szerző:
Nagy Gergő - Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Gyakorlatilag leállt az orosz gazdaság fejlődése, pedig még két éve is úgy tűnt, hogy Moszkva képes lehet nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelni a világgazdasági válságot. A GDP nemrég még évi 8 százalékos növekedése ma már csak álom, s a helyzetet súlyosbítja, hogy a háttérben nem globális okok sorakoznak.

Miután Oroszország a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP mértéke szerint 2007-ben megelőzte Franciaországot, majd rá egy évre Nagy-Britanniát is maga mögé utasítva a világ hatodik legnagyobb gazdasági nagyhatalmává lépett elő, Vlagyimir Putyin reálisnak tűnő célként fogalmazta meg, hogy vezetésével 2015-re átlépjenek Németországon is. A vízióból azonban jó ideig biztosan nem lesz semmi.

Az ország gazdasága az utóbbi évek robusztus, 8 százalékot is meghaladó növekedése után, az intenzív lassulás jeleit mutatja; hat negyedév folyamatos fékezése után idén a recesszió is beköszönthet az orosz tajgára. A kormányzat korábban még 3,6 százalékos bővüléssel számolt idénre, ezt egyszer már módosították (tavasszal 2,4 százalékra), a nemrég hivatalba lépett új gazdaságfejlesztési miniszter, Alekszej Uljukajev azonban már arról beszélt, hogy bár recesszió nincs – nem is lesz –, ugyanakkor stagnálásra annál inkább számíthatunk. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban még abban bízik, hogy hamarosan újra 5 százalékra gyorsul az orosz gazdaság növekedése.

Az olaj hátán erősödtek az oroszok

"Ha a globális energiakonjunktúra mutatói jók, Oroszország eredményei is nagyon jók, de ha rosszak a számok, idővel minden sokkal rosszabb az orosz gazdaság számára is" – mondja Sz. Bíró Zoltán Oroszoroszág-szakértő annak szemléltetésére, hogy Moszkva miért szárnyalt a gazdasági válság előtt – és miért vannak gondok azóta. De a történész szerint ez az analízisnek csak az egyik fejezete.

Folyamatosan zajlik a forráskivonás az orosz piacról
©

Oroszországot Putyin hatalomra kerülése után pár évvel a világ egyik legizmosabb feltörekvő államaként kezdték el emlegetni. Putyin és Medvegyev országát a BRICS-csoport – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – masszívan bővülő, a világgazdaság új tündöklő államai közé sorolták. Az orosz állam a nyersanyagok iránti élénk – már nem csak Európa, hanem Ázsia nagy országai, legfőképp Kína irányából érkező – keresletre épített költségvetéssel és gazdasággal igyekezett bővülni, a nyersanyagboom ugyanakkor nem ösztönözte a gazdaság diverzifikálását, elmaradtak a reformok.

Moszkva pénzügyi pozícióit az ezredfordulótól a korábbi időszakot is felülmúló mértékben az energiahordozók, a kőolaj, a kőolajszármazékok és a földgáz árának alakulása szabja meg. Ez a három terület adja ma is a teljes valutabevétel 66-69 százalékát – és bár Európa számára a három termékcsoport közül egyértelműen a földgáz a legfontosabb, valójában Oroszország bevételeinek túlnyomó része a kőolajhoz kötődik.

Lefelé módosított tervek

Most úgy tűnik, hogy beüt a krach. A rubel négyéves mélyponton van a dollárral szemben, az olajexport-bevételek a jelenlegi olajárak mellett nem tudják ellensúlyozni az import növekvő ütemét, egyes elemzések szerint pedig az orosz folyó fizetési mérleg jelenlegi többlete (a külfölddel lebonyolított gazdasági ügyletek egyenlege) – mely 1998 óta átlagban a GDP 8 százalékát tette ki –, 2015-re komoly mínuszba fordulhat.

Ez pedig különösen azért rossz hír az orosz kormánynak, mivel az állami kiadások az utóbbi négy évben évente 17 százalékkal növekedtek, ennek alapja pedig szinte teljes egészében a nyersanyag(olaj)-exportból származó bevételek voltak. A kőolaj hordónkénti ára az elemzőházak felfelé történő ármódosításai ellenére ugyanakkor egyáltalán nem érik el az orosz költségvetés egyensúlyi állapotának eléréséhez kívánatosnak tartott 120 dollár körüli szintet, az amerikai WTI hordójáért idén átlagban 95-95 dollárt, a Brentért pedig 105 dollárt adhatnak a kereskedők (a földgáz csak Európa számára a legfontosabb, az orosz költségvetés szempontjából az olaj a meghatározó). Ez, bár megdobja az orosz költségvetés bevételeit, édeskevés még csak az egyensúlyi állapot eléréséhez is, nemhogy Putyin grandiózus hadászati tervei és az elmaradt energiaipari fejlesztések megvalósulására.

Lassul az egész "bagázs"
Bár a feltörekvő államok idén már a világ GDP-jének (PPP) felét adják majd, az utóbbi egy-két évtized rohamtempójú gyorsulása megakadni látszik. A nagy feltörekvő államok közül, Oroszország mellett, mások is növekedési problémákkal küzdenek. Kína idén 7,5 százalékra lassult, a hatalmas ázsiai államban emellett az árnyékbankrendszer által felfújt hitelbuborék is problémákat okoz. Brazíliában a szintén lassuló gazdaság és a növekvő megélhetési költségek az utcára vitték az embereket. India, mely 2007-ben még 10,1 százalékos növekedést produkált, 2013-ban 5,6 százalékra lassul.

Már rég túl a csúcson?

Külföldi elemzők egy része évek óta azt hangoztatja, hogy az orosz olajipar 2007-ben már elérte a kitermelő képessége csúcsát, és ezt már nem fogja tudni megismételni – részben azért, mert elmaradtak a szektorban a fejlesztő beruházások, így az sem válik lehetővé, hogy hatékonyabb technológiával afféle másodvirágzás induljon el az orosz olajmezőkön – ahogy az Texasban is történik.

A kőolaj és a földgáz iránti kereslet megcsappanása mögött más-más okok húzódnak meg. Míg a kőolaj esetén ennek mindenekelőtt a már működő kitermelő helyek fejlesztésének elmaradása, valamint az új mezők kitermelésbe állításának késlekedése az oka, a földgázigények visszafogottságának magyarázatához az is hozzátartozik, hogy a hosszú távú szerződések mellett a pillanatnyi spot árak fontossága megnőtt. Emellett a cseppfolyós gáz kontinentális megjelenése is az orosz földgázpiac ellen dolgozik. Az utóbbi iránti kereslet csökkenését ráadásul nem lehet a belső szükségletekkel vagy a még mindig inkább csak ígéretnek számító nagy kínai energiaüzlettel feledtetni. Ez is annak magyarázathoz tartozik, hogy Oroszország nevében a Gazprom miért egyezik bele az európai országok árcsökkentési kéréseibe.

Hogy a bevételek csökkenése milyen sérülékennyé tette az oroszok távlati elképzeléseit, jól mutatja, hogy az OPEC 2009-ben már arról számolt be, hogy a tervezésen túljutott 130 kitermelés-fejlesztési projekt negyedét leállították az oroszok, miközben a működő mintegy 800 jelentős olajlelőhely háromnegyede folyamatosan csökkenő termelési volumenre volt csak képes. Sz. Bíró Zoltán szerint a helyzet azért is különösen kényes, mert a gazdaság lassulása olyan időszakban következett be, amikor az energiaárak nem változnak jelentős mértékben – sőt, a földgáz ára 2011 óta nő. "A gazdaság úgy lassul, hogy nem az energiaárak húzzák visszafelé, hanem a magas tőkekivonási mutató és az elmaradt fejlesztések hatásai" – mondta az Oroszország-szakértő.

Nincs esély a gyors változásra

A szakértő most – szemben a 2008-2009-ben látottakkal – esélyét sem látja a fordulatnak. "Az adatok azért riasztók igazán, mert azt támaszják alá, hogy az orosz gazdaság valójában három éve folyamatosan lassul, a gazdaság fejlődése mostanra lényegében megállt, és nem látszik, hogy mi volna az, ami képes volna újraindítani" – tette hozzá.

Nyílnak a börtönök?
Többféle gazdaságélénkítő ötlet előkerült már Oroszországban, de mind közül valószínűleg az tekinthető a legextrémebbnek, mely szerint Moszkva százezer, gazdasági bűncselekmények miatt bebörtönzött rabot bocsát szabadon annak érdekében, hogy az ő segíségükkel indítsák be a gazdaságot. A csalásért, sikkasztásért, illetve orgazdaság miatt elítéltek amnesztiájáról szóló híreszteléseket azonban májusban Putyin szóvivője hivatalosan is megerősítette – igaz, részleteket nem közölt az elképzelésről. Azóta a kérdés nem került elő.

A GDP-adatok a 2009-ben mért 8 százalékos visszaesés után ugyan 2010 elején ismét jelentős pozitívumot mutattak, de végül nem volt képes visszaállni az orosz motor a korábbi fordulatszámra, és 2010-ben és 2011-ben is a korábbi növekedési szint felére, 4,3 százalékra volt csak képes. A szakember szerint azonban az jelenti a problémát, hogy ezt követően már ez az eredmény is elérhetetlenné vált, mert 2012 első negyedéve még megközelítette azt, de aztán fokozatosan lelassult a gazdasági növekedés.

"Az idei első negyedévi adatok ott folytatták, ahol tavaly befejezték: az akkori 1,6 százalék után tegnap a második negyedévre már csak 1,2 százalékot mutattak a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy az orosz gazdaság gyakorlatilag nem fejlődik" – magyarázta a történész. Szerinte ráadásul a kilátások sem megnyugtatók, mert a hagyományosan az orosz gazdaság erejét és mozgásban tartását biztosító ipar egésze recesszióba került.

A helyzetet súlyosbítja, hogy míg 2008 augusztusában – amikor kihúzták az orosz gazdaság alól a talajt –, még "menteni tudta"a helyzetet, hogy éppen akkor abszolút történelmi csúcsára, 600 milliárd dolláros szintig jutott a tartalékalap. Ez azonban azóta lényegében folyamatosan csökken, jelenleg valamivel több mint 500 milliárd dollár. Ez a szint önmagában persze nem jelent gondot, de ehhez hozzárendelve azt, hogy az utóbbi években az ország egyre növekvő mértékű hitelállományt – ami csak az utóbbi évben 15 százalékot hízott, és elérte a 624 milliárd dollárt – görget maga előtt, a kép már egyáltalán nem nevezhető ideálisnak.

A földgáz és a kőolaj exportja sem menti meg Oroszországot
©

Igazán drámaivá az teszi a kialakult helyzetet Sz. Bíró szerint, hogy Oroszország ma politikailag bizonytalanabb lábakon áll, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Úgy látja, Putyin ezért tart ki a lassuló növekedés ellenére is az 5 százalékos reálbér-növelési programja mellett – aminek elsősorban a szavazóbázisát jelentő, zömmel állami pénzekből (segélyekből, hivatali, állami alkalmazotti fizetésből élő) "vidéki Oroszország" lehet a legfőbb kedvezményezettje. "Gazdaságilag ez hosszabb távon nem fenntartható – az elmaradása viszont belpolitikai feszültségek nélkül nem úszható meg" – mondta a szakértő.

Ha lép a Fed, Oroszország is izgulhat
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kötvényvásárlási programja, a pénznyomda beindítása következtében az utóbbi években hatalmas mennyiségű pénzt öntött a feltörekvő államok piacaira (zajlott a vadászat a nullánál nagyobb hozamú eszközökért), mintegy 3900 milliárd dollár ömlött ezekbe az államokba. A gazdaságösztönző céllal életbe léptetett amerikai intézkedések sok feltörekvő államban lenyomták az állampapírok kamatait, ezen államok eszközeit is előszeretettel vásárolták a befektetők. Oroszországból ezzel párhuzamosan már évek óta áramlik kifelé a tőke, s félő, hogy ha a Fed a közeljövőben – 2013 végén, vagy 2014 elején – szűkíti a monetáris lazítás kereteit, és felhagy a lazítással, úgy ez további forrásokat vonhat ki az orosz piacról, ami növelheti az orosz kormány gondjait is.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Török Gábor: "Ha ez így folytatódik, akkor az ellenzéknek 2022-ben semmilyen esélye sem lesz"

Török Gábor: "Ha ez így folytatódik, akkor az ellenzéknek 2022-ben semmilyen esélye sem lesz"

Remény és büszkeség: arcok a NASA irányítóterméből – fotók

Remény és büszkeség: arcok a NASA irányítóterméből – fotók

Tízmilliárdból rendez fenntarthatósági világtalálkozót a kormány

Tízmilliárdból rendez fenntarthatósági világtalálkozót a kormány