Az unortodox gazdaságpolitika új slágert írt a közönségének; a pénzügyi tranzakciós adó terve egyes szakértők szerint akár 400 milliárd forintot is hozhat az Orbán-kormány konyhájára. De Matolcsy György miniszter újabb javaslata szokás szerint számos aggályt felvet.

Bevezetése vállalati és magánszektori mozgásokat indítana el, hiszen alig szivárogtak ki az első harmatos információk a tervezett adóról, máris mindenki arról beszélt, hogy milyen kibúvókat lehet találni alóla. A banki tranzakciókat, a sárga csekket, a vásárlást, sőt, az adófizetést is megadóztató, sajátos magyar Tobin-adóval azonban az is problémás, hogy rossz alapállásból indul.

Sarc

"A bankban nem kapitalisták ülnek pénzeszsákokon, hanem a lakosság szeretné egyszerűbben és olcsóbban intézni a pénzügyeit. Nehéz megérteni bármilyen intézkedést, ami ezt nehezíteni szeretné" - írta a Pénzkérdés blog. Hasonló sarc bevezetése valószínűleg nem véletlenül nem sikerült a magyar kormány által tervezett formában sehol sem. Sőt, a bevezetés nehézségei alapjaiban kérdőjelezik meg az ötlet életképességét - írta a témához a Kapitalizmus blog, ami szerint ha "mégis megvalósul, biztosak lehetünk benne, hogy az új adó a lakosságot és a kisvállalkozásokat fogja leginkább terhelni".

A Népszabadságnak nyilatkozó Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a pénzügyi tranzakciós adó esetében talán meg lehet úszni az egyeztetési kényszert Brüsszellel, de mégsem ártana tájékoztatni az uniós szerveket a tervezett lépésekről, már a békesség kedvéért is. A Népszavának Angyal József okleveles adószakértő ezzel szemben azt mondta, hogy az adó bevezetése ellentétes az Európai Unió szabályaival, mivel "a közösségi jogszabályok egyértelműen előírják, hogy a banki műveleteket nem terhelheti forgalmi típusú adó".  A szakember szerint egy átlagos jövedelmet 7200 forinttal kurtítana meg a banki plusz sarc bevezetése.

Nem lesz megállapodás az IMF-fel?

A pénzügyi tranzakciós adó annak következtében kerülhetett épp most terítékre, mert a kormánynak rövidesen virítania kell, hogyan képezeli a jövő évi hiánycélt teljesíteni, és az államháztartást középtávon is fenntartható pályára helyezni. Ebből a szempontból kulcsdokumentum lesz a konvergenciaprogram, melyet április 30-ig kell Magyarországnak Brüsszelbe megküldenie. Ebben többek között arról is számot kell adnia, hogyan vezetné ki a bankadót - itt jön a képbe az új adónem, ami szinten egy másik, pénzügyi szektort érintő adó.

A londoni felzárkózó piaci elemzők pénteken úgy értékelték a magyar IMF-megállapodás esélyét, hogy "megmerevedtek az álláspontok" mind Magyarország, mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről. Erre egyébként egy nappal korábban Fellegi Tamás tárca nélküli minszter, a Világbankkkal tárgyalni hivatott magyar delegáció vezetője is utalt, amikor a közleményében azt írta: a magyar kormány eddig írott formában nem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottságtól a formális tárgyalások megkezdésének pontos előfeltételeiről. Az Európai Központi Bank közben csütörtökön levelében közölte, a jegybanki szabályozással kapcsolatos aggodalmai nem oszlottak el, mivel lényegi kérdésekben (az MNB monetáris tanácsának bővítése, új alelnök kinevezése, jegybankelnök fizetése, elnöki eskü) a jegybanki függetlenség még mindig sérülni látszik. Márpedig a jegybanki függetlenség körülbástyázása a tárgyalások megkezdének egyik feltétele.

Korrupció

A héten a magyar gazdaságot gúzsba kötő korrupció témakörben indított a hvg.hu saját sorozatot. A nyitó, alapozásnak szánt nagyinterjú a Korrupciókutató Központ társigagatójával, Tóth István Jánossal készült. A gazdaságszociológus szerint ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a korrupció mértékét, arra van szükség, hogy a kormányzásról adatokat lehessen gyűjteni. "Ha vannak adataink, akkor az azt jelenti, hogy átláthatóbb a kormányzás, és ezzel átláthatóbbá válik a közpénzek elköltése is. A politikai elit azonban a rendszerváltás óta mintha beállt volna arra, hogy „egy kis pénz” innen, „egy kis pénz” onnan jön, és természetesen nem akar ezekről a lehetőségekről önként és dalolva lemondani. Akkor se, ha ez a mentalitás Magyarországot a fejlődő világ felé viszi" - mondta Tóth István János.

Erre a gondolatmenetre csatlakozott egy Amerikában doktoráló magyar szociológus, aki a korrupciós helyzeteket közelről ismerő emberekkel készített mélyinterjúkból térképezte fel, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegben mi motiválja a korrupciót. Jancsics Dávid arra jutott, hogy "egy jelentős réteg ma Magyarorszagon egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne legyen korrupt."

Közösségi közlekedés: borzolt kedélyek

Hasonló rendszercsillapításra szükség volna a hazai közösségi közlekedés háza táján is, ahol a következő napok változásait akár gyökeres személyi fordulatok is követhetik. Az utóbbival kapcsolatban - miközben elidul az új vasúti menetrend is - az tűnik a legfontosabbnak, hogy elképzelhető: Völner Pál államtiktári megbízatásának a végére ér. Ahogyan elégedetlenek voltak vele az energetikai ügyeket illetően is, úgy lehet, hogy a közösségi közlekedésről is "leveszik" a fideszes politikust. Legalább is erre utalt a csütörtökön a Heti Válaszban megjelent Fónagy János interjú, melyben a poltikai államtitkárnak az újságíró fel is tette a kérdést: a közlekedési koncepció el nem készülte, illetve az ahelyett hozott döntések miatt nem kellene-e a területet felügyelő Völner Pálnak lemondania. És igaz, hogy a Fónagy által felvázolt vasúti kedvezménycsökkentési elképzelésekkel is többféle, akár számszerűsíthető probléma is akad - az államtikár nem hessegette el egyértelműen Völner leváltásának ötletét. Helyette arról beszélt, hogy a kormány 20-25 milliárd forintos megtakarítást vár a kedvezményrendszer átalakításától, és hogy ezzel a vasút végre fejlődésnek indulhat.

A nagy hurráoptimizmus előtt azonban érdemes arra rámutanti, hogy mindezt Fónagy éppen akkor nyilatkozta, amikor (április 15-től, vasárnaptól) 410 járattal kevesebb szerepel a vasúti menetrendben, plusz a szaktárca pénteken délutáni (április 13.) közleményében azt tudatta a nyilvánossággal, hogy az NFM nem csak hogy lefújta a kormányváltás óta a közösségi közlekedés gordiuszi csomójának generális megoldását hozó közlekedési holding tervét, hanem az eddigi 24 volántársaságból belátható időn belül csak 6-8-at hagy életben. Az MSZP - Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettesen keresztül - vasárnap szintén azt tudatta: most már ők is lemondatnák Völnert.

A sötét füst az jó?

Javítani kezdték a Mátrai Erőmű egyik blokkját, és a kéménybelső szárítását olajtüzeléssel gyorsítják fel, emiatt a szokásosnál sötétebb füst száll fel a kéményből. Akár a jelképe is lehet mindez annak, ami a héten a magyar energetikában történt: hűtlen kezelés miatt vádemelési javaslatot nyújtott be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ügyészségnek Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatója és több, a céggel korábban kapcsolatban álló vállalkozó, így Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. Ezen kívül a héten "ünnepeltük", hogy kilenc évvel ezelőtt történt a Paksi Atomerőmű balesete, melynek felelőseit máig nem nevezték meg.

Hasonlóképpen különös történet kerekedett ki a tavalyi nagy balatoni beruházási ötletből is, mivel az idei nyár gazdasági slágerterméke éppen a balatoni kempingvásárlás lehet, miután megkezdődött a SCD-cégek felszámolása. A tavaly az év üzletének titulált, csaknem 20 milliárdos  kemping-adásvétel következménye az, hogy az akkor összeboronált 26 projektcég több mint fele bedőlt. Így viszont az építőipar és a turizmus kánaánja helyett ez a biznisz a felszámolópiacnak jelenthet a nyári forrósághoz igazán zsíros falatot.