Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Óriási mennyiségű eurót halmozott fel a svájci jegybank az elmúlt negyedévben, és a jelek szerint nem tud mit vele kezdeni.
Saját nemzeti pénzét védve, Svájc óriási eurókészleteket halmozott fel, és ezek piacra dobásával alaposan felforgathatja más országok valutájának árfolyamát is – írja a Financial Timesra hivatkozva a Napi Gazdaság Online. A Svájci Nemzeti Bank több tízmilliárd eurót vásárolt májusban és júniusban, amikor az eurózóna válsága súlyosbodott. A romló helyzet miatt a pénzüket féltő befektetők az egyik biztos menedéknek tekintett svájci frankba igyekeztek átmenteni pénzüket, ám ezzel veszélyeztették a tavaly szeptemberben meghatározott 1,2 frank/eurós célárfolyamát.
A jegybank azóta korlátlanul védi az 1,2-es szintet, vagyis nem hagyja e szint alá erősödni a frankot. Így azonban a devizatartalékai több mint 40 százalékkal megugrottak. A 365 milliárd frankos (375 milliárd dollár) szint egyben azt is jelenti, hogy Svájc jelenleg Kína, Japán, Szaúd-Arábia, Oroszország és Tajvan után a világ hatodik legnagyobb valutatartalékával rendelkező országa.
A problémát az okozhatja, hogy a jegybanki tartaléknak már 60 százaléka euróban van, márpedig ez elemzők szerint komoly visszahatással járt a világ egészének devizapiacára. A svéd korona például az elmúlt napokban 12 éves rekordot döntött az euróval szemben és az ausztrál dollárt is rekordszinteken jegyzik, aminek hátterében a gazdasági napilap szerint az áll, hogy a svájci jegybank igyekszik szabadulni eurójától.
A Financial Times azt írta, hogy a svájciak küszködnek devizakészleteik szerkezetének egyensúlyban tartásával. - Egy olyan központi bank képe rajzolódik ki előttünk, amely nem tud megbirkózni a trezorjaiba folyamatosan beömlő pénzzel – mondta a FT-nak Kit Juckes, a Société Générale devizapiaci szakértője. A jegybank egyelőre nem kommentálta a devizastratégiájával kapcsolatos találgatásokat.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Bár a károk súlyosak és kiterjedtek, személyi sérülésről egyelőre nem érkezett hír.