Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Lényegében valamennyi pénzügyi tranzakciót megadóztatná a nemzetgazdasági miniszter, akit aligha zavar, hogy korábban azt se zárta ki, hogy megfelelő ösztönzőkkel Magyarország lehetne Európa, ha nem a világ egyik pénzügyi központja. A jelentős járatritkításokat tartalmazó új közlekedési menetrendek indulásával egyidőben újabb részletek szivárogtak ki a közösségi közlekedés reformjáról. Az Európai Központi Banknak még mindig nem tetszik a magyar jegybanktörvény. És két nagyágyú büntetőügye jutott el vádemelési szakaszba: az ex-MVM-es Kocsis Istvánt és a szocialista energetikai vállalkozót, Kapolyi Lászlót vádolhatja meg a főügyészség. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az unortodox gazdaságpolitika új slágert írt a közönségének; a pénzügyi tranzakciós adó terve egyes szakértők szerint akár 400 milliárd forintot is hozhat az Orbán-kormány konyhájára. De Matolcsy György miniszter újabb javaslata szokás szerint számos aggályt felvet.
Bevezetése vállalati és magánszektori mozgásokat indítana el, hiszen alig szivárogtak ki az első harmatos információk a tervezett adóról, máris mindenki arról beszélt, hogy milyen kibúvókat lehet találni alóla. A banki tranzakciókat, a sárga csekket, a vásárlást, sőt, az adófizetést is megadóztató, sajátos magyar Tobin-adóval azonban az is problémás, hogy rossz alapállásból indul.
Sarc
"A bankban nem kapitalisták ülnek pénzeszsákokon, hanem a lakosság szeretné egyszerűbben és olcsóbban intézni a pénzügyeit. Nehéz megérteni bármilyen intézkedést, ami ezt nehezíteni szeretné" - írta a Pénzkérdés blog. Hasonló sarc bevezetése valószínűleg nem véletlenül nem sikerült a magyar kormány által tervezett formában sehol sem. Sőt, a bevezetés nehézségei alapjaiban kérdőjelezik meg az ötlet életképességét - írta a témához a Kapitalizmus blog, ami szerint ha "mégis megvalósul, biztosak lehetünk benne, hogy az új adó a lakosságot és a kisvállalkozásokat fogja leginkább terhelni".
A Népszabadságnak nyilatkozó Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a pénzügyi tranzakciós adó esetében talán meg lehet úszni az egyeztetési kényszert Brüsszellel, de mégsem ártana tájékoztatni az uniós szerveket a tervezett lépésekről, már a békesség kedvéért is. A Népszavának Angyal József okleveles adószakértő ezzel szemben azt mondta, hogy az adó bevezetése ellentétes az Európai Unió szabályaival, mivel "a közösségi jogszabályok egyértelműen előírják, hogy a banki műveleteket nem terhelheti forgalmi típusú adó". A szakember szerint egy átlagos jövedelmet 7200 forinttal kurtítana meg a banki plusz sarc bevezetése.
Nem lesz megállapodás az IMF-fel?
A pénzügyi tranzakciós adó annak következtében kerülhetett épp most terítékre, mert a kormánynak rövidesen virítania kell, hogyan képezeli a jövő évi hiánycélt teljesíteni, és az államháztartást középtávon is fenntartható pályára helyezni. Ebből a szempontból kulcsdokumentum lesz a konvergenciaprogram, melyet április 30-ig kell Magyarországnak Brüsszelbe megküldenie. Ebben többek között arról is számot kell adnia, hogyan vezetné ki a bankadót - itt jön a képbe az új adónem, ami szinten egy másik, pénzügyi szektort érintő adó.
A londoni felzárkózó piaci elemzők pénteken úgy értékelték a magyar IMF-megállapodás esélyét, hogy "megmerevedtek az álláspontok" mind Magyarország, mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről. Erre egyébként egy nappal korábban Fellegi Tamás tárca nélküli minszter, a Világbankkkal tárgyalni hivatott magyar delegáció vezetője is utalt, amikor a közleményében azt írta: a magyar kormány eddig írott formában nem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottságtól a formális tárgyalások megkezdésének pontos előfeltételeiről. Az Európai Központi Bank közben csütörtökön levelében közölte, a jegybanki szabályozással kapcsolatos aggodalmai nem oszlottak el, mivel lényegi kérdésekben (az MNB monetáris tanácsának bővítése, új alelnök kinevezése, jegybankelnök fizetése, elnöki eskü) a jegybanki függetlenség még mindig sérülni látszik. Márpedig a jegybanki függetlenség körülbástyázása a tárgyalások megkezdének egyik feltétele.
Korrupció
A héten a magyar gazdaságot gúzsba kötő korrupció témakörben indított a hvg.hu saját sorozatot. A nyitó, alapozásnak szánt nagyinterjú a Korrupciókutató Központ társigagatójával, Tóth István Jánossal készült. A gazdaságszociológus szerint ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a korrupció mértékét, arra van szükség, hogy a kormányzásról adatokat lehessen gyűjteni. "Ha vannak adataink, akkor az azt jelenti, hogy átláthatóbb a kormányzás, és ezzel átláthatóbbá válik a közpénzek elköltése is. A politikai elit azonban a rendszerváltás óta mintha beállt volna arra, hogy „egy kis pénz” innen, „egy kis pénz” onnan jön, és természetesen nem akar ezekről a lehetőségekről önként és dalolva lemondani. Akkor se, ha ez a mentalitás Magyarországot a fejlődő világ felé viszi" - mondta Tóth István János.
Erre a gondolatmenetre csatlakozott egy Amerikában doktoráló magyar szociológus, aki a korrupciós helyzeteket közelről ismerő emberekkel készített mélyinterjúkból térképezte fel, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegben mi motiválja a korrupciót. Jancsics Dávid arra jutott, hogy "egy jelentős réteg ma Magyarorszagon egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne legyen korrupt."
Közösségi közlekedés: borzolt kedélyek
Hasonló rendszercsillapításra szükség volna a hazai közösségi közlekedés háza táján is, ahol a következő napok változásait akár gyökeres személyi fordulatok is követhetik. Az utóbbival kapcsolatban - miközben elidul az új vasúti menetrend is - az tűnik a legfontosabbnak, hogy elképzelhető: Völner Pál államtiktári megbízatásának a végére ér. Ahogyan elégedetlenek voltak vele az energetikai ügyeket illetően is, úgy lehet, hogy a közösségi közlekedésről is "leveszik" a fideszes politikust. Legalább is erre utalt a csütörtökön a Heti Válaszban megjelent Fónagy János interjú, melyben a poltikai államtitkárnak az újságíró fel is tette a kérdést: a közlekedési koncepció el nem készülte, illetve az ahelyett hozott döntések miatt nem kellene-e a területet felügyelő Völner Pálnak lemondania. És igaz, hogy a Fónagy által felvázolt vasúti kedvezménycsökkentési elképzelésekkel is többféle, akár számszerűsíthető probléma is akad - az államtikár nem hessegette el egyértelműen Völner leváltásának ötletét. Helyette arról beszélt, hogy a kormány 20-25 milliárd forintos megtakarítást vár a kedvezményrendszer átalakításától, és hogy ezzel a vasút végre fejlődésnek indulhat.
A nagy hurráoptimizmus előtt azonban érdemes arra rámutanti, hogy mindezt Fónagy éppen akkor nyilatkozta, amikor (április 15-től, vasárnaptól) 410 járattal kevesebb szerepel a vasúti menetrendben, plusz a szaktárca pénteken délutáni (április 13.) közleményében azt tudatta a nyilvánossággal, hogy az NFM nem csak hogy lefújta a kormányváltás óta a közösségi közlekedés gordiuszi csomójának generális megoldását hozó közlekedési holding tervét, hanem az eddigi 24 volántársaságból belátható időn belül csak 6-8-at hagy életben. Az MSZP - Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettesen keresztül - vasárnap szintén azt tudatta: most már ők is lemondatnák Völnert.
A sötét füst az jó?
Javítani kezdték a Mátrai Erőmű egyik blokkját, és a kéménybelső szárítását olajtüzeléssel gyorsítják fel, emiatt a szokásosnál sötétebb füst száll fel a kéményből. Akár a jelképe is lehet mindez annak, ami a héten a magyar energetikában történt: hűtlen kezelés miatt vádemelési javaslatot nyújtott be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ügyészségnek Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatója és több, a céggel korábban kapcsolatban álló vállalkozó, így Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. Ezen kívül a héten "ünnepeltük", hogy kilenc évvel ezelőtt történt a Paksi Atomerőmű balesete, melynek felelőseit máig nem nevezték meg.
Hasonlóképpen különös történet kerekedett ki a tavalyi nagy balatoni beruházási ötletből is, mivel az idei nyár gazdasági slágerterméke éppen a balatoni kempingvásárlás lehet, miután megkezdődött a SCD-cégek felszámolása. A tavaly az év üzletének titulált, csaknem 20 milliárdos kemping-adásvétel következménye az, hogy az akkor összeboronált 26 projektcég több mint fele bedőlt. Így viszont az építőipar és a turizmus kánaánja helyett ez a biznisz a felszámolópiacnak jelenthet a nyári forrósághoz igazán zsíros falatot.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
A gázai humanitárius katasztrófa okozta egyre komolyabb nemzetközi felháborodás engedményekre kényszerítette Izraelt.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.