Az idei devizapiaci események megmutatták, hogy a forint is sebezhető, jelenleg két éve nem látott mélyponton ingadozik az árfolyam. A monetáris tanács folyamatos kamatvágó döntései azt sugallják, hogy a cél a gyengébb árfolyam – mondta Forián-Szabó Gergely csütörtökön. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ha a jegybank gyengíteni szeretné a forintot, akkor egyszerűen csak folytatni kell a kamatcsökkentést, ha viszont az MNB szeretné megfékezni az árfolyam gyengülését, akkor arra is megvannak a megfelelő eszközei. A forint árfolyama az euróval szemben csütörtökön megközelítette a 315 forintos szintet.

Forián-Szabó szerint egyáltalán nem indokolt a gyengébb árfolyam, mert a gyengébb forintnak kevés kivétellel csak hátrányai vannak a gazdaságra. Az esetleges előnyök között csak az exportőr cégek helyzetbe hozását említhetjük, de a szakember úgy fogalmazott, egyáltalán nem vagyunk olyan helyzetben, hogy szükség lenne a tudatos forintgyengítésre, sőt a további árfolyamesés egyértelműen káros az ország gazdaságára nézve. Tovább növekedne a devizaadósságunk, a nemzeti vagyon és jövedelem leértékelődne, és az inflációs kockázatok is megnőnének ebben az esetben.

Feljebb tolódott a toleranciaszint

A jegybank kamatvágása a 2,5 százalékos szinten állhat meg az elemző szerint. Erre csütörtökön egy magas rangú kormánypárti forrás is utalt. Mint mondta, Matolcsy György jelezte feléjük, hogy a cél a lengyel kamatszint.

A jegybank toleranciaszintje feljebb tolódott – mondta Forián-Szabó, és úgy vélekedett, a 310 feletti sáv is már komfortzónának számít, de azt még nem tudjuk, hogyan reagálna az MNB egy komolyabb stresszhelyzetre, mivel a jelenlegi gyengülés még nem jelent komoly kockázatot. „A befektetők még csak kóstolgatják a forintot, de arra figyelnünk kell, hogyha egy nagyobb sokkhatás éri a piacot, akkor már késő lesz a finomhangolásra” – magyarázta.

Újságírói kérdésre a szakember elmondta, az ukrán események jelenleg nem jelentenek jelentős veszélyt a piacon, és hogy bár kevés az esély arra, hogy Magyarország legyen a következő célpont egy újabb piaci sokk esetén, a jelenlegi körülmények között még ez sem kizárható.

Sebezhetőek lettünk

„Tavaly ősszel azt mondtuk, milyen jól kimaradt a forint a nagy devizagyengülésből, most viszont a forint akár a befektetők következő célpontjává is válhat” – mondta a befektetési igazgató. Mikor tavaly hosszas előkészítés után a Federal Reserve részéről elindult a „tapering” (az amerikai monetáris gazdaságélénkítés fokozatos leállítása), a forint kifejezetten jól teljesített. A fejlődő piaci devizák között nagyon jól teljesített a magyar deviza, tavaly április végétől október végéig a forint a cseh koronával, a lengyel zlotyval vagy a román lejjel ellentétben még erősödött is az euróval szemben. A sebezhetőség először 2014 elején mutatkozott meg, amikor a forint az orosz rubelhez, és a kolumbiai pesohoz hasonlóan jelentősen, 5 százalékkal gyengült az euróhoz képest.

Forián-Szabó Gergely szerint a devizapiacon a leggyengébb láncszem Indonézia, Törökország, Brazília és Dél-Afrika, de Argentína vagy a politikailag instabil Ukrajna is csatlakozhat ehhez a csoporthoz. Forián-Szabó szerint a sebezhetőségük olyan tényezőkre vezethető vissza, mint a gyenge külső egyensúlyi pozíció, a jelentős mértékű külső adósság, az alacsony jegybanki tartalékszint, és a politikai instabilitás.

Ezekben a tényezőkben Magyarország mindeddig stabilnak mutatkozott, hiszen a folyó fizetési mérlegünk kiemelkedően erős, és a jegybanki tartalékaink is elegendőek, így hazánk a 2013-ban nem került célkeresztbe. Ebben az évben azonban megváltozott a befektetők hozzáállása és már nem csak a folyó külső egyensúlyi pozíció alapján hoznak döntést, hanem az adott ország egyedi sztoriját is jobban szemügyre veszik: keresik a gyenge pontokat, tesztelik a jegybankok ellenállását.

Forián-Szabó szerint az az egyik szerencsénk, hogy földrajzilag jó helyen vagyunk, közel vagyunk Németországhoz, az első számú európai sikersztorihoz, illetve az eurózóna perifériája (Portugália Olaszország, Görögország, Spanyolország) érezhetően stabillá vált. Lengyelország és Csehország pedig továbbra is biztos pontok, ezek a pozitív történetek a mi megítélésünkre is jó hatással vannak, mivel az utóbbi időszakban kezdünk rácsatlakozni a közép-európai régió fejlődési ívére.