél 143 , a megyei jogú városoknál 100 százalékos növekedést takar.

Az ÁSZ megfontolásra ajánlja a kormánynak a feladatfinanszírozás erősítését, az állami és önkormányzatai feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolását. Újraszabályoztatná továbbá a számviteli és információs rendszert, valamint a hitelfelvétel feltételeit. Emellett az ÁSZ szerint mihamarabb gondoskodni kellene a pénzügyi egyensúly megteremtéséről, a központi támogatások követelményeinek szigorításáról és a teljesítés szigorúbb számonkéréséről.

Szociális segítségnyújtás a megyében

Mi van az ÁSZ-közleményben?

A megyei önkormányzatok adóssága 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra nőtt, aminek okai az állami források csökkenésében, egyes térségi intézmények kötelező átvételéből származó töbletterhekben, valamint az uniós programok önrész-igényében keresendők. Emellett persze a gazdasági válság következményeiről sem lehet megfeledkezni (nehezülő finanszírozás stb.).

2007-2008-ban az ÁSZ összesítése szerint a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok 95 százaléka bocsátott ki devizaalapú kötvényt, a Fővárosi Önkormányzat pedig a külsó beruházási forrásokat ugyanezekben az években hitelek felvételével biztosította. A kötvénykibocsátásból befolyó pénzt részben a korábban felvett előnytelen hitelek kiváltására, a fejlesztések és működési hiány finanszírozására használták fel. A pénzek közel felét tartalékolták; az ennek hozamából származó kamatbevétel hozzájárult a működőképesség fenntartásához.

A számvevőszék előzetes közleményéből az is kiderül, hogy középszinten, tehát a megyék, a megyei jogú városok, valamint a főváros szintjén halmozódott fel az önkormányzati alrendszer 2010. év végi adósságállományának több mint a fele (54 százaléka), miközben a bevételeknek ennél jóval kevesebb része koncentrálódik ide (43 százalék).