szerző:
Máriás Leonárd

Nehéz magyarázatot találni, miért veri keresztül a kormány a parlamenten a jövő évi büdzsét bőven a törvényi határidők előtt. A miniszterelnök szerint az uniós túlzotthiány-eljárás júniusban esedékes utolsó felvonása miatt kell a rohamtempó. Csakhogy arra már ez valószínűleg nem lesz érdemi hatással. Egy másik magyarázat a várható IMF-EU-tárgyalás lehet, vagy egyszerűen csak az, hogy most jónak tettetjük magunkat. Egyébként a gyorsított költségvetésnek önmagában nem sok tétje van.

Csak találgathatjuk, miért fogadtatja el a kormány a parlamenttel erőltetett menetben a 2013-as költségvetést. Vagyis inkább csak a „felét”, ugyanis az eddigi információk szerint a kormány június 15-én benyújtja az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot – mint cikkünk megjelenése után kiderült, a középtávú kitekintést tartalmazó mellékletekkel együtt – és feltehetően július elején elfogadja a főszámait. Ősszel már ezeken a kereteken belül folyik majd a parlamenti vita. A törvény szerint a kormánynak szeptember 30-ig kellene benyújtania a törvényjavaslatot, és arra is lenne két hónapjuk a képviselőknek, hogy lezárják a főszámokat.

A sietség fő kezdeményezője vélhetően a miniszterelnök, aki május elején arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy még a nyári szünet előtt fogadják el a büdzsé sarokszámait. A kérést azzal indokolta, hogy az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) június 22-én dönt arról, visszavonja-e a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését, amit a 2004 óta tartó, és az akkori előrejelzés szerint jövőre is folytatódó túlzott költségvetési hiányunk miatt szabtak ki ránk márciusban. Orbán várakozása feltehetően az, hogy az Ecofin idejére félkész büdzsé segíteni fog abban, hogy megszüntessék az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást.

Nem sokat segít

Pedig az Európai Bizottság a második Széll Kálmán-tervre adott első reakciója alapján már 3 százalék alatti költségvetési hiányra számít idén és jövőre is, és azt is elismerte, hogy ezt már tartós intézkedésekkel tartja a kormány. Vagyis szinte biztosra vehető, hogy a bizottság a 2013-as költségvetés benyújtásától függetlenül is a túlzotthiány-eljárás megszüntetését fogja javasolni az európai pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én – mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója.

©

Az előrehozott költségvetést emiatt vélhetően egyedül az Orbán-kormány tartja fontos feladatnak, Brüsszel egyáltalán nem. Ugyanis a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós alapok felfüggesztésének visszavonásához – formálisan legalábbis – nincs szükség a költségvetési törvényjavaslatra. Elegendő lenne, ha a parlament június 22-ig a vonatkozó adótörvényekkel és kormányhatározatokkal biztosítaná az idei és a jövő évi hiánycélok teljesüléséhez szükséges kiadáscsökkentést és bevételnövelést.

Párhuzamos valóságok

A június 15-én benyújtott költségvetés már nem is lehet érdemi hatással az egy héttel későbbi Ecofin-döntésre. Az Európai Bizottság döntését alátámasztó anyagok ugyanis előbb elkészülnek. Valószínűleg az Ecofin-ülés előtt három héttel vagy akár egy hónappal megszületik az a javaslat is, amit a bizottság az európai pénzügyminiszterek elé terjeszt június 22-én, ők pedig valószínűleg a javaslattal összhangban szavaznak majd – magyarázta egy neve elhallgatását kérő, a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást jól ismerő forrás.

Az Európai Bizottság egyébként már május 30-án értékeli az áprilisban benyújtott, Széll Kálmán-terv 2.0 néven futó módosított konvergenciaprogramot, és nyilván törekedni fog arra, hogy az értékelés már a túlzottdeficit-eljárásban megfogalmazott ajánlással összhangban legyen. A kormány eközben május 30-án már első olvasatban tárgyalja a költségvetést, majd egy nap múlva átadja a büdzsét a Költségvetési Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek véleményezésre.

Fontos politikai cél lett

Az Európai Bizottság és az Ecofin eredetileg nem is sietett volna ennyire. A kohéziós alapok felfüggesztéséről március közepén született meg a döntés, és eredetileg hat hónapot adott a kormánynak, hogy biztosítsa az idei és a jövő évi hiánycél teljesülését. A bizottság az eredeti terv szerint szeptember 13-ig várt volna a szükséges magyar lépésekre, és valószínűleg októberben állt volna elő az Ecofinnek készített javaslatával a Magyarországgal szemben folyó eljárásról. Vagyis az EU-val szemben bőven lett volna időnk, és a költségvetést még a törvény szerinti, szeptember 30-i benyújtási határidővel is láthatta volna a bizottság.

Az Orbán-kabinet azonban „óriási diplomáciai erőfeszítésekkel elérte”, hogy 6 hónap helyett június 22-ig legyen csak ideje bebizonyítani, képes lesz tartani a hiánycélokat – mondta a túlzottdeficit-eljárást jól ismerő forrás, aki szerint ugyanakkor ebben az egyezségben nem volt benne, hogy a kormánynak be kell nyújtania a költségvetést, a kabinet számára mégis ez lett a legfőbb politikai cél, és az ötlet tudomása szerint nem „a költségvetés elkészítéséért felelős stábnál” született.

Matolcsy az Ecofin ülésén
©

A költségvetés idő előtti benyújtásával azt akarja mutatni a kormány a világnak, hogy jól viselkedik – vélekedett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy neve elhallgatását kérő munkatársa, aki egyúttal hangsúlyozta azt is, nem ismeri az ezzel kapcsolatos megfontolásokat. „Mindent meg akarunk mutatni, mert semmit nem akarunk csinálni” – mondta, és hozzátette, hogy a korai költségvetésnek annyi haszna biztosan lesz, hogy a kormány azzal védekezhet a gazdaságpolitikát érő kritikákkal szemben, hogy már kész a jövő évi költségvetés is.

Pedig valójában a második félév lesz az, amikor ténylegesen készül majd a költségvetés a minisztériumi forrás szerint. Viszont, ha az Európai Bizottság már nem is fogja figyelembe venni a költségvetési törvényjavaslatot, attól még pozitívan értékelheti a bizottság és az Ecofinen szavazó pénzügyminiszterek is, hogy már az első félévben lesz egy félkész költségvetésünk.

Tét nélkül
A jövő évi költségvetés sarokszámainak sietős rögzítése a kormány eddigi költségvetési politikája, valamint az érvényes törvények alapján igazából nem sokat jelent. A kabinet ugyanis a tapasztalatok alapján képes átírni a költségvetést a legutolsó pillanatban is. Tavaly év végén például az utolsó pillanatban változtatta meg az idei költségvetés lezárt főszámait, annak ellenére, hogy ezzel megsértette a hatályos államháztartási törvényt. Azóta félig-meddig már a törvény is lehetővé teszi, hogy év végén akár teljesen átírják a nyáron rögzített számokat.

Azért nem árthat

Találkoztunk viszont olyan elemzői véleménnyel is, mely szerint a túlzottdeficit-eljárás felől nézve nagyon is indokolt a 2013-as költségvetés benyújtása. Az Európai Bizottság ugyanis első előrejelzésében úgy számolt, hogy több, a második Széll Kálmán-tervben szereplő tételt nem vehetett teljesíthetőnek a szokásos módszertan alapján, amellyel a tagországok kormányzati terveit szokta értékelni. Az adóbevételek növelését általában teljesíthetőnek veszik, ugyanis ezekben kevesebb a megvalósítási kockázat. A jogszabályokban nem rögzített kiadáscsökkentési terveket viszont a bizottság nem hiszi el bemondásra.

Május elején például még nem teljesülő tételnek tekintette a tárcák 44,7 milliárd forintos megszorítását. Azóta viszont már kormányhatározatok születtek róla, így ezt teljesülő tételnek fogja tekinteni. Ennek alapján a jövő évi költségvetés benyújtásával a kormány hitelesítheti a többi kiadáscsökkentési tervet is.

Mit tervez a kormány?

Az április végén publikált második Széll Kálmán-tervben a kormány az idei évre 155, jövőre 567-665 milliárd forintos megszorítást jelentett be, a tavalyi terveken felül. A Magyar Nemzeti Bank szerint azonban ebből 2012-ban legfeljebb 63, 2013-ban pedig 338 milliárd forintos nettó egyenlegjavulás lesz. A csomagban szereplő tervek szerint a kormány bevezeti a távközlési adót, a fordított áfát a mezőgazdaságban (ezeket már el is fogadta a parlament), valamint jövőre hatályba lép a pénzügyi tranzakciós illeték, a biztosítók egységes adója, szélesítik az energiaszolgáltatók jövedelemadóját és jön az elektronikus útdíj.

 

A bevételi tervek mellett azonban a tárcák 44 milliárdos megszorításán kívül a kormánynak még hihetővé kell tennie a gyógyszerár-támogatások további csökkentését idén és jövőre az első Széll Kálmán-tervben szereplő tervekhez képest, az önkormányzati rendszer tervezett egyenlegjavulását, a tömegközlekedés támogatásának csökkentését, a Kutatási és Technológiai Alap támogatásának megvonását és az állami cégek feladatainak csökkentését. Ezek teljesülését ugyanis egyelőre semmilyen jogszabály nem garantálja.

Az IMF-tárgyalás is egy magyarázat

A jövő évi költségvetés korai benyújtásával és a keretszámok elfogadásával a kormány valószínűleg nem a június 22-i Ecofin-ülésre készül, vagy legalábbis nem ez az egyetlen oka a sietségnek – vélekedett a hvg.hu kérdésére Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője. Az elemző azt is egy lehetséges magyarázatnak tartja, hogy a kabinet inkább a várhatóan nyár folyamán elkezdődő IMF-EU-hiteltárgyalásoknak akar elébemenni a kész költségvetési törvényjavaslattal.

Taktikai szempontból ez azért lenne ésszerű lépés, mert így talán elkerülhetővé válna, hogy az IMF-EU páros túl sok vagy politikailag fontos részletekben kérjen változtatást a kormánytól. Azonban az egy ésszerű ellenvetés lehet erre a vélekedésre, hogy ha ezért siet a kormány a költségvetéssel, akkor ez a stratégia nem biztos, hogy beválik az IMF-fel szemben – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint szintén lehetséges magyarázat, hogy az IMF-tárgyalásokra akar pozíciót foglalni a kormány.

Az elemző szerint a Nemzetközi Valutaalappal szemben azért nem válik be a sietség, mert alapvetően nem a költségvetési hiányszámokat, hanem fenntartható pályát eredményező intézkedéseket és korrekciókat vár a kormánytól (ennek az elvárásnak a következményeként fogható fel az IMF részéről a jegybank függetlenségének követelése).

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Találtak egy mini szfinxet, de volt valami furcsa vele

Találtak egy mini szfinxet, de volt valami furcsa vele

Egyre több a pályázat nélkül odaadott trafik, miközben nagyjából félezer faluban nem árulnak cigit

Egyre több a pályázat nélkül odaadott trafik, miközben nagyjából félezer faluban nem árulnak cigit

Együttműködik a Magyar Divat és Design Ügynökség a Magyar Bútor és Faipari Szövetséggel

Együttműködik a Magyar Divat és Design Ügynökség a Magyar Bútor és Faipari Szövetséggel

Ha a vizitdíjból akkora balhé volt, képzelhetjük, ebből mekkora lesz

Ha a vizitdíjból akkora balhé volt, képzelhetjük, ebből mekkora lesz

Befőttesüvegekkel dobálta az autókat egy 81 éves férfi Veszprémben

Befőttesüvegekkel dobálta az autókat egy 81 éves férfi Veszprémben

A szabadidőautók igazi Porschéja - Macan Turbo menetpróba

A szabadidőautók igazi Porschéja - Macan Turbo menetpróba