Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Ideje bevetni az atomfegyvert az eurózóna válságában, különben heteken belül szétesik a rendszer.
Múlt héten újabb lendületet kaptak a befektetői aggodalmak és a piaci szereplők ismét egyre kevesebb reményt fűznek ahhoz, hogy az euróövezet két déli tagállama, Spanyolország és Olaszország kikecmereg a válságából. A spanyol államkötvények hozama már múlt héten annyira megugrott, hogy túlszárnyalta a magyart, ezen a héten pedig már csak 6-8 százalékon tudnak állampapírt kibocsátani, ami finanszírozhatatlanul magas (közben spanyol tartományok és olasz városok sora került csődközeli helyzetbe). Ha marad a magas kamatteher, újabb megszorítás válik szükségessé, ami viszont tovább mélyíti a recessziót, így az egész folyamat egy „halálspirál” – írja Zsiday Viktor legújabb blogbejegyzésében.
A befektetési szakértő szerint a megoldás kulcsa régen ott van a politikusok és a jegybank kezében. A megoldás az, amit Japán, az USA és Anglia tesz (és Európa nem): ezekben az országokban a jegybankok beavatkoznak, fenntartható szinten tartják az állampapírhozamokat, ezért ezekben az országokban a hozamszintek a mélyben vannak, összhangban az alacsony inflációval és elhúzódó recesszióval. A papírpénzrendszerben ugyanis a jegybankok végtelen mennyiségű pénzt tudnak teremteni, így ha az USA állampapírjait nem venné meg senki, akkor akár az összeset meg fogja venni a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, akár 0 százalékos hozammal is, így az amerikai állam finanszírozása biztosítva lesz, ugyanígy a brit vagy a japán is – írja a befektetési szakértő, ugyanakkor elismeri, hogy ez később inflációt fog okozni.
Európa viszont másképp működik: nincs egységes politikai akarat, és nincs egész Európát átfogó jegybank, amely kezelhetné a problémát. Jegybanki segítség nélkül azonban deflációs-depressziós halálspirálba süllyednek az országok (most éppen Spanyolország), és ez folyik jelenleg Európában, miközben erre semmi szükség nem lenne, ha a jegybank minden ország mögé beállna. Ehhez azonban politikai konszenzusra, teljesen közös pénzügyi rendszerre, és közös kötvényekre lenne szükség.
Az idő viszont sürget, a politikusoknak csak hetei vannak, hogy eldöntsék ,mit akarnak. A döntés Zsiday szerint heteken belül meg is fog születni, és az Európai Központi Bank valamilyen mennyiségi lazítást (quantitative easing) vezet be, különben a zóna szétesik.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.