- A kedvezményendszer felülvizsgálata jelenleg is zajlik, de azt már tudjuk, hogy a 65 év felettiek, a hat éven aluliak, a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők kedvezményei megmaradnak - nyilatkozta a Heti Válasz aktuális számában Fónagy János. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára hozzátette azt is, hogy elképzelhető, ezen túlmenően sem szűkül a kedvezményben részesülők köre, de ebben az esetben a kedvezmények csúcsidőben reggel 7 és 9 óra vagy délután 4 és 7 óra között nem vehetők igénybe. Fónagy szerint az utazási juttatások átalakításával akár 20-25 milliárd forintot is megspórolhat az állam.

A jelenleg a járatritkítással és menetrendi átállással elfoglalt MÁV nem kerített időt arra, hogy bármiféle módon is reagáljon az államtitkár által elmondottakra. A hvg.hu-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő MÁV-os forrás azonban azt mondta, hogy mindezt nem érdemes többnek gondolni kommunikációs próbálkozásnál. Indoklásként hozzátette, hogy miközben a kormány szemmel láthatóan arra törekszik, hogy minél kisebb társadalmi feszültséggel járó megoldást találjon, Fónagy olyan intézkedést említ, amely épp az egyik legagilisabb kedvezményezetti kört aktivizálná. Az államtitkár ugyanis kihagyta a felsorolásból a diákokat azok közül, akiknek érvényes maradna a kedvezménye, miközben a tanulók utazási szokásait érintené leginkább, ha a megadott időszakban teljes árú jegyet kéne váltaniuk. A forrás szerint a csúcsidőben felfüggesztett kedvezmények elvi logikája egyébként kikezdhetetlen, de a magyarországi bevezetéséhez előbb jelentős beruházásokra (jegykezelő- és azonosító rendszer) és elegendő időre is szükség volna.

 

"Közös teherviselés" helyett

A legnagyobb kedvezményeket az állam eddig is azoknak adta, akiknek a helyzete nem változna. Gyors és mérhető megtakarítást inkább az eredményezne, ha a kedvezményeket 5-10 százalékkal egységesen csökkentenék. Ettől a MÁV-Starnak nem lenne több pénze, csak az államnak kerülne kevesebbe a kompenzáció. A csúcsidőben megvont kedvezmények bevezetése egyetlen olvasatban jelentene a mostani rendszerben előrelépést: segítene az ezekben a napszakokban csúcsra járatott eszközállomány egyenletesebb kihasználásán. Az új kedvezménystruktúra ugyanakkor azonnali pluszfeladatokat testálna a MÁV-ra.

A jelenlegi jegykiadási struktúrában néhány gyakorlati kérdés érdekes helyzeteket termthet. Például, ha az utazás megkezdésének időpontját vennék alapul a kedvezmények érvényességére vonatkozóan, akkor mi lenne a teendő, ha a járatok késések miatt csúsznak bele a díjköteles idősávba? Vagy nézzük azokat a vonalakat, melyeken a hétfőn életbe lépő új menetrendnek megfelelően csak egy-egy járat marad életben. Ezek döntően épp a reggeli-kora esti ütemezésben indulnak majd, és pont ezeken nem lehet majd a kedvezményeket érvényesíteni. Itt  döntően olyan vonalakról beszélünk, melyek lényegében azért maradtak életben, mert azokon még épphogy volt elég utas.

A kártya megoldás lehetne

Fónagy elgondolása nem számol az ellenőrzési költségek növekedésével, plusz ellenőrök kiképzésével és hadra fogásával. Olyan rendszert kellene ehelyett bevezetni, amely a kedvezményeket és a személyes jogosultságot is automatizáltan ellenőrzi.

 

Ennek a helyzetnek az egyik lehetséges megoldásáról írtunk április elején, Ausztria példáját bemutatva. Az osztrák államvasúti támgatási rendszert az idén januártól úgy alakították át, hogy a kedvezményt az állam nem közvetlenül az utazó után fizeti a vasúttársaságnak, hanem csak bizonyos, üzletileg önmagában nem rentábilis vonalakra. Cserében viszont a vasúttársaság különböző paraméterekkel és kedvezményi szintekkel rendelkező elektronikus jegyrendszert honosított meg, amely az utasok utazási szokásairól is közöl a forgalom szervezése szempontjából jól hasznosítható adatokat. A kedvezményeket ugyanakkor az osztrák államvasutak a saját eredményéből finanszírozza.

Sokat markoltak volna

A tavaly márciusban meghirdetett Széll Kálmán-tervben az Orbán-kormány azt a célt tűzte ki, hogy 45 milliárd forintot takarít meg a közösségi közlekedés - döntő részben a MÁV - átalakításával 2012-ben. Ezt jövőre további 15 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkenés követte volna, ám az időközben felpuhult cél az idei költségvetési törvénybe már csak 26 milliárdos kiadáscsökkentést vezetett be. Ennek egyik kézenfekvő magyarázata, hogy a kormány végül nem vállalta át a MÁV 300 milliárd forint körüli adósságát, ami egyúttal a MÁV kamatköltségeit is csökkentette volna.

A vállalat azonban így is kapott egy komolyabb mentőövet decemberben, hiszen mintegy 50 milliárd forint adósságot átvállalt az állam. Az átalakítási terv viszont  a kormány ígérete ellenére máig nem készült el. Brüsszelt a kormány decemberben legutóbb még arról értesítette, hogy a kabinet úgy akarja elérni a 26 milliárdos kiadáscsökkentést, hogy 10 milliárd forintot „a MÁV szervezeti átalakításával és költséghatékonyságának javításával”, 16 milliárdot pedig az utazási kedvezményrendszer felülvizsgálatával takarít meg.

Egy március végén megjelent kormányrendelet szerint április 15-étől megszűnik az utazási kedvezményük azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjasoknak, illetve azoknak az enyhébben rokkantaknak és rendszeres szociális járadékosoknak, akik tavaly év végéig nem töltötték be az 57. életévüket. Ezzel a kormány a korhatár alatti nyugdíjasokról szóló tavaly év végén elfogadott törvényi változásokat vezeti át a kedvezményrendszeren, és a hivatalos tájékoztatás szerint 15 milliárd is megspórol.