Nem mondhatni, hogy jól jártak a forinthitelre váltó devizahitelesek a váltási árfolyammal. A jogszabály szerint a május 15. és június 15. közötti MNB-középárfolyamot kell a bankoknak figyelembe venniük – ami történetesen a legmagasabb 30 napos átlagárfolyam idén. Ez azt jelenti, hogy véletlenül épp azt a hónapot sikerült kiválasztani referencia-időszakként, ami alapján a legmagasabbra rúg a forintban kifejezett devizatartozás. De a meglepetés igazán csak ezt követően érheti az adósokat: a bankok ugyanis teljesen eltérő feltételű forinthitellé alakítják a fennálló tartozást, a hitelek kamata 7,35 és 16,8 százalék között szóródik – írja az azenpenzem.hu pénzügyi portál, amely utal arra is, hogy az adósnak nincs választási lehetősége, hiszen nem új hitelről van szó, hanem szerződésmódosításról. Mellesleg nemfizető adósként a KHR adatbázisában szerepel (régi nevén BAR-lista), így más bank amúgy sem fogadná be a hitelkérelmét.

Nem mindegy, melyiket választ(hat)ja!

Végel Dániel

Nagy kondíciókülönbségek

Svájci frankos hitel esetében 248,55 forinton, euróalapú kölcsönnél 298,55 forinton, míg japán jenes kölcsönnél 2,9939 forinton számolják át a devizában fennálló tartozását a bedőlt hiteleseknek – derült ki a május 15.–június 15. közötti MNB-átlagárfolyamból. A jogszabályi feltéleknek megfelelő devizahiteleseknek a referencia-időszak első napjáig kellett jelentkezniük forintosításra, a bankok augusztus végéig kötik meg a szerződést az ügyfeleikkel: ekkor váltják forintra a már említett árfolyamon a kölcsönöket, és engedik el a tartozás 25 százalékát.

De, mint ahogy az azenpenzem.hu írja, rendkívül eltérő feltételűek azok a forintkölcsönök, melyek az adózókra várnak. És könnyen megeshet, hogy a forinthitelük törlesztőrészlete a végén nem lesz alacsonyabb az elbukott devizahitelükénél a tartozás negyedének elengedése ellenére sem. Vagyis korántsem mindegy, melyik banknál kerül sor a forintosításra, a portál részletes kondíciótáblázatot is közöl a lehetőségekről.

A Budapest Bank a blog szerint "kifejezetten baráti" ajánlatot ad a bajba jutott adósainak: a bank nem pakol rá semmilyen felárat a refernciakamatként megadott hat havi BUBOR-ra (Budapesti Bankközi Kamatláb), ami így a piacon a legolcsóbb ajánlatnak számít (7,74%). A CIB 3 évre 11,35 százalékon rögzített kamatozású hitelmegoldást kínál. A CIB azt is lehetővé teszi, 3 évig csak a törlesztőrészlet felét fizessék, a felhalmozott tartozást pedig csak ezt követően terheli rá a törlesztőrészletekre.

Van, amelyik pácban hagy

A K&H Bank több lehetőséget is kidolgozott. Ha az ügyfél állami kamattámogatást is igénybe vesz, akkor hitelkamata az államkötvények hozamához igazodik, a törlesztőrészletet pedig öt éven át mérsékli a fokozatosan csökkenő, és a periódus végére kifutó állami támogatás. Ha az ügyfél nem kér (vagy nem kaphat) az állami kamattámogatásból, akkor a hitel kamata a három havi BUBOR-hoz igazodik. De ebben az esetben is lehet 5 éven át csökkentett mértékű a törlesztés, és csak a havi részletek 40 százalékát kell fizetni kezdetben. Igaz, ebben az esetben 25 évre módosul a futamidő, és 5 év után a maradék 20 évre oszlik el az 5 év alatt felhalmozódott tartozás. Aki nem kér könnyítést, annak pedig valamivel magasabb felárat kell fizetnie a kölcsön kamatában.

Az azenpenzem.hu szerint az MKB ajánlata a bajbajutottaknak nem sok segítséget jelent majd (15,5-16,8 százalékos kamatozású forinthitel), és az OTP Bank ajánlata esetében is kérdéses, hogy az adósok tudják-e törleszteni majd az átalakított hitelüket (12,84-14,14 százalékos kamatozású kölcsön). Az Erste Bank nem dolgozott ki külön ajánlatot, hanem aktuális, piaci feltételű kondíciókat kínál. Az Unicredit viszont a blog érdeklődésére csak annyit árult el, hogy a hitel kamata referenciakamathoz kötött lesz, és legfeljebb évente változhat majd.

A pénzügyi blog konklúziója az, hogy a pénzintézetek egy része szem elől téveszti: a forintosítás sikere nagyban függ attól, hogy a bank valós alternatívát ajánl-e az ügyfélnek, vagy csak letudja a jogszabályi kötelezettségét.