Az Európai Bizottság javaslata alapján minimum hat hónapos börtönbüntetésre számíthatnak azok, akik uniós pénzeket csalnak el.
A Bizottság olyan uniós irányelv elfogadására tett javaslatot, amely bűncselekménynek minősíti az uniós pénzek elcsalását, és a minimum hat hónapos börtönbüntetés mellett a bűncselekményből származó jövedelmek elkobzásáról is rendelkezik – írja a napi.hu.
A javaslat a nemzeti szinten jelenleg eléggé eltérő szabályozások egységesítését tűzi ki célul (mivel bizonyos tagállamokban a csalás egyáltalán nem számít bűncselekménynek, míg máshol akár 12 év börtön is járhat érte). Azonban büntető eljárás lefolytatására a tiltó törvények megléte esetén is csak átlagosan 43 százalékban kerül sor. A harmonizáció célja az is, hogy csalók ne legyenek képesek kijátszani a rendszert azáltal, hogy olyan országokba koncentrálják tevékenységüket, amelyekben nem kielégítő a szabályozás.
Az OLAF, az EU csalás elleni hivatala tavaly 691 millió, a közösség költségvetéséből elsikkasztott eurót szerzett vissza, amiből 524,7 milliót a kohéziós alapokból sikkasztottak el. Az Europa.eu hangsúlyozta, hogy a csalás elleni harc azért is fontos, mert EU munkahelyteremtésre, növekedésre és az életszínvonal javítására irányuló célkitűzéseit csak akkor lehet megvalósítani, ha nem folynak el a rendszerbe helyezett pénzek.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
